Thury Zsuzsa

Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. április 22. – Budapest, 1989. október 14.) magyar író, Thury Zoltán lánya, Thury Lajos húga, Sándor Kálmán író felesége. Nővérének, Thury Erzsébetnek az unokája Bächer Iván, író, újságíró, publicista.

Thury Zsuzsa
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született	1901. április 22.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1989. október 14. (88 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar[3]
Házastársa	Sándor Kálmán
Szülei	Thury Zoltán
Foglalkozása	újságíró író fordító regényíró
Kitüntetései	József Attila-díj (1953) József Attila-díj (1954) Munka Érdemrend (1956) József Attila-díj (1957)
Sírhelye	Farkasréti temető (608-259. templomi fülke)[4][5]
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Sablon Wikidata Segítség

Életútja

Debrecenben érettségizett 1918-ban. 1921-től a Pesti Naplóban jelentek meg novellái. Első önálló elbeszéléskötete Debrecenben jelent meg 1927-ben. 1927–1929 között Párizsban élt, a Pesti Napló párizsi tudósítója volt, rövid ideig a Sorbonne-on folytatott tanulmányokat. Hazatérése után, 1930–1936 között a kolozsvári Ellenzék című lap belső munkatársa volt, szerepelt az Új arcvonal című antológiában. Ezeknek az éveknek irodalmi és társadalmi életét dolgozta föl a Barátok és ellenségek című visszaemlékezésében.

1936-tól Budapesten folytatta írói tevékenységét. 1945-ig legtöbb regénye irodalmi sorozatokban jelent meg. Rigó utca 20–22 című, a Révai Kiadónál megjelent regényében a kritika figyelemre méltónak találta elbeszélő modorát, az elmélyült lélektani ábrázolást. 1945 után megjelent regényeit, ifjúsági regényeit önéletrajzi motívumok szövik át. Ördögtánc című regényében apjának alakját elevenítette föl, A fivér című regény hősét Thury Lajosról mintázta. Októbertől februárig című regényében családja ostrom alatti hónapjait elevenítette fel. Válogatásában és előszavával jelent meg Thury Zoltán elbeszélésgyűjteménye.

Díjai, elismerései

• József Attila-díj (1953, 1954, 1957)
• Munka Érdemrend (1956, 1961)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1971)^[6]
• Április Negyedike érdemrend (1986)^[7]

Művei

A Szentpétery gyerekek (1931) Schmitt Terka (1937) Rigó utca 20–22 (1941) Két asszony (1942) Botrány Körösváron (1942) Furcsa tolvaj (1942) János doktor két menyasszonya (1942) A könnyelmű Balogh-lány (1942) A világ legjobb embere (1942) Az ügyetlen asszony (1943) A titokzatos ismeretlen (1943) A professzor lánya (1943) Második házasság (1943) Magda titka (1943) Anya nem megy férjhez (1943) Katit visszalopják (1944) A nagy riport (1944) Rejtelmes mosoly (1944) Az áruló (1946) Szerelmes idegenek (1947) Válás után (1947) Bányai Júlia (1951) Egy fedél alatt (1952) A francia kislány (1953)

Virradat előtt (1955) Zalai nyár (1955) Mostohatestvérek (1956) Ördögtánc (1958) A jó fiú (1959) Angéla (1961) A tűzpiros üveggömb (1962) Bűvös kör (1965) Körülményes ifjúság (1967) Apollónia kisasszony vendégei (1968) Tű a lemezen (1969) A bécsi országút (1973) Az amerikai nagynéni (1973) Buksi a repülőgépen (1975) Játék (1976) Októbertől februárig (1977) Szökés karácsonykor (1977) Barátok és ellenfelek (1979) Júlia vándorévei (1981) Családi dolgok (1982) Amerikából jöttem (1983) A fivér (1988) Az öreg hölgy történetei (1990)

Műfordításai

• Jo van Ammers-Küller(wd): Coornvelt Erzsébet házassága (1943)
• Anna Seghers: A hetedik kereszt (1949)
• Anna Seghers: Gyerekek (1955)

Származása

Thury Zsuzsa családfája^[8][9]

Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. ápr. 22. – Budapest, 1989. okt. 14.) író, újságíró	Apja: Thury Zoltán[10][11] (Kolozsvár, 1870. márc. 7. – Budapest, 1906. aug. 27.) író, újságíró	Apai nagyapja: újfalussi Köpe Lajos[12] (1831 körül – Kolozsvár, 1880. febr. 23.) százados	Apai nagyapai dédapja: n.a.
			Apai nagyapai dédanyja: n.a.
		Apai nagyanyja: lozsádi Zudor Klára	Apai nagyanyai dédapja: lozsádi Zudor Sámuel[13][14]
			Apai nagyanyai dédanyja: n.a.
	Anyja: Márton Gizella[15] (Budapest, 1875. febr. 12. – Budapest, 1958. dec. 5.)	Anyai nagyapja: Márton Imre[16][17] (Sátoraljaújhely, 1841 – Budapest, 1914. jan. 19.) szatócs, kereskedő	Anyai nagyapai dédapja: Moskowitz N.
			Anyai nagyapai dédanyja: n.a.
		Anyai nagyanyja: Manheit Regina (Pest, 1847–?)	Anyai nagyanyai dédapja: Manheit Adolf
			Anyai nagyanyai dédanyja: n.a.

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
3. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
6. Magyar Közlöny, 1971. április 20. (27. szám)
7. Magyar Közlöny, 1986. május 16. (19. szám)
8. Bächer Iván: Kutyamandovszky. Göncöl Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 963-918-322-9
9. OSZK gyászjelentések
10. Thury Zoltán gyászjelentése. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
11. Köpe Zoltán és Marton Gizella házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 44/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
12. Köpe Lajos gyászjelentése
13. Nagy Iván: Magyarországi családai, XI, kötet. 448-449. o.
14. Zudor Károly gyászjelentése. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
15. Márton Gizella születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 236/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
16. Márton Imre és Manheit Regina házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 121/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
17. Márton Imre halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 25/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
• A magyar irodalom története 1945–1975 – Thury Zsuzsa
• Szerzői adatlapja a Molyon
• Balázs Imre József: Thury Zsuzsa és az erdélyi magyar irodalom. Erdélyi Múzeum, 2021/3, 1–12.

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap