Szobotka Tibor

Szobotka Tibor, Sobotka (Budapest, Terézváros, 1913. március 19.^[3] – Budapest, 1982. február 26.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa. Szabó Magda író és költő férje. Fordítói tevékenységének legismertebb darabja J. R. R. Tolkien világhírű fantasy-író A babó (más fordításokban: A hobbit) című művének eredeti magyarítása.

Szobotka Tibor
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született	1913. március 19.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1982. február 26. (68 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szabó Magda (1947–) Márkus-Szoyer Ily (1942–1945)
Foglalkozása	író fordító irodalomtörténész irodalomtudós egyetemi oktató irodalmár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1930–1935)
Kitüntetései	József Attila-díj (1974)
Sírhelye	Farkasréti temető (21/1-1-13)
Szobotka Tibor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szobotka Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Sobotka Henrik üzletvezető és Grün Jozefa fiaként született. 1919 júliusában apjával együtt kikeresztelkedett a református vallásra.^[3] A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett.^[4] 1930–1935 között angol–német–művészettörténet szakon a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, s középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után Angliába utazott, majd hazatérve angol–német levelezőként helyezkedett el a Hungaria-Jacquard gyárban. A második világháborúban sorkatona volt. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. A Tükör és a Magyar Nemzet munkatársa (lektor, szerkesztő, rovatvezető), majd a Rádió műsorfőtitkára, ahonnan 1950-ben elbocsátották. 1950–1952 között a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott nyomdai korrektorként, illetve a kereskedelmi részleg alkalmazottjaként. 1952–1954 között általános iskolai tanár. 1954-től az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) kari titkárságán működött, 1957-től a világirodalmi tanszéken, előbb adjunktus, majd 1966-ban docens lett. 1973-ban nyugállományba vonult. A PEN Club egyik alelnöke volt; rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, a Kortársban. 1957-ben kérte és megkapta a Magyar Rádiótól rehabilitálását.

Sinclair Lewis-, John Galsworthy-, George Eliot- és James Joyce-fordításai jelentősebbek. Életműsorozatát 1983-ban a Magvető Könyvkiadó indította el.

A rendelkezésre álló naplók, tartalomtervezet és elkészült részek segítségével életrajzát felesége, Szabó Magda fejezte be (Megmaradt Szobotkának. Budapest, 1983).

Szobotka Tibor emléktáblája Budapest II. kerületében

Művei

• Hellenizmus Shelley és Keats költészetében (tanulmány, 1936, Sobotka néven)
• Thomas Mann (tanulmány, 1956)
• Megbízható úriember (regény, 1959)
• Shelley (tanulmány, 1960)
• Közönség és irodalom (tanulmányok, 1964)
• Valóság és látomás (tanulmányok, 1967)
• Hekuba (elbeszélések, 1971)
• Az angol irodalom története (monográfia Szenczi Miklóssal és Katona Annával közösen, 1972)
• Züzü vendégei (regény, 1973)
• A tenger és az eb (elbeszélések, 1975)
• Az összeesküvők (regény, 1978)
• Menyasszonyok, vőlegények (regény, 1980)
• A vetőkártya főhadnagya (összegyűjtött elbeszélések, 1982)
• Hazugság, Száműzetésben (regény, 1984)
• Harkály a fán (elbeszélések, 1985)
• Erényes emberek (színművek, hangjátékok, jelenetek, 1986)
• Igitur (regény, 1987)
• Sose jön szanitéc (elbeszélések, 1988)

Műfordításai

• Lewis Carroll: Alice csodaországban (meseregény, 1958) Kosztolányi Dezső műfordításának hozzáigazítása az eredeti angol szöveghez
• J. Joyce: Ifjúkori önarckép (regény, 1958)
• Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok (regény, 1959)
• J. Galsworthy: A Forsyte-Saga (regény-ciklus, 1960)
• J. Galsworthy: Modern komédia (regény-ciklus, 1960)
• T. G. Smollett: Humphry Clinker kalandozásai (regény, 1971)
• G. Stein: Alice B. Toklas önéletrajza (visszaemlékezések, 1974)
• J. R. R. Tolkien: A babó (fantasyregény, 1975)

Díjai, elismerései

• Munka Érdemrend arany fokozata (1973)^[5]
• József Attila-díj (1974)

Jegyzetek

1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
3. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 902/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
4. Iskolai értesítők, Budapest - VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1930
5. Magyar Közlöny, 1973. április 29. (30. szám)

Források

Szobotka Tibor és Szabó Magda sírja a Farkasréti temetőben

• Bóka László: Szobotka Tibor: Megbízható úriember. ÉI, 1959. 23. sz. = U.ő: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. 456–461.
• Mihályi Gábor: Közömbösség és irodalom. Nagyvilág, 1965. 1253–1254
• Nagy Péter: Szobotka Tibor: Megbízható úriember. In: U.ő: Rosta. 1965. 421–423.
• Julow Viktor: Egység a sokféleségben. Szobotka Tibor: Valóság és látomás. Nagyvilág, 1969. 142–143
• Varjas Endre: A "megbízható úriember". ÉI 1970. 39. sz
• Alföldy Jenő: Műves és aranyműves novellák. Szobotka Tibor: Hekuba. ÉI 1972. 10. sz.
• Kíséry Pál: Szobotka Tibor: Hekuba. Alföld, 1972. 7. sz. 87–88.
• Tamás István: Szobotka Tibor: Züzü vendégei. Kritika, 1973. 8. sz. 24–25.
• Iszlai Zoltán: Szobotka Tibor: Az összeesküvők. NHQu 1979. 136–138.
• Bata Imre: Szobotka Tibor: Menyasszonyok, vőlegények. Népszabadság, 1980. nov. 25.
• Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság”. Beszélgetés Szobotka Tiborral (Életünk, 1982. 4. sz. 362–367)
• Bata Imre: Szobotka Tibor ravatala fölött (Kortárs, 1982. 6. sz)
• Nagy Péter: Szobotka Tibor halálára (Nagyvilág, 1982. 5. sz.)
• Képes Géza: Szobotka Tibor (Élet és Irodalom, 1982. 10. sz.)
• Szabó Magda: Szobotka Tibor. Kort 1982. 1847–1850
• Tóth Béla: A szépíró Szobotka Tibor (Alföld, 1984. 10. sz.)
• Rónay László: Vázlat Szobotka Tiborról (Alföld, 1987. 10. sz.)
• Kabdebó Lóránt: A rejtélyes prózaíró. Hetvenöt éve született Szobotka Tibor (Magyar Nemzet, 1988. 67. sz.)
• Szabó Magda: Bevezető (Új Tükör, 1988. 13. sz.)
• Lengyel Balázs: Szobotka Tibor sírjánál (Vigilia, 1988. 8. sz.)
• Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának (Bp., 1983)

További információk

• A magyar irodalom története 1.
• Kortárs magyar írók
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap