Kerkabarabás
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kerkabarabás (szlovénül: Barabaš) község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Kerkabarabás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Paál István (független)[1] | ||
Irányítószám | 8971 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 270 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 42″, k. h. 16° 33′ 10″ | |||
Kerkabarabás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkabarabás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Hetés területén fekszik, Lentitől északra. Közigazgatási területén áthalad a Lentitől a bajánsenyei határátkelőhelyig húzódó 7416-os út is, de a központján csak a Lenti és Zalabaksa között húzódó 7426-os út halad végig.
Kerkabarabás és a Kerka völgye már az újkőkorban is lakott hely volt, melyet a település közelében feltárt újkőkorból való; a dunántúli vonaldíszes kultúra leletei, valamint kőeszközök kerültek napvilágra.
A település nevét azonban csak 1333-ban említették először az oklevelek Barlabas néven. A falu 14. század közepétől a Bánffy család birtokai közé tartozott, majd a Nádasdy családé lett, tőlük pedig a kincstárhoz került, kitől az Esterházy család vásárolta meg.
A község 1966-tól a Zalabaksa székhelyű közös tanácshoz tartozott. A hetvenes évektől ugyanehhez a tanácshoz csatlakozott Pórszombat, Szilvágy, Kálócfa, Kozmadombja és Pusztaapáti is. A közös tanács elnöke a nyolcvanas évek közepén Horváth Ottó, Kerkabarabás elöljárója pedig Vadász Ferenc volt.[3] A rendszerváltás óta újra önállóan igazgathatja magát a település. (A korábbi közös tanácsban működő települések közös önkormányzati hivatala továbbra is Zalabaksán található.)
1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019-'24 | 2024- |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szabó István |
Becze György |
Szente Ferenc | id. Paál István |
Vidáné Kerese Zsuzsanna |
Paál István | |||
– | – | – | – | – | – | |||
Év | Jelöltek száma |
Rész- vétel |
Megválasztott polgármester | Szavazat | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
név | szervezet | db | érv.% | |||||
1990 | (nincs adat) | Szabó István | – | (nincs adat) | ||||
1994 | 3 | 60% | Becze György | – | 134 | 82% | ||
1998 | 4 | 68% | Szente Ferenc | – | 123 | 70% | ||
2002 | 2 | 65% | Szente Ferenc | – | 124 | 78% | ||
2006 | 2 | 60% | Szente Ferenc | – | 87 | 62% | ||
2010 | 3 | 56% | id. Paál István | – | 51 | 38% | ||
2014 | 2 | 58% | Vidáné Kerese Zsuzsanna | – | 79 | 59% | ||
2019 | 5 | 63% | Paál István | – | 79 | 59% | ||
2024 | 1 | 62,9% | Paál István | – | 149 | 100% | ||
A település népességének változása:
Lakosok száma | 276 | 270 | 261 | 261 | 272 | 269 | 270 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 7,74%, német 1,41%. A lakosok 76,2%-a római katolikusnak, 2,17% reformátusnak, 6,86% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,63% nem nyilatkozott).[5]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 2,2% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlovénnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54% volt római katolikus, 2,9% református, 0,7% evangélikus, 0,4% egyéb katolikus, 3,7% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[6]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.