hány

See also: hany, and Hany

Hungarian

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
question		this	that	same	every-/all	no-	relative	some	any	else
		e/i-	a/o-	ugyan	mind(en)-	se(m/n)-	a- + qu.	vala	akár bár	más
who	ki	ő		u	mindenki	senki	aki	v	a b	m
what	mi	ez	az	u u	minden	semmi	ami / amely	v	a b	m
which	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	v	a b	m
how	hogy(an) miként	így	úgy	u u	mindenhogy mindenhogyan	sehogy(an) semmiképpen	(a)mint ahogy(an)	v v	a b a b	m/m m/m
what…like what kind	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	u u	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	v v	a b a b	m m/m
where	hol	itt	ott	u u	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	v	a b	m m
from wh.	honnan	innen	onnan	u u	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	v	a b	m
to where	hova hová	ide	oda	u u	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	v v	a b a b	m m
from which way	merről	erről	arról	u u	mindenfelől	semerről	amerről	v	a b	m
which way	merre merrefelé	erre errefelé	arra arrafelé	u u	mindenfelé	semerre	amerre	v	a b	m
why	miért	ezért	azért	u u	mindenért	semmiért	amiért	v	a b	m
how many	hány	ennyi	annyi	u u	mind az összes	sehány	ahány	v	a b	–
how much	mennyi					semennyi	amennyi	v	a b
wh. extent	mennyire	ennyire	annyira	u u	(teljesen)	semennyire	amennyire	v	a b	–
what size	mekkora	ekkora	akkora	u u	(az egész)	semekkora	amekkora	v	a b	–
what time	mikor	ekkor	akkor	u u	mindig	soha/sose(m) sohase(m)	amikor	v	a b	m
how long how far	meddig	eddig	addig	u u	(végig)*	semeddig	ameddig	v	a b	–
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig). Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”). né- (“some”) forms compounds with few words.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhaːɲ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: hány
• Rhymes: -aːɲ

Etymology 1

Native word, probably from Proto-Uralic.^[1]

Pronoun

hány?

2. (interrogative) how many?

   Coordinate term: mennyi (“how much?”)

   Hány könyvet vettél? ― How many books did you buy?

   Hány éves vagy? ― How old are you? (literally, “How many years old are you?”)

   Hány óra van? ― What time is it? (literally, “How many hours are there?”)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hány	—
accusative	hányat	—
dative	hánynak	—
instrumental	hánnyal	—
causal-final	hányért	—
translative	hánnyá	—
terminative	hányig	—
essive-formal	hányként	—
essive-modal	—	—
inessive	hányban	—
superessive	hányon	—
adessive	hánynál	—
illative	hányba	—
sublative	hányra	—
allative	hányhoz	—
elative	hányból	—
delative	hányról	—
ablative	hánytól	—
non-attributive possessive - singular	hányé	—
non-attributive possessive - plural	hányéi	—

Derived terms

• hányad
• hányadán
• hányadik
• hányan
• hányas
• hányszor

 

Compound words

• ahány
• akárhány
• néhány
• sehány
• valahány
• -valahány

 

Etymology 2

From Proto-Finno-Ugric *kanɜ- (“to strew, pour, throw, dig”).^[2]

Alternative forms

• (to vomit): hányik

Verb

hány

2. (transitive) to hurl, spout, fling, throw, toss (especially a shapeless, disorderly amount with many small components or pieces)

