Voronyezsi terület

	Voronyezsi terület (Воронежская область)
; Voronyezsi terület címere	; Voronyezsi terület zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Központi
Székhely	Voronyezs
Járás	31
Városi körzet	3
Alapítás	1934. június 13.
Kormányzó	Alekszandr Viktorovics Guszev
Körzethívószám	(+7) 473
Rendszám	36, 136
	Népesség
Teljes népesség	2 273 417 fő (2024)
Népsűrűség	44,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
	Terület
Összterület	52 400 km²
	Elhelyezkedése
	Voronyezsi terület Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 51° 03′, k. h. 40° 09′
	A Wikimédia Commons tartalmaz Voronyezsi terület témájú médiaállományokat.

A Voronyezsi terület (oroszul Воронежская область [Voronyezsszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység. Közigazgatási központja Voronyezs, az egész régió legnépesebb és legkiterjedtebb vonzáskörzettel rendelkező városa. Lakossága 2 334 400 fő (2005), népsűrűsége 44,5 fő/km².

Gyors adatok

Bezárás

Az európai országrész középső sávjában fekszik. Északon a Lipecki és a Tambovi, keleten a Szaratovi és a Volgográdi, délen a Rosztovi, délnyugaton Ukrajna Luhanszki területe, nyugaton a Belgorodi és a Kurszki terület határolja. Területe 52 400 km².

Domborzat, vízrajz

A terület a Don középső folyása mentén fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak–déli irányban 278 km, nyugat–kelet irányban 352 km. Alapvetően sík vidék, legmagasabb pontja 268 m (Nyizsnyegyevicki járás). A felszínt nyugaton a Közép-orosz-hátság árkokkal erősen szabdalt vidéke, délkeleten a lapos Kalacsi-dombság teszi változatossá.

Vízrajzára a fejlett folyóhálózat jellemző. Összesen 1343, 10 km-nél hosszabb folyóvize és 738 kisebb tava van. Legjelentősebb folyója, a Don 530 km-en kanyarogva, északkelet–délnyugati irányban folyik végig a területen. Nagyobb mellékfolyói balról a Voronyezs, az Ikorec, a Bityug és a Tolucsejevka, jobbról a Tyihaja Szoszna és a Csornaja Kalitva. Keleten folyik a Don legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező bal oldali mellékfolyója, a Hopjor. Völgyének itteni részében mintegy 300 kisebb-nagyobb tó található.

Voronyezs városa mellett az azonos nevű folyó felduzzasztásával 1972-ben nagy kiterjedésű víztározót alakítottak ki. A 70 km²-es vízfelületű mesterséges tó hossza több mint 30 km, közepes szélessége 2 km, átlagos mélysége kb. 3 m. A víztározó egy része a város területéhez tartozik.

Ásványkincsek

Ásványkincsek tekintetében a terület viszonylag szegény. Pavlovszk környékén több helyen gránit, a Szemiluki és a Nyizsnyegyevicki járásban foszforit előfordulások találhatók, a készleteket 200-800 ezer tonnára becsülik. Említésre méltók az építőipar és a cementgyártás alapanyagai: az agyag, a homok, a mészkő, valamint az okker. Krétából (írókréta) tartalékai gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Ásványvízforrásai részben még kihasználatlanok.

Éghajlat

Éghajlata száraz kontinentális. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,0 °C, a déli részeken 6,5 °C. Éves átlagban a legmagasabb hőmérséklet 34-36 °C, a legalacsonyabb –27-31 °C. Nyáron gyakoriak a délről érkező forró, száraz szélviharok. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –9 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma északon 220-227 (keleten néha csak 185) , délen 233-237 körül mozog, a tenyészidő északon kb. 185, délen 200 nap. Az első fagyok október első hetében köszöntenek be, éves átlagban a hótakaró északon 120, délen 100 napig marad meg. A csapadék mennyisége átlagosan 500 mm.

