Vas(II)-oxid

A vas(II)-oxid szervetlen vegyület, a vas egyik oxidja, képlete FeO. Ásványi formája a wüstit. Fekete színű por, melyet néha összetévesztenek a rozsdával, ám az hidratált vas(III)-oxid (ferri-oxid). Vas(II)-oxidnak hívják azt a rokon, nem sztöchiometrikus összetételű, jellemzően vashiányos vegyületcsaládot is, melynek képlete az Fe_0,84O–Fe_0,95O tartományba esik.^[2]

Vas(II)-oxid
vas(II)-oxid
IUPAC-név	vas(II)-oxid
Más nevek	ferro-oxid, vas-oxidul,[1] vas-monoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1345-25-1
PubChem	14945
ChemSpider	14237
EINECS-szám	215-721-8
ChEBI	50820
SMILES	[Fe]=O
InChI	1/Fe.O/rFeO/c1-2
InChIKey	UQSXHKLRYXJYBZ-UHFFFAOYSA-N
Gmelin	13590
UNII	G7036X8B5H
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	FeO
Moláris tömeg	71,844 g/mol
Megjelenés	fekete kristályok
Sűrűség	5,745 g/cm³
Olvadáspont	1377 °C
Forráspont	3414 °C
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Oldhatóság	nem oldódik lúgokban, alkoholban oldódik savakban
Törésmutató (nD)	2,23
Veszélyek
MSDS	ICSC 0793
EU Index	nincs listázva
Főbb veszélyek	pirofóros lehet
NFPA 704	0 0 0
Öngyulladási hőmérséklet	változó
Rokon vegyületek
Azonos kation	vas(II)-fluorid, vas(II)-szulfid, vas(II)-szelenid, vas(II)-tellurid
Azonos anion	mangán(II)-oxid, kobalt(II)-oxid
Rokon vegyületek	vas(III)-oxid, vas(II,III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Előállítása

Előállítható vas(II)-oxalát hőbontásával:

FeC₂O₄ → FeO + CO₂ + CO

A reakciót védőgáz alatt hajtják végre, hogy elkerüljék a vas(III)-oxid képződését. Hasonló eljárás használható a mangán(II)-oxid és az ón(II)-oxid előállítására is.^[3][4]

Sztöchiometrikus FeO állítható elő Fe_0,95O és fém vas 770 °C-on és 36 kbar nyomáson történő hevítésével.^[5]

Reakciói

575 °C alatt termodinamikailag instabil, diszproporcióra hajlamos, melynek során fém vas és Fe₃O₄ keletkezik:^[2]

4 FeO → Fe + Fe₃O₄

Szerkezete

Köbös kősó szerkezetű, melyben a vasatomokat oktaéderesen oxigénatomok veszik körül, míg az oxigénatomokhoz oktaéderesen vasatomok koordinálódnak. A sztöchiometrikustól eltérő összetétel azért fordulhat elő, mert a vas(II) könnyen vas(III)-má oxidálódik, ami miatt a Fe^II egy kis részét valójában kétharmadannyi Fe^III helyettesíti, melyek a szoros illeszkedésű oxidrácsban tetraéderes helyzetet foglalnak el.^[5]

200 K alatt a szerkezet némileg módosul, romboéderes szimmetriájúvá válik, az anyag pedig antiferromágneses lesz.^[5]

Természetes előfordulása

A földköpeny mintegy 9%-át vas(II)-oxid alkotja. A köpenyen belül elektromosan vezető lehet, ami megmagyarázhatja a Föld forgásának azon zavarait, melyeket a földköpeny elfogadott tulajdonságain alapuló modellek még nem tudnak kellően leírni.^[6]

Felhasználása

Színezékként használják, az FDA kozmetikumokban és egyes tetováló tintákban is engedélyezi a felhasználást. Felhasználható az otthoni akváriumokból a foszfátok kiszűrésére is.