Telmányi Emil (hegedűművész)

Telmányi Emil (Arad, 1892. június 22. – Holte, Dánia, 1988. június 13.) hegedűművész.

Ez a szócikk a hegedűművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Telmányi Emil (tanár).

Telmányi Emil
Született	1892. június 22.[1][2][3][4] Arad
Elhunyt	1988. június 12. (95 évesen)[5][6] Holte
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Anne Marie Telmányi (1918. február 7. – 1936)[7]
Szülei	Telmányi Emil
Foglalkozása	zeneszerző karmester zenepedagógus hegedűművész
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1905–1911)
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hangszer	hegedű
A Wikimédia Commons tartalmaz Telmányi Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Édesapja Telmányi Emil (1856–1900) főgimnáziumi tanár. Anyai ágon az erdélyi örmény nemesi Kövér család leszármazottja, édesanyja rétháti Kövér Elvira.^{[8] [9]} 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenő (hegedű), Koessler János (zeneszerzés) és Herzfeld Viktor (kamarazene) tanítványaként végzett, s szerzett művészi diplomát. 1911-ben Berlinben kezdte hegedűművészi pályafutását; 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus volt. Hírnevét különböző európai és amerikai koncertkörutakon alapozta meg. 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött külföldön, e minőségében 1927-ben mutatkozott be a budapesti közönségnek. 1929 után saját (utazó) kamarazenekara élén dolgozott. 1919-től Koppenhágában élt, de hosszú ideig szinte évente szerepelt Magyarországon is. 1940 és 1969 között az århusi konzervatórium tanára volt. 1949-ben, Johann Sebastian Bach szólóhegedű-műveinek korhű előadásakor, az akkordjáték megkönnyítése céljából ívelt vonót készíttetett (Bach-vonó), amely azonban nem azonos a Bach idejében használt barokk vonóval.

A modern magyar hegedűművészet egyik kimagasló képviselője, rendkívüli fantáziájú, elmélyült művész. Mindig a magyar zene népszerűsítését szolgálta; Bartók Béla hegedűre írott műveinek meggyőző erejű tolmácsolója, nemzeti zenénk eredményes propagátora volt haláláig.

Díjai

• Reményi-díj (1907)

Jegyzetek

1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
4. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
5. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
6. gravsted.dk (dán nyelven)
7. Dansk Biografisk Leksikon, 3. udgave (dán nyelven), 1984
8. Kövér család
9. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I–III. Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
• Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. ISBN 9633305723
• Fancsali János: Telmányi Emil és szülőföldje. In: Fancsali János: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003.111-152.

• Komolyzeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap