(1908–1972) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia
Szilassy László (szül.: Szabó) (Nyírcsászári, 1908. február 13. – São Paulo, 1972. március 30.) magyar színész, filmsztár.
| Szilassy László | |
 | |
| A Kölcsönkért férjek (1942) című filmben | |
| Született | Szabó László 1908. február 13. Nyírcsászári |
| Elhunyt | 1972. március 30. (64 évesen) São Paulo |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1933–1944 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilassy László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején Jávor Pál és Páger Antal mellett a magyar filmipar egyik legfoglalkoztatottabb és legnépszerűbb filmszínésze volt.[1]
Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, majd 7 félév után titkára lett Szalay Károly társulatának. Színész karrierje is itt kezdődött. 1933–34-ben Kallós József társulatában, 1934–35-ben Szegeden, 1935–36-ban Miklósy Imre egyesületében, 1936–37-ben pedig Debrecenben lépett fel. Tagja volt 1937 és 1939 között a Belvárosi Színháznak, 1939–40-ben a Magyar és az Andrássy Színháznak, 1940 és 1942 között pedig a Pesti és a Vígszínháznak. Állandó szerződést ezután nem kötött.
1942–43-ban vendégszerepelt a Fővárosi Operettszínháznál. 1944 őszén sikerült elérnie élete nagy álmát: szerződtették a Nemzeti Színházhoz[2] – ám mivel tartalékos hadnagyként katonai szolgálatra hívták be, majd szovjet fogságba esett, a nemzet első színházában végül nem volt lehetősége színpadra lépni.
Miután a szovjet fogságból meg sikerült szöknie, 1945-ben emigrált, először 1946-tól Brazíliában élt, majd Argentínában telepedett le. 1950-ben vendégként lépett föl az Argentínai Magyar Színjátszó Társaság fölkérésére, 1951-től tag lett. 1960-ban újból Brazíliába költözött.
Szilassy kiugrása 1938 körülre datálható. Üstökösszerűen felívelő karrierje beindulása szempontjából tehát releváns volt az első zsidótörvény, azaz az 1938. évi XV. törvénycikk hatályba lépése, amely úgy rendelkezett, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak maximum 20 százalékát tölthetik be zsidók.[1] E törvénynek a színészek körében az volt a következménye, hogy olyan korábbi közkedvelt, zsidó származású művészek, mint például Kabos Gyula, Törzs Jenő avagy Ráday Imre egyre inkább kiszorultak a pályáról, míg az olyan nem zsidó színészek előtt, mint az ízes beszédű Szilassy, gyorsan megnyílt a pálya. Felkérések sokaságát kapta.
A kor szépségideáljának tökéletesen megfelelő, jó kiállású, vonzó férfi előnyös külsejének köszönhetően számos dráma és operett, illetve szalonvígjáték szerelmes szerepeit játszotta. Játékstílusa könnyed, természetes volt. Kellemes énekhangja és tánctudása is hozzájárult sikereihez. (A Tokaji aszú című darabban Fedák Sári mellett állhatott a színpadon!)
Az 1930-as évek végének, 40-es évek elejének egyik legnagyobb filmcsillagává vált, akinek életéről a sajtó is rendszeresen tudósított, aki hatalmas női rajongótábort tudhatott magáénak, akiről új meg új pletykák reppentek föl. Számos filmben kapott főszerepet. Filmográfiája az 1938 és 1944 közötti hét esztendőben 42 filmre rúg.
Ezek többsége vígjáték volt, de a drámai szerepekben is meggyőző tudott lenni – ilyen volt az Alkalom és az Isten rabjai, amelyben egy szerzetest játszott. Szeleczky Zitával, akivel öt filmben játszott együtt, a közönség egyöntetű véleménye szerint "álompárt" alkottak. De más vezető színésznőnek (Karády Katalin, Tolnay Klári, Turay Ida, Simor Erzsi, Honthy Hanna, Bulla Elma, Szörényi Éva) is méltó partnere volt. Komédiákban Latabár Kálmánnal is remek párost alkottak.
A Herczeg Ferenc regénye nyomán forgatott Szíriusz című filmje – a világ első időutazós regényének filmadaptációja – az 1942-es velencei nagy Biennálén sikert aratott, csupán a náci Németország közbeavatkozása miatt nem kaphatta meg a fődíjat.[3]
A kritika és a közönség egyaránt úgy vélte, hogy Szilassy Jávor Pál utóda lehet majd a filmvásznon, noha Jávor leginkább mulatós, duhaj dzsentriket formált meg, Szilassy ellenben polgári foglalkozást választó, becsületes, törekvő fiatalembereket, például mérnököket vagy orvosokat.
Művészi ambícióit jelzi, hogy nem elégedett meg azzal, hogy a nők bálványaként, amorózóként tündököljön, karakterszerepeket is vállalt. A beszélő köntös című Mikszáth Kálmán-filmadaptációban, amelyet Radványi Géza rendezett (ez az első magyar film, ahol egyes jelenetek színesben láthatók!), Szilassy László a török szultánt alakította.
Szilassy filmjei közül ma is kellemes szórakozást nyújt a Szegény gazdagok, a Karosszék, a Bercsényi huszárok, a Zenélő majom és a Nászinduló című film. Az előbbi három, az utóbbi hat epizódot ölelt föl a szerelem, illetőleg a nő motívuma köre fonva.
Megjegyzésre érdemes, filmtörténeti szempontból érdekes adalék, hogy Szilassy szkeccsfilmekben is szerepelt, úgymint A nőnek minden sikerül, valamint a Szerelmes szívek című produkció.[1] Az előbb három, az utóbbi hat epizódot ölelt föl a szerelem motívuma köré fonva.
Érdekes momentum az is, hogy az 1939-ben forgatott Hölgyek előnyben című filmben Pál/Paulette kettős szerepét megformálva Szilassy nőt (is) alakított,[1] megelőzve Latabár Kálmánnak az Egy szoknya, egy nadrág című 1943-as filmben nyújtott bravúros alakítását Sóvári Péter színészként, illetve Huares Dulcinea, gazdag spanyol özvegyként, nem is beszélve Tony Curtisnek és Jack Lemmonnak a Van, aki forrón szereti című, 1959-ben készült amerikai filmben nyújtott kettős szerepeiről.
Az Új Filmlexikon az Isten rabjai című, 1942-ben készült film János fráterét emeli ki mint Szilassy László legemlékezetesebb alakítását.[4]
Bár Magyarországról való távozása után polgári foglalkozásokból kellett biztosítania szűkös megélhetését, amikor 1951-ben Buenos Airesben csatlakozott az Argentínai Magyar Színjátszó Társasághoz, újra igényes feladatokhoz jutott.[5] Ő alakította Németh László Villámfénynél című drámájában Nagy Imre körorvost, ő játszotta a férfi címszerepet a Noszty fiú esete Tóth Marival című regény drámaváltozatában. A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond-műben Valkai tanár úr bőrébe bújt. Herczeg Ferenc Bizánc-ában pedig karakterszerepet formált meg. Partnere ebben az időszakban is többnyire Szeleczky Zita volt.
64 évesen halt meg rákban.
A mélyen megrendült Szeleczky Zita így búcsúzott tőle: „Neked már jó, Lacikám… Megszűnt a kín, a fájdalom, az országért, nemzetünkért való örökös rettegés, tépelődés. Te elmentél, és mégsem haltál meg: hangod, képed megőrizte számunkra a film – és ha az is elszakad, lelkünkben, emlékeinkben élsz örökké, mosolygó szemeddel, száddal, míg csak élünk, míg földi pályánk lejár. Addig is: Isten veled, Lacikám, kedves partnerem!”
Szilassy László számos filmjében énekelt, sőt, azután is, hogy elhagyta Magyarországot, készített lemezfelvételeket.
Legnagyobb slágere talán a Hiába menekülsz, hiába futsz című dal volt, melyet Karády Katalin is lemezre vett.[13] De a Régi nyár című filmből származó Valami kis szerelem című dala is nagy népszerűségre tett szert.[14]
Kedveltek voltak duettjei Szeleczky Zitával – különösen a Bercsényi huszárok című filmben hallható Darumadár, ha elszáll[15] és a Zenélő malom című filmben felcsendülő Tündérkirálynő, légy a párom,[16] illetve a Kis cigaretta valódi finom című dal.[17]
Szilassy László eklatáns példája a hamis mítoszgyártás, a fals hírek miatt megbélyegzettek kálváriájának, hiszen a szocializmus idején azért igyekeztek kitörölni a közemlékezetből, mert állítólag szélsőjobboldali nézeteket vallott. Ezért feltétlenül szükséges leidézni, mit mondott maga a színész:[5]
„„Nem politizálok! Aki ellenem azt a vádat hozta fel, hogy politizálok, személyes okok miatt tette. Természetes, hogy megvan a magam egészséges politikai véleménye, ez azonban százszázalékosan magánügyem, amiben nem kérek és nem tűrök beleszólást!””
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
