Berriasi

	Berriasi; (145 – 139,8 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak	Következő korszak
Tithon	Valangini
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A kréta időszak eseményei m • v • sz -140 — – -130 — – -120 — – -110 — – -100 — – -90 — – -80 — – -70 — – Paleogén Jura Maastrichti Campaniai Santoni Coniaci Turoni Cenomani Albai Apti Barremi Hauterivi Valangini Berriasi K; r; é; t; a K; é; s; ő; K; o; r; a 72,1 ± 0,2 –; 66,0 Ma 83,6 ± 0,2 –; 72,1 ± 0,2 Ma 86,3 ± 0,5 –; 83,6 ± 0,2 Ma 89,8 ± 0,3 –; 86,3 ± 0,5 Ma 93,9 –; 89,8 ± 0,3 Ma 100,5 –; 93,9 Ma ~113,0 –; 100,5 Ma ~125,0 –; ~113,0 Ma ~129,4 –; ~125,0 Ma ~132,6 –; ~129,4 Ma ~139,8 –; ~132,6 Ma ~145,0 –; ~139,8 Ma Kainozoikum; Mezozoikum; A kréta eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.;

A berriasi a kora kréta földtörténeti kor hat korszaka közül az első. A késő jura kor tithon korszaka után kezdődött ~145,0 millió évvel ezelőtt (mya) és ~139,8 mya zárult, a valangini korszak előtt.

Gyors adatok

Bezárás

Kezdetének meghatározásában jelentős a bizonytalanság és sok a vita, mivel a jura és a kréta időszakok határán nem volt kihalási hullám, ami elkülönítésüket megkönnyítené és a különböző földrajzi régiók fosszília leleteiben mutatkozó különbségek is nehezítik a korszakhatár definiálását.

A berriasi idejére a Gondwana őskontinens keleti része (India, Ausztrália és az Antarktisz már leváltak Nyugat-Gondwanáról (Afrika és Dél-Amerika) és India leszakadása is megkezdődött a kelet-gondwanai tömbről. A Gondwana és az északi szárazföldek közt ekkor már régóta a Tethys-óceán vize hullámzott. Észak- és Dél-Amerika nyugati részét vulkanikus szigetívek szegélyezték.

A Föld éghajlatának a késő jura idején kezdődött lehűlése átnyúlt a berriasi korba és a sarkokon jégsapkák lehettek. A Tethys és az északi tengerek közt még nem volt összeköttetés, így az északi félteke középső szélességi fokai hűvösek lehettek.

A kréta időszakban felbukkant jellemző élőlények, mint a mosasaurusok, hadrosaurusok, elevenszülő emlősök, virágos növények, planktonikus foraminifera jelentős része ekkor még nem fejlődött ki, vagy nem foglalt el jelentős életteret.

A dinoszauruszok ekkori jelentős képviselői: iguanodon(de lehet, hogy csak a valangini korszakban), brachiosaurus, camptosaurus. Kevéssé ismert átmeneti formák: cetiosaurus, altispinax, emausaurus, megalosaurus, stenopelix. A domináns tengeri hüllők: cimoliasaurus, cryptocleidus.

A csáprágós ízeltlábúak korábbi és későbbi változatosságukhoz képest a kréta időszakban csaknem kihaltak. A pókok azonban a berriasi korszakban jelen voltak, amiben valószínűleg az is segített, hogy már nagy tömegben voltak jelen repülő rovarok. Ez utóbbiak közt a kétszárnyúak (diptera) voltak az uralkodóak. A berriasi idején diverzifikálódott és terjedt el a lemezescsápúak jura időszakban felbukkant öregcsaládja.

Ekkortájt jelentek meg a termeszek, ami óriási változást jelenthetett a növényvilágban, hiszen a beleikben élő baktériumoknak és véglényeknek köszönhetően rendkívüli mértékben felgyorsították az elpusztult faanyag újrafeldolgozását a biomassza számára (ezt előttük a gombák végezték el, sokkal lassabban). Ezzel is összefügghet, hogy a berriasi után gyorsan elterjedtek a virágos növények és szétrajzottak a rovarevő emlősök is. A termeszek rendje, az isoptera valószínűleg az ekkori svábbogarakból fejlődött ki, így közvetett módon a svábbogaraknak az emlősök evolúciójában jelentős szerepe lehetett.