Vadosfai és zsidi Németh János, művésznevén Szentirmay Elemér (Horpács, 1836. november 9. – Budapest, 1908. október 3.) magyar zeneszerző. Azon kevés zeneköltők közé tartozott, akiket Bartók Béla becsült, Kodály Zoltán pedig tanulmányozott és tanulmányozásra ajánlott. Kodály javaslatára Kerényi György egy nagy monográfiát írt róla, ami e szócikk alapja.
| Szentirmay Elemér | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Németh János |
| Született | 1836. november 9. Sopronhorpács |
| Állampolgársága | magyar |
| Elhunyt | 1908. október 3. (71 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Családja | |
| Édesapja | Németh Mihály |
| Édesanyja | Agnes Kraksner |
| Házastárs | Theresia Theiler |
| IPI névazonosító |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentirmay Elemér témájú médiaállományokat. | |
Bár más műfajokkal is próbálkozott, legtöbb műve zongorára és/vagy énekhangra írt dal, melyek száma meghaladja a másfél százat. Dalaihoz legtöbbször a szöveget is ő írta. A magyar zenei életben is tevékenyen részt vett; az országos magyar dalárdaegyesületnek több évig alelnöki tisztét viselte és később a ma is létező[1] Liszt Ferenc Társaságnál is ezt az állást töltötte be, és mint ilyen, az ezzel legközelebb egyesült budapesti zeneművészi körnek is egyik alelnöke volt.
Legsikeresebb dalai:
- Csak egy szép lány
- Ne menj el (két dal Nyugszik a nap, alkonyodik és Budapesti kis barna kezdetű szöveggel. Az előbbi egy évvel később még egyszer megjelent Soldosné[2] által ujabban énekelt hat kedvelt dal 5. dalaként, a híressé vált Huzzad cigány szöveggel.)
- Plevna-nóta (zongorára)
- Is-is-is
- Jaj de édes (szöveg nélküli csárdás)
- Ez a kis lány azt hiszi
- Lehel dalai (Jaj! de habos Szellő lovam zablája, Ó, ne távozz édes).
Németh János
Horpácson (Sopron vármegye) született, ahol apja, Németh Mihály kormányzó főtiszt volt Széchenyi Lajos gróf uradalmaiban. Alsóbb tanulmányait Székesfehérváron, a felsőbbeket Pesten végezte. 1861-ben megválasztották Fejér vármegyében esküdtnek és ugyanott később szolgabíró lett. Gazdatiszt volt Nagylángon, Nagycenken, végül Adonyban. A provizórium beálltával hivataláról leköszönt és alsószentiváni birtokára vonult és ott gazdálkodás mellett az irodalommal és zenével foglalkozott.
1861-ben megnősült. Felesége egy gazdag székesfehérvári nagykereskedő 22 éves lánya, Theiller Cesarina (a latin nyelvű esküvői meghívó szerint Theresia Theiler).
Szoros barátság fűzte Vajda Jánoshoz. A költő egyszer-egyszer kisegítette a szövegírásban, és ő írta a Vadász dal szövegét. Szertirmaynak ajánlotta Emlékkönyvbe (1861) című versét.
1862-ben egy tűzvész teljesen elpusztította szentiványi birtokukat. Németh János feleségével Pestre költözött, és megpróbált a tollából megélni: folyóiratok számára ír dalokat, elbeszéléseket, még egy színművet is. Miután így sem sikerült megélnie, 1863-ban visszaköltöztek Fehérvárra, és Németh fogalmazó ügyvédi segéd lett. 1865 elején ismét Pesten kapott állást: az első magyar általános biztosító társaságnál először központi főfelügyelő, később károsztályi főnök lett. A kérvény mellé benyújtott önéletrajza megmaradt az utókornak. Munkája során alkalma nyílt az ország különböző vidékeit beutazni. A magyar népdalok megismerésére, szerzésére és terjesztésére fordította szabadidejét.
A biztos állás mellett nem volt szüksége folyóirat-honoráriumokra: újra csárdásokat írt. Ekkor már a kiadók versengtek érte.
1868–69-től egyre több eredeti (vagy általa annak vélt) dalt alkalmazott zongorára. Ez egyúttal alkotói válságot is okozott nála, hiszen nem volt népdalgyűjtő, kottát írni és hangszerelni nem tudott (még zongorára sem), kottát olvasni is csak minimálisan, a dallamokat nem ő szerezte, vagyis alig volt szerepe a saját műveiben. A kiutat végül a népszínművek dalai jelentették számára.
