Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban a globális felmelegedés.
Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum.
Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).
A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
A bioszféra részeként az emberiség is jelentősen befolyásolja az éghajlatot. A globális éghajlatváltozás lehetséges hatásaival foglalkozik a nemzetközi IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) és a magyar MTA-KvVM Vahava-projekt is.
Az éghajlat alakulása az ún. GCM-ekkel (globális légkörzési vagy klímamodellekkel) tanulmányozható. A GCM modellekkel végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. klímaszcenáriók, amik közül a legismertebbek a brit és USA GCM-eken alapuló UKLO, UKHI, UKTR, GFDL, valamint az ausztrál CSIRO szcenárió. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.
A Föld egyes területeinek éghajlata különböző típusokba sorolható. Az éghajlattípusokat gyakran kapcsolják a Föld három nagy földrajzi övezetéhez (trópusi öv, mérsékelt öv és sarkvidéki öv).
Albrecht Penck
Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:
- nedves (humidus)
- száraz (aridus)
- havas (nivális)
Köppen-osztályozás
Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadékadatokat vesz figyelembe:
- trópusi
- száraz
- meleg mérsékelt
- mediterrán
- nedves szubtrópusi
- óceáni
- tengeri szubarktikus
- boreális (hideg mérsékelt)
- száraz kontinentális
- hemiboreális
- tajga
- kontinentális szubarktikus
- hideg poláris (sarki)
Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag meteorológiai adatokra épül, Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 éghajlattípust:
- trópusi esőerdő
- szavanna
- trópusi száraz szavanna
- hűvös parti sivatag
- szubtrópusi sztyepp
- mediterrán
- szubtrópusi csapadékos nyarú
- enyhe telű óceáni
- nedves kontinentális hosszú meleg évszakkal
- nedves kontinentális rövid meleg évszakkal
- mérsékelt övi sztyepp
- mérséklet övi sivatag
- óceáni szubpoláris
- szárazföldi szubpoláris
- tundra
- állandó fagy
.svg)
|
Af: trópusi esőerdő éghajlat
Am: trópusi monszun éghajlat
As: trópusi szavanna éghajlat
Aw: trópusi szavanna éghajlat |
BWh: forró sivatagi éghajlat
BWk: hideg sivatagi éghajlat
BSh: forró félszáraz éghajlat
BSk: hideg félszáraz éghajlat |
Csa: forró nyarú mediterrán éghajlat
Csb: meleg nyarú mediterrán éghajlat
Csc: hideg nyarú mediterrán éghajlat |
Cwa: nedves szubtrópusi éghajlat
Cwb: szubtrópusi hegyvidéki éghajlat
Cwc: szubtrópusi hegyvidéki éghajlat |
Cfa: nedves szubtrópusi éghajlat
Cfb: óceáni éghajlat
Cfc: szubpoláris óceáni éghajlat |
Dsa: nedves kontinentális éghajlat
Dsb: nedves kontinentális éghajlat
Dsc: szubarktikus éghajlat
Dsd: szubarktikus éghajlat |
Dwa: nedves kontinentális éghajlat
Dwb: nedves kontinentális éghajlat
Dwc: szubarktikus éghajlat
Dwd: szubarktikus éghajlat |
Dfa: nedves kontinentális éghajlat
Dfb: nedves kontinentális éghajlat
Dfc: szubarktikus éghajlat
Dfd: szubarktikus éghajlat |
ET: tundra éghajlat
EF: örök fagy éghajlat |
| A Köppen-féle térkép betűkódjai[1] | ||
|---|---|---|
| főövek | csapadék | hőmérséklet |
| A: trópusi | W: sivatag | h: forró-száraz |
| B: száraz | S: sztyepp | k: hideg-száraz |
| C: meleg-mérsékelt | f: egyenletesen nedves | a: hosszú, forró nyár |
| D: boreális | s: száraz nyár | b: hosszú, hűvös nyár |
| E: poláris | w: száraz tél | c: rövid, hűvös nyár |
| m: monszun | d: rövid, hűvös nyár; zord tél | |
| F: állandó jég | ||
| T: tundra | ||
Lauer-Frankenberg
Kevéssé ismert, holisztikus megközelítést ad négy éghajlatformáló erőt együtt kezelve Lauer és Frankenberg. Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek.
Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre:
- Napsugara beesési szöge. E szempontból megkülönböztetnek egyenlítői, szubtrópusi, meleg mérsékelt övi, hideg mérsékelt övi és sarkköri beesési szöget.
- Távolság az óceántól. E szempontból megkülönböztetnek óceáni, kontinentális és szélsőségesen kontinentális területeket.
- Csapadékellátás. E szempontból megkülönböztetnek száraz, félszáraz, félnedves és nedves területeket.
- Tengerszint feletti magasság.
A Lauer-Frankenberg modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, így például a tengerszint feletti magasságot csak az Egyenlítő közelében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.
Példák:
- Kárpát-medencénk Alföldje (1.) meleg mérsékelt övi, (2.) kontinentális, (3.) félszáraz éghajlatú.
- A Kamerun-hegység éghajlata (1.) egyenlítői, (2.) óceáni, (3.) nedves, (4.) hegyvidéki.
- A kelet-szibériai Timir Atakh Tas városában az éghajlat (1.) sarkköri, (2.) szélsőségesen kontinentális, (3.) félnedves.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
