Remove ads
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zalabaksa község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Zalabaksa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Szalár Edina (független)[1] | ||
Irányítószám | 8971 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 601 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 42′ 22″, k. h. 16° 33′ 04″ | |||
Zalabaksa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalabaksa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A település Zala vármegyében, a Lenti-medence északi részén található, Lentitől 11 kilométerre északra, a megyeszékhely Zalaegerszegtől pedig 30 kilométerre délkeletre. A község területén áthalad át a 86-os főút, de a közigazgatási területének délnyugati részét egy rövid szakaszon érinti a Lenti-Bajánsenye közti 7416-os út is. A településről indul még ki, a 86-os főútból kiágazva a 7419-es út, amely Csesztreg központjába vezet, illetve itt ér véget a 7426-os út, amely Lentikápolnát és Kerkabarabást köti össze a 86-os főúttal.
Jelentős vízfolyása a Kerka patak, mely választóvonalát képezi Hetés, illetve Göcsej tájegységeinek.
Zalabaksa és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a falu határában feltárt késő bronzkori és római kori leletek is bizonyítanak. A jelenlegi főútvonala mentén húzódott a rómaiak híres és nagyon fontos hadi- és kereskedelmi útja, a nevezetes borostyánút is.
Az őstelepülés Szentandrás első írásos említése 1287-ből való, mely ekkor már egyházas hely volt. Később 1341-ben említették ismét az oklevelek Baxafalva, Hegendfelde néven.
A település az 1800-as évek végén egyesült Györfa kisközséggel, majd 1908-ban Baksát Zala előtaggal látták el, azóta mai nevét viseli. Később 1940-ben Cup kisközség is a település része lett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 689 | 701 | 694 | 626 | 578 | 598 | 601 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,2%, cigány 4,6%, német 1,8%. A lakosok 73%-a római katolikusnak, 4,4% reformátusnak, 0,88% evangélikusnak, 1,76% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 1,9% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,3% szlovénnek, 0,2% románnak, 0,2% ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,7% volt római katolikus, 2,6% református, 1,2% görög katolikus, 0,9% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 10,2% felekezeten kívüli (29,6% nem válaszolt).[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.