Elemér dalai
Németh János új életet kezdett. 1871-ben vette fel a Szentirmay Elemér művésznevet, nyilvánvalóan Jókai Mór: Egy magyar nábob című regényének hatására. Az új név mellett 1878-ig feltüntette a régit is. Az új műfajhoz új kiadóval szerződött. Az első 20 dalból álló gyűjteménye az Elemér dalai, amelyekből a kilencedik, a Csak egy szép lány világhírű lett.
Ugyanennek a műnek a hetedik dala is híressé vált. Szövege népi szöveg.
 |
Ez a kislány azt hiszi: |
Az Elemér dalainak első dalát, a Húzzad cigányt Munkácsy Mihálynak ajánlotta. A festő kedvenc nótája lett, és meg is örökítette egy rajzban.[3] A dal akkor kezdett ismertté válni, amikor felvették Lukácsy Sándor Vereshajú (1877) című népszínművébe.
Húzzad cigány, szivetjáró hangon szóljon a nótád, |
Azt mondják, hogy bűvös-bájos édenkert a szerelem, |
Szentirmay dalainak sikeréhez hozzájárult, hogy azok egy részét Blaha Lujza énekelte a Népszínházban.
Liszt és Rubinstejn
Vay Sarolta grófnő megemlékezett egy estélyről, melyet Ravasz Ilonka rendezett Liszt Ferenc és az ő játékát hallani akaró Anton Grigorjevics Rubinstejn tiszteletére. Liszt játéka és az ünneplés után az ugyancsak meghívott Szentimrey Elemér (Ravasz Ilonka nagybátyja) ott a helyszínen írt két dalt, amit a grófnő által odahívott cigány egyszeri hallásra le is játszott. Rubinstejn el volt ragadtatva tőle, hogyan terem a magyar nóta és szöveg. A két dal: Esteledik, alkonyodik, rózsám haza készülődik, amelyet Túl a Tiszán Devecserbe kezdetű szöveggel később a magyar cigányzenészek Amerikába is elvittek.
Túl a Tiszán, Devecserbe' |
Nem ülök én az öledbe, |
A másik dal: Jaj de habos Szellő lovam zablája. A Lehel dalai első dalaként jelent meg 1877-ben. Népi változatát Kiss Lajos lejegyezte népdalgyűjtés során 1927-ben Hódmezővásárhelyen.
Jaj! de habos Szellő lovam szügye, zablája, |
Kocsmárosné, jó abrakot Szellő lovamnak, |
Időskora
Az 1880-as évek vége felé a népszínmű műfaja veszített a népszerűségéből. Szentirmay a Fehér galamb című népszínműhöz írt dalaival még nagy sikert aratott (köztük a Jázminbokor kihajlik az utcára), de ezután népszerűsége lassan csökkenni kezdett a műfajéval együtt. Az Is-is-is című dalával még egyszer nagy sikert aratott 1889-ben. Ezután férfikari művekkel, egy teljes népszínművel, vígjátékdalokkal próbálkozott. Utolsó művei az elmúlásról, temetőről szóló bánatos dalok.
1903-ban Cinkotára költözött.
Kodály Zoltán és Bartók Béla 1905–6-ban kezdte meg a népdalgyűjtéseket. Az írt „népdalokat” (mai szóhasználattal: népies dalokat) felváltották a néptől (pontosabban: a parasztemberektől) gyűjtött dalok, melyek az iskolákon keresztül a városokban is népszerűvé váltak.
1908. június 30-án a Népszínház bezárt. Szentirmay Elemér október 3-án meghalt.
Dalok
Az opusszám nélküli művek egy része számozás nélkül jelent meg, más részüket ki sem adták. A címek az eredeti helyesírással. Egy mű több dalból állhat, ezekre műszám/dalszám alakban hivatkozunk.
- Első szerelem (csárdás zongorára) 1853
- A költő álma. Zongorára, 1854
- Búcsú Hangok (Csillagmajori emlék, op. 9. zongorára) 1857
- Czenki Emlék (zongorára, op. 10.) 1857
- Jaj de édes! Jaj de jó! (op. 10. Csárdás) 1858
- Kikiriki!!! (Népies csárdás, op. 14.) 1859
- Napkelet-csárdás (zongorára, 1860)
- Éljen az Alkotmány! (Csárdás zongorára, 1861)
- Bokrétás kalapom, Csókolj