Remove ads
ír költő, író, kritikus From Wikipedia, the free encyclopedia
James Augustine Aloysius Joyce (írül: Séamus Seoige) (Dublin, Írország, 1882. február 2. – Zürich, Svájc, 1941. január 13.) ír költő, író, kritikus. Fő műve az 1922-ben megjelent Ulysses, amely az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 1936-ig be volt tiltva.
James Joyce | |
Élete | |
Született | 1882. február 2. Dublin |
Elhunyt | 1941. január 13. (58 évesen) Zürich |
Sírhely | Fluntern Cemetery |
Nemzetiség | ír |
Szülei | John Stanislaus Joyce |
Házastársa | Nora Barnacle (1931 – 1941. január 13., London) |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza, líra |
Fontosabb művei | Ulysses |
Hatottak rá | Henrik Ibsen, Aquinói Szent Tamás és William Butler Yeats |
James Joyce aláírása | |
James Joyce weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz James Joyce témájú médiaállományokat. |
Joyce tehetős kispolgári családban született. Tizenegy testvére volt. Az apja vállalkozásai egy darabig jól működtek, de 1891-ben csődbe ment. Ettől kezdve a család meglehetős szegénységben élt. 1888-tól a clane-i Clongowes Wood jezsuita kollégiumban, 1893-tól a dublini Belvedere College-ban tanult. 1898-tól a University College hallgatója volt, orvosnak készült.
Rendkívüli nyelvtehetsége és nyelvszeretete arra vezette, hogy elsajátítsa a holt és a világnyelveket, továbbá megtanult szinte ismeretlen tájnyelveket is. Az egyetemi évei alatt nagy hatással volt rá Ibsen, Aquinói Szent Tamás és Yeats. Az első publikált írása egy Ibsen-esszé volt. Húszéves korában beállt színésznek, ugyanakkor verseket is kezdett írni. Korán belső konfliktusa támadt mind a katolicizmussal, mind az ír nacionalizmussal.
A diplomázása után, 1902-ben Párizsba ment, ahol mint újságíró és nyelvtanár kereste a kenyerét. Az anyja halála következtében alkoholistává vált. 1904-ben megszöktette későbbi feleségét, Norát, akivel csak 1930-ban kötöttek házasságot. Először Pólában éltek, majd, miután onnan 1905-ben kiutasították a külföldieket, Triesztben telepedtek le. Két gyermekük született, Giorgio és Lucia.
Első kötete, a Kamarazene című versgyűjtemény 1907-ben jelent meg. 1909-ben visszatértek Dublinba, ahol Joyce mozit nyitott, ez azonban tönkrement. Újra Triesztbe mentek, ahol nyelvtanítással, gyapjúkereskedéssel és újságírással foglalkozott. 1907-től huszonkét kiadó utasította vissza a Dublini embereket, míg végre 1914-ben, Dublinban megjelent. A siker, amiért hazautazott, elmaradt, emiatt elhagyta Írországot, és nem is tért vissza többet oda. 1913-ban barátkozott össze Ezra Pounddal, aki segítette a művei publikálásában. 1916-ban jelent meg önéletrajzi regénye, az Ifjúkori önarckép. A könyvben a főszereplő neve Stephen Dedalus, a története a gyerekkortól az egyetemi évekig tart. Joyce ebben a regényben tulajdonképpen leszámol a családjával, az egyházzal és az állammal is.
1915-ben a családjával együtt Zürichbe költözött, onnan pedig 1920-ban Párizsba. Még Zürichben kezdte írni az Ulysses-t, ami aztán 1922-ben jelent meg Párizsban. Ezután fogott bele a Finnegans Wake-be, amivel 1938-ban készült el. Ekkorra elhatalmasodó zöldhályogja miatt szinte már alig látott. A német megszállás miatt 1941-ben ismét Zürichbe települtek, ahol Joyce rövidesen meghalt.
Szombathely belvárosában, a Fő tér 40. számú lakóházának homlokzatán teljes alakos bronzszobor őrzi az emlékét. Veres Gábor alkotása úgy ábrázolja az írót, mintha éppen kilépne a házból, vagy kilesne annak egyik falsarka mögül. Felavatása stílusosan 2004. június 16-án zajlott, utalva arra, hogy a Joyce egyik fő műveként számon tartott Ulysses című regény kereken száz évvel korábban ugyanezen a napon játszódott. Hasonlóan tudatos volt a helyszín megválasztása is, hiszen a (fiktív, de valós elemeket is tartalmazó) történet szerint a mű főhőse, az ábrázolt események idején már dublini lakos Leopold Bloom Szombathelyen, épp ebben a házban született; ráadásul a házat a 19. évében valóban egy hasonló nevet viselő (Blum vezetéknevű) család lakta.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.