Valangini

	Valangini; (139,8 – 132,6 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak	Következő korszak
Berriasi	Hauterivi
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A kréta időszak eseményei m • v • sz -140 — – -130 — – -120 — – -110 — – -100 — – -90 — – -80 — – -70 — – Paleogén Jura Maastrichti Campaniai Santoni Coniaci Turoni Cenomani Albai Apti Barremi Hauterivi Valangini Berriasi K; r; é; t; a K; é; s; ő; K; o; r; a 72,1 ± 0,2 –; 66,0 Ma 83,6 ± 0,2 –; 72,1 ± 0,2 Ma 86,3 ± 0,5 –; 83,6 ± 0,2 Ma 89,8 ± 0,3 –; 86,3 ± 0,5 Ma 93,9 –; 89,8 ± 0,3 Ma 100,5 –; 93,9 Ma ~113,0 –; 100,5 Ma ~125,0 –; ~113,0 Ma ~129,4 –; ~125,0 Ma ~132,6 –; ~129,4 Ma ~139,8 –; ~132,6 Ma ~145,0 –; ~139,8 Ma Kainozoikum; Mezozoikum; A kréta eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.;

A valangini a kora kréta földtörténeti kor hat korszaka közül a második, amely a berriasi korszakot követően kezdődött ~139,8 millió évvel ezelőtt (mya) és a hauterivi korszak előtt ért véget ~132,6 mya.

Gyors adatok

Bezárás

A korszak legelején, illetve a késő valangini idején jelentősen megemelkedett a világ tengereinek szintje. A valangini korszakban már jelentkeztek a kora kréta későbbi részeiben az óceánokban fellépő oxigénhiány (anoxia) első kisebb hullámai.

A valangini idején még folyt az átmenet a késő jura kor viszonylag hideg éghajlatától a kréta időszak későbbi részeire jellemző "melegházi" klíma felé. A mezozoikum nagy részétől eltérően a valangini korszakban markánsan eltérő regionális különbségek voltak a Föld éghajlatában, de ezekről kevés részletet tudunk. Az éghajlati-hőmérsékleti ingadozás a korszak folyamán jelentős lehetett.

Az időszak jellemző eseménye a foraminifera véglények első szétrajzása, amely a krétaidőszakra a plankton jelentős komponensévé tette e diverzifikálódó lényeket.

Állatvilág

A szárazföldön virágkorukat élték a dinoszauruszok. Az emlősök még viszonylag szűk, de növekvő fontosságú részét alkották a faunának, a korra jellemzőek a triconodonok, köztük a gobiconodon. Valószínűleg ekkor már nem csak hogy az elevenszülő emlősök léteztek, hanem már szétváltak erszényesekre és méhlepényesekre.

A tengerekben ekkor jelentek meg először a kékcápaalakúak, köztük az első carcharinidák.

A viszonylag rövid valangini időszakban számos új dinoszaurusz fajta alakult ki, köztük a szárazföldekre a következő évtízmilliókban jellemző Iguanodonok, a nagy Ankylosaurusok közül az első, az erős páncélzatú Hylaeosaurus, vagy a dromaeosauridák közül az első, a Dromaeosauroides. Az időszakban egymás mellett éltek a felemelkedő és hanyatlóban lévő dinoszauruszfajták: az Iguanodonok a Stegosaurusokkal, Allosaurusok Tyrannosaurusokkal és az egyik első Dromeosaurusszal, a Dromaeosauroides bornholmensisszel.

A rovarok közül már megjelenhettek az első törpe vadászó pókok, a tegzesek, az első fejlett svábbogarak és a rövidcsápú kétszárnyúak (Brachycera).

Növényvilág

A szárazföldön a növények világában a leplesmagvúak uralkodtak, közelebbről a fenyőalakúak, a cikászok, a ginkgók, a harasztok és zsurlók. A fosszíliákban először ebben a korszakban jelentek meg a virágos növények, még nem maga a növény, hanem a pollen. (Valószínűleg már szintén jelen voltak a brachycera legyek, amelyek az első megporzó rovarok lehettek.)