   Synonyms: dob, hajít, vág, vet, halmoz

3. (transitive, intransitive) to vomit

   Synonyms: okád, okádik, rókázik

Conjugation

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hányok	hánysz	hány	hányunk	hánytok	hánynak
		Def.	hányom	hányod	hányja	hányjuk	hányjátok	hányják
		2nd-p. o.	hánylak	―
	Past	Indef.	hánytam	hánytál	hányt	hánytunk	hánytatok	hánytak
		Def.	hánytam	hánytad	hányta	hánytuk	hánytátok	hányták
		2nd-p. o.	hánytalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hányni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	hányék	hányál	hánya	hányánk	hányátok	hányának
		Def.	hányám	hányád	hányá	hányánk	hányátok	hányák
		2nd-p. o.	hányálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hány vala, hányt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hányandok	hányandasz	hányand	hányandunk	hányandotok	hányandanak
		Def.	hányandom	hányandod	hányandja	hányandjuk	hányandjátok	hányandják
		2nd-p. o.	hányandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hánynék	hánynál	hányna	hánynánk	hánynátok	hánynának
		Def.	hánynám	hánynád	hányná	hánynánk (or hánynók)	hánynátok	hánynák
		2nd-p. o.	hánynálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hányt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hányjak	hányj or hányjál	hányjon	hányjunk	hányjatok	hányjanak
		Def.	hányjam	hányd or hányjad	hányja	hányjuk	hányjátok	hányják
		2nd-p. o.	hányjalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hányt légyen
Infinitive	hányni		hánynom	hánynod	hánynia	hánynunk	hánynotok	hányniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	hányás		hányó	hányt	hányandó	hányva (hányván)		hánytat (or hányat)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

conjugation of hány

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	hányhatok	hányhatsz	hányhat	hányhatunk	hányhattok	hányhatnak
		Def.	hányhatom	hányhatod	hányhatja	hányhatjuk	hányhatjátok	hányhatják
		2nd-p. o.	hányhatlak	―
	Past	Indef.	hányhattam	hányhattál	hányhatott	hányhattunk	hányhattatok	hányhattak
		Def.	hányhattam	hányhattad	hányhatta	hányhattuk	hányhattátok	hányhatták
		2nd-p. o.	hányhattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	hányhaték	hányhatál	hányhata	hányhatánk	hányhatátok	hányhatának
		Def.	hányhatám	hányhatád	hányhatá	hányhatánk	hányhatátok	hányhaták
		2nd-p. o.	hányhatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. hányhat vala, hányhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	hányhatandok or hányandhatok	hányhatandasz or hányandhatsz	hányhatand or hányandhat	hányhatandunk or hányandhatunk	hányhatandotok or hányandhattok	hányhatandanak or hányandhatnak
		Def.	hányhatandom or hányandhatom	hányhatandod or hányandhatod	hányhatandja or hányandhatja	hányhatandjuk or hányandhatjuk	hányhatandjátok or hányandhatjátok	hányhatandják or hányandhatják
		2nd-p. o.	hányhatandalak or hányandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	hányhatnék	hányhatnál	hányhatna	hányhatnánk	hányhatnátok	hányhatnának
		Def.	hányhatnám	hányhatnád	hányhatná	hányhatnánk (or hányhatnók)	hányhatnátok	hányhatnák
		2nd-p. o.	hányhatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. hányhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	hányhassak	hányhass or hányhassál	hányhasson	hányhassunk	hányhassatok	hányhassanak
		Def.	hányhassam	hányhasd or hányhassad	hányhassa	hányhassuk	hányhassátok	hányhassák
		2nd-p. o.	hányhassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. hányhatott légyen
Inf.	(hányhatni)		(hányhatnom)	(hányhatnod)	(hányhatnia)	(hányhatnunk)	(hányhatnotok)	(hányhatniuk)
Positive adjective			hányható	Neg. adj.	hányhatatlan	Adv. part.	(hányhatva / hányhatván)

potential conjugation of hány

Derived terms

• hányadék
• hányás
• hánykolódik
• hánykódik
• hányó
• hányódik
• hánytat (or hányat)
• hánytorgat

 

Compound words

• hányaveti
• hányinger
• meghány-vet
• szemrehányás
• tűzhányó

(With verbal prefixes):

• áthány
• behány
• elhány
• felhány
• kihány
• lehány
• meghány
• összehány
• ráhány
• széjjelhány
• széthány

Expressions

• falra hányt borsó
• fittyet hány

 

References

1. hány in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
2. Entry #239 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

• (to hurl, heap): hány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (how many): hány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN