From Wikipedia, the free encyclopedia
A tetanusz (magyarul merevgörcs) egy gyakran halállal végződő fertőző betegség, ami leginkább az izommozgató idegeket érinti. Kórokozója a Clostridium tetani nevű anaerob baktérium. Spórái mindenütt előfordulnak az utca porában, vagy a kerti földben. Ha a spórák nyílt sebbe kerülnek, akkor a fertőzés bekövetkezett. Levegőtől, oxigéntől elzárt helyen a baktérium elszaporodik és toxinokat termel, amik károsítják az izommozgató idegeket, ezzel bénulást és görcsöket okoznak, és károsítják a szívet is. Görcsöt okoz az állkapocsban, és a test más helyein.[1] A fertőzés védőoltással megelőzhető, a betegség kialakulása profilaxissal megakadályozható.[2]
| Tetanusz | |
 | |
| Tetanuszos hátizommerevgörcs | |
| Leírás | |
| Főbb tünetek | láz fejfájás légzési elégtelenség |
| DiseasesDB | 2829 |
| MedlinePlus | 000615 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tetanusz témájú médiaállományokat. | |
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
A tetanuszt gyakran a rozsdával kapcsolják össze, de ez az elgondolás félrevezető. A rozsdás objektumok, drótok, szegek gyakran kint találhatók, de a rozsda önmagában nem okoz tetanuszt. A rozsdás fém felülete jó helyet kínál a C. tetani spóráinak, és a hegyes végek átszúrhatják a bőrt, lehetőséget nyújtva a baktériumoknak a fertőzésre.
A sebbe jutva a spórák felélednek, beindul az anyagcseréjük és szaporodni kezdenek. Így a szeg szúrása tetanuszfertőzést okozhat, akár rozsdás, akár nem, mivel ugyanaz a tárgy kínálja az oxigénmentes környezetet, mint ami a sebet okozza.
A tetanusz elterjedt az egész Földön. A betegség majdnem kizárólagosan azokat érinti, akik nincsenek, vagy nem megfelelően vannak beoltva ellene.[1] Gyakoribb a meleg, nedves éghajlatú vidékeken, ahol a talaj szerves anyagokban gazdag. Ez részben a szerves trágyával dúsított talajokra is igaz, mivel a tetanusz spórái sok állat beleiben, így ürülékében szintén fellelhetők. Mezőgazdasági vidékeken jelentős számú ember is hordozójuk. A spórák megtalálhatók a bőr felszínén és a szennyezett heroinban is,[2] intravénás használói külön kockázati csoportot alkotnak.
A nem iparosodott országokban a tetanusz máig jelentős egészségügyi probléma, különösen az újszülöttek tetanusza. Évente egymillió tetanuszfertőzést jelentenek, és a betegségben meghaltak számát a különböző becslések 300 ezer és 500 ezer közé teszik.[2]
A tetanusz az akarattal mozgatható vázizmokat bénítja. A szívizmot nem bénítja annak önálló ingerületvezetési rendszere miatt. A különböző beszámolók szerint a halálozási arányszám 48 és 73% között változik. Legmagasabb az arány a nem oltottak és a 60 évnél idősebbek között.[2]
A lappangási idő 8 nap és több hónap között változik.[3][4] Minél messzebb van a sérülés helye a központi idegrendszertől, annál később jelentkeznek a tünetek. Minél hamarabb jelentkeznek a tünetek, annál súlyosabbak.[5] Az újszülöttek tetanuszában a születéstől számított lappangási idő 4 és 14 nap között változik, de átlagosan 7 nap. A klinikai leletek alapján a tetanusz négy megjelenési formája különíthető el.[2]
A tetanusz a Clostridium tetani pálcika alakú baktérium spóráinak sérült szövetbe jutásával kezdődik. A spórák felélednek, és tetanospasmint termelnek. Ez a toxin inaktív a baktériumban, de annak pusztulásával kikerül a szövetekbe, ahol proteáz hatására aktiválódik. Az aktív toxin a sejtek belső szállítási rendszerével, axonális transzporttal szállítódik a gerincvelőbe és az agytörzsbe.[5][7] Irreverzibilisen kötődik az idegsejtek végződéseihez,[5] beburkolva azok felszíni fehérjéit, ezzel blokkolja az ingerület továbbadását.[8] Így kiváltja a betegség tüneteit.
Az így megsérült központi mozgatóidegek nem tudják átadni az ingerületet a környéki mozgatóidegeknek, és a reflexeket sem tudják irányítani.[5] Ezek a mechanizmusok izommerevséget és görcsöket okoznak. A mellékvesék az idegi kontroll alól kikerülve több hormont választanak el, ami hiperszimpatikus állapotot okoz, ezzel további zavarokhoz vezet.
A kórokozó tetanolysint is termel, aminek még nem tisztázott a szerepe a tetanusz megjelenésében.
Jelen ismereteink szerint a tetanuszt nem lehet vérteszt alapján felismerni. A baktériumok jelenléte szintén nem ad támpontot, mivel csak a betegek 30%-ából mutatható ki. A C. tetani laboratóriumi azonosítása csak egérkísérlettel lehetséges. Ezért a diagnózis minden esetben a tüneteken alapul.[2]
A spatulateszt klinikai vizsgálat, amiben egy spatulával benyúlnak a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak. A The American Journal of Tropical Medicine and Hygiene egy jelentése szerint a teszt nem ad hamis pozitív eredményt, és a hamis negatív eredmény valószínűsége 6%.[9]
A sebet ki kell tisztítani, és az elhalt, vagy fertőzött szövetet eltávolítani. Az antibiotikumok közül inkább metronidazolt adnak, mint penicillint, mert az utóbbi növeli a görcsöket. Így csak akkor használják, ha nincs kéznél metronidazol. Az emberi anti-tetanospasmin immunoglobulinnal vagy tetanusz immunoglobulinnal való passzív immunizálás gyötrelmes. Ha a specifikus immunglobulin nem érhető el, akkor normál emberi immunglobulint adnak. A tetanusz minden áldozata beoltandó a betegség ellen, vagy emlékeztető oltást kell, hogy kapjon.
Az enyhe tetanusz kezelésére használt szerek:
A súlyos betegeket az intenzív osztályokon kezelik. Az enyhe tetanusznál felsoroltakon kívül használt szerek, eszközök és módszerek:
A diazepam és az izomrelaxánsok a görcsök enyhítésére valók. Extrém esetekben kuráreszerű drogokkal lebénítják a beteget, és géppel biztosítják a lélegeztetést.
A túléléshez a lélegzés biztosításán kívül szükséges a megfelelő táplálás. A napi 3500-4000 kalóriát és 150 gramm fehérjét tartalmazó tápszert gyakran közvetlenül a gyomorba, vagy vénásan adagolják folyékony formában. Erre a görcsök miatt megnövekedett izommunka miatt van szükség. A teljes gyógyulás 4-6 hetet vesz igénybe, mivel a szervezetnek le kell cserélnie a sérült sejtmembránokat.
Sok fertőző betegségtől eltérően a tetanuszfertőzés túlélése nem biztosít egész életre szóló védelmet, mivel a toxinok nem váltanak ki immunválaszt még halálos adagban sem.
A tetanusz elleni oltás a toxinhoz hasonló anyagokat, toxoidokat tartalmaz.[10] A CDC (Center for Disease Control and Prevention, Amerikai Egyesült Államok) az emlékeztető oltások tíz évenkénti adását javasolja.[11] Sok helyen elterjedt gyakorlat, hogy fertőzésgyanús sérülés esetén is emlékeztető oltást adnak, ha bizonytalan, hogy a sérült mikor kapta az utolsó emlékeztetőt. Azonban ez az oltás nem véd meg biztosan az aktuális sebtől kiinduló fertőzéstől, mert az antitesttermelés megindulása akár két hétbe is telhet.[12]
Hétéves kor alatt a tetanusz elleni oltást kombináltan adják a Di-Per-Te vakcinában, ami diftéria és szamárköhögés ellen is véd. Hétéves kor fölött diftéria ellen kombinált oltással, vagy acelluralis pertussis ellen is védő oltással oltanak.[10]
Már az ókorban ismert volt a kapcsolat a sebek és az életveszélyes izomgörcsök között.[13] 1884-ben Arthur Nicolaier izolálta a tetanusztoxint szabadon élő anaerob talajbaktériumokból. A betegség okát 1884-ben Antonio Carle és Giorgio Rattone olasz orvosok ismerték fel, akik először vittek át tetanuszt emberről nyúlra. 1889-ben Kitaszato Sibaszaburó japán kutatóorvos kimutatta a tetanusz egy emberi áldozatából a C. tetanit, és később azt is megmutatta, hogy az organizmus képes állatokba injekciózva betegséget kiváltani, és hogy specifikus antitestekkel a toxin ártalmatlanná tehető. 1897-ben Edmond Nocard antitoxinnal passzív immunitást váltott ki emberekben. 1924-ben P. Descombey kifejlesztette a toxoid vakcinát, amit elterjedten használtak a második világháborúban a tetanuszfertőzés kivédésére.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
