Rozsda

A rozsda a fémek felületén oxidáció által keletkezett réteg. Rozsda alatt általában a vasrozsdát értjük, amely a vas felületén víz és oxigén hatására képződő hidratált vas-oxidok és vas-hidroxidok keveréke.^[1] A vasrozsda képződését nem csak vastárgyakon figyelhetjük meg, hanem vastartalmú ásványok (ércek), kőzetek felületén és vasvegyületeket tartalmazó vizekben is. A rozsdásodást a nedvességen kívül a levegő szén-dioxid-tartalma, valamint a savak és a sók is elősegítik. A rozsdásodás ellen a fémek galvanizálásával, bevonásával (horganyozás vagy cinkbevonás, ónozás), zománcozással vagy festéssel védekezhetünk.

A rozsdásodás vázlatosan

Acélhíd felületén megjelenő rozsda

A réz- és bronztárgyak rozsdásodását patinának (rézrozsda) nevezzük.

A vasrozsda képződése

A fémionok oldódása elektronleadással járó folyamat, vagyis oxidáció. Például a vas esetében:

Fe → Fe²⁺ + 2 e⁻

Az oxidációt mindig valamilyen redukciós folyamat kíséri. Például a vízben oldott oxigén redukciója:

O₂ + 2 H₂O + 4 e⁻ → 4OH⁻

A vas felületén oxigén jelenlétében vas(II)-hidroxid képződik, amely vízvesztéssel^[vitatott] alakul vörösbarna Fe₂O₃-dá.^[2]

A felületek levegőn, vízben, vagy más kémiai környezetekben történő átalakulását általánosan korróziónak nevezik.

Képek

• 
  Festék alatt „végigfutó” rozsda.