Növény- és állatvilág

A terület az erdős sztyepp övezetbe tartozik, de dél felé haladva fokozatosan a sztyepp válik uralkodóvá. Az eredeti növénytakaró kevés helyen maradt meg. Mivel a talajok legnagyobb része igen jó termőképességű feketeföld (csernozjom), a terület kb. 70%–75%-án szántóföldek húzódnak. Az összterület 8%-át, elsősorban a folyóvölgyeket borítja erdő, jellemző fafajták a tölgy és a juhar, kisebb mértékben az erdei fenyő; egyes védett helyeken égerfaerdők is találhatók.

Az állatvilág elterjedt képviselői a vörös róka, a nyest, a görény, a mezei nyúl, sokféle rágcsáló. A folyóvölgyek védett vidékein gyakori a vaddisznó, az őz, a jávorszarvas, a hód, a pézsmapocok, borz, a hermelin; madarak közül a daru, a szürke gém, a bagoly, a vörös vércse, többféle sas és héja.

Természetvédelem

A még megmaradt erdők, a ritkább növény- és állatfajok élőhelyeinek megóvásával jelenleg két természetvédelmi területen foglalkoznak.

Voronyezsi természetvédelmi terület. 1927-ben alakították ki a Voronyezs és az Uszmany folyók vízválasztóján. Jelenlegi területe 31 053 ha, ebből mintegy 28-29 000 ha erdő, magában foglalja többek között a Voronyezsi terület legnagyobb fenyvesének északi részét, átnyúlik a Lipecki területre is.
Hopjori természetvédelmi terület. 1935-ben hozták létre keleten, az Oka-Don-alföld délkeleti részén. Boriszoglebszk és Novohopjorszk városok között 50 km hosszan, a Hopjor-folyó kanyarulatában fekszik, jelenlegi területe 16 178 ha, melynek 80%-át lombhullató erdő borítja. Az ártéren számos helyen kis tavak, holtágak, lápok alakultak ki.

A vidék a 16. század folyamán az orosz állam része lett. 1585-ben a Don és a Voronyezs folyók találkozásánál erődítményt emeltek a sztyeppen portyázó csapatok ellen. I. Péter cár uralkodása idején hajóépítő üzemeket, manufaktúrákat létesítettek, itt épült meg az első orosz flotta, egy ideig a cár és udvara is itt tartózkodott, mindez megalapozta a város és környéke fejlődését. 1711-ben Voronyezs lett az Azovi- (később: Voronyezsi-) kormányzóság székhelye. A folyók vízhozamának csökkenése – egy felívelő szakasz után – a doni hajóépítés elsorvadásához vezetett, a 19. század második felében felváltotta azt a vasút. 1860-as évektől a kormányzóság területén vasútvonalakat fektettek le, Voronyezsben vasútépítő műhelyek létesültek, fejlődésnek indult az ipar, a kereskedelem; jelentős gabona- és malomipar alakult ki. 1928-ban négy kormányzóság egyesítésével, Voronyezs központtal megalakították a Központi Feketeföld-kormányzóságot. A Voronyezsi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1934. június 13-án hozták létre.

A második világháború idején a vidéken elhúzódó harcok folytak, Voronyezs épületeinek és iparának nagy része megsemmisült. A magyar történelem egyik tragikus fejezete is ehhez a tájhoz kapcsolódik: 1942 őszén és telén a Don-kanyarnál szenvedett súlyos vérveszteséggel járó vereséget a megszállók oldalán harcoló II. magyar hadsereg.

A terület északi részére a fejlett ipar, míg a déli és a keleti vidékekre elsősorban a mezőgazdasági termelés jellemző. Kiváló csernozjom talajai miatt fő profilja a mezőgazdaság, valamint a hozzá kapcsolódó élelmiszer- és feldolgozóipar.

Ipar

A kitermelőipart a szerény mennyiségű ásványkincsek – gránit (Pavlovszk környékén), a cementgyártáshoz szükséges mészkő (Podgorenszk), okker, építőipari alapanyagok – bányászata jellemzi. Gépiparának számottevő része Voronyezsben koncentrálódik: szerszámgépgyártás, közlekedési eszközök, mezőgazdasági gépek gyártása. További fontos iparágak: hadiipar, vegyipar (műanyagok, polimerek), elektrotechnika (televízió készülékek, távközlési berendezések), élelmiszeripar.

Voronyezsi repülőgépgyár: az ország egyik legnagyobb repülőgépgyára. Jelenleg néhány IL-96-300 típusú korszerű személyszállító gép készül.
Voronyezsi mechanikai gyár: rakétahajtóművek fejlesztése a hadiipar és az űrhajózás számára, a kőolaj- és gázkitermeléshez szükséges berendezések gyártása.

További fontosabb ipari városok:

Novovoronyezs: atomerőmű (öt blokkjából az első kettőt már végleg leállították)
Boriszoglebszk: vegyipari berendezések gyártása, textilkombinát, élelmiszeripar.
Rosszos: műtrágyagyártás.
Ramony: élelmiszeripar, cukorgyártás.

Mezőgazdaság

A régió jó termőképességű feketeföldjei és a hosszú tenyészidő együttesen igen kedvező feltételeket teremtenek a mezőgazdaság számára. A művelés alá vont terület nagysága az összterület 70-75%-a. A nagy hagyományokkal rendelkező gabonafélék (búza, rozs, árpa) mellett kiterjedt vetésterületei vannak a cukorrépának, a napraforgónak és a takarmánynövényeket. Fejlett az állattenyésztés, a déli vidékeken jelentős a zöldség- és gyümölcstermesztés. 2003 elején a területen kb. 800 mezőgazdasági vállalat és 4200 farmergazdaság, továbbá 200 élelmiszeripari vállalat működött. Innen került ki az országban előállított cukor 15%-a, növényi étolaj 10%-a.

Közlekedés

Itt halad keresztül az országos jelentőségű közúti (M-4-es, "Don") és vasúti fővonal, mely Moszkvát és az ország északi tájait a déli vidékekkel: az Azovi-tenger és a Fekete-tenger partvidékével, valamint Észak-Kaukázussal kötik össze. A folyami teher- és személyszállításban a Donnak fontos szerepe van, a terület déli részének kikötője Pavlovszk. Voronyezs nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, és épül második, korszerűbb vasúti pályaudvara.

A városi közlekedés azonban 2001 óta válságos helyzetben van: járműparkja elöregedett, számos villamos- és autóbuszjárata megszűnt. Azóta új autóbuszok üzembe állításával a helyközi járatok egy részét sikerült újraindítani, de a helyi tömegközlekedés nehézkes. A felduzzasztott Voronyezs-folyón át a villamosforgalom különleges emeletes hídon zajlik. A szovjet rendszer utolsó éveiben metró építését is tervezték, de a megvalósításra nem került sor.

Voronyezs

Boriszoglebszk

Rosszos

Liszki

A Voronyezsi terület nagyobb városai

A lakossága összlétszáma 2 334 400 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 62,5%. A népsűrűség 44,5 fő/km², ez az Oroszországi Föderáció 10. legsűrűbben lakott régiója. A lakosság harmada Voronyezsben él, a vonzáskörzetekkel együtt ez az arány megközelíti az 50%-ot.

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (2239,5); ukránok (73,7); örmények (8,8); beloruszok (5,0); cigányok (4,8); azeriek (4,2); tatárok (3,5); törökök (3,4); németek (2,0); csecsenek (1,7); csuvasok (1,7); grúzok (1,7); zsidók (1,5); moldávok (1,4); mordvinok (1,2).

A legnépesebb települések:
Zárójelben a lakosság száma 2005. január 1-jén (ezer fő):

Voronyezs (848,8)
Boriszoglebszk (68,2)
Rosszos (62,4)
Liszki (54,2)
Novovoronyezs (36,3)
Osztrgozsszk (33,4)
Buturlinovka (27,3)
Pavlovszk (26,1)
Szemiluki (24,9)
Novaja Uszmany (22,5), (2002)
Kalacs (20,5)
Bobrov (20,4)
Anna (18,9)
Povorino (18,0)
Pridonszkij (17.0)
Gribanovszkij (17,0)
Somovo (13,8)
Bogucsarг (13,6)
Talovaja (13,3)
Katyemirovka (12,6)
Ertil (12,4)

A Voronyezsi terület élén a kormányzó áll.

Vlagyimir Grigorjevics Kulakov: 2000. december 19. – 2009. március 12.

A szovjet rendszer idején évtizedekig az Államvédelmi Bizottságban (KGB) különböző beosztásokban dolgozott, 1991-ben nevezték ki a szervezet (későbbi nevének rövidítése: UFSZB) Voronyezsi területi hivatalának élére. 2009 márciusától a terület kormányzója

Alekszej Vasziljevics Gorgyejev: 2009. március 12. – 2017. december 25.
Alekszandr Viktorovics Guszev: 2017. december 25. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt.^[1] Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.^[2]

2006 óta a Voronyezsi területen 534 helyi önkormányzat működik. Közülük 3 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 31 járás (rajon), továbbá 29 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 471 (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek

Boriszoglebszki városi körzet
Voronyezs városi önkormányzat
Novovoronyezs városi önkormányzat

Járások

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

További információk Magyar név, Orosz név ...

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Annai járás	Аннинский район	Anna	45 385
Bobrovi járás	Бобровский район	Bobrov	49 494
Bogucsari járás	Богучарский район	Bogucsar	37 198
Buturlinovkai járás	Бутурлиновский район	Buturlinovka	52 575
Ertyili járás	Эртильский район	Ertyil	25 728
Gribanovszkiji járás	Грибановский район	Gribanovszkij	33 073
Hoholszkiji járás	Хохольский район	Hoholszkij	29 814
Kalacsi járás (Voronyezsi terület)	Калачеевский район	Kalacs	57 242
Kamenkai járás (Voronyezsi terület)	Каменский район	Kamenka	20 612
Kantyemirovkai járás	Кантемировский район	Kantyemirovka	38 081
Kasirszkojei járás	Каширский район	Kasirszkoje	25 268
Liszki járás	Лискинский район	Liszki	105 704
Novaja Uszmany-i járás	Новоусманский район	Novaja Uszmany	73 034
Novohopjorszki járás	Новохопёрский район	Novohopjorszk	41 128
Nyizsnyegyevicki járás	Нижнедевицкий район	Nyizsnyegyevick	20 611
Olhovatkai járás	Ольховатский район	Olhovatka	24 218
Osztrogozsszki járás	Острогожский район	Osztrogozsszk	61 291
Panyinói járás	Панинский район	Panyino	29 231
Pavlovszki járás	Павловский район	Pavlovszk	57 081
Petropavlovkai járás	Петропавловский район	Petropavlovka	20 042
Podgorenszkiji járás	Подгоренский район	Podgorenszkij	27 340
Povorinói járás	Поворинский район	Povorino	34 030
Ramonyi járás	Рамонский район	Ramony	32 027
Repjovkai járás	Репьёвский район	Repjovka	16 027
Rosszosi járás	Россошанский район	Rosszos	94 694
Szemiluki járás	Семилукский район	Szemiluki	67 247
Talovajai járás	Таловский район	Talovaja	42 603
Tyernovkai járás	Терновский район	Tyernovka	22 125
Verhnyaja Hava-i járás	Верхнехавский район	Verhnyaja Hava	25 156
Verhnyij Mamon-i járás	Верхнемамонский район	Verhnyij Mamon	21 659
Vorobjovkai járás	Воробьёвский район	Vorobjovka	18 933

Bezárás

[1]
Kremlin.ru (2017-12-25. Hozzáférés: 2018-07-31)
[2]
Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

A Voronyezsi terület információs portálja (oroszul)
Idegenforgalmi ismertető (oroszul)
A Megaenciklopédia ismertetője^{[halott link]} (oroszul)
A 2. magyar hadsereg a Don-kanyarnál

Földrajzportál
Oroszország-portál

[1] [1]
Kremlin.ru (2017-12-25. Hozzáférés: 2018-07-31)

[2] [2]
Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

[1]

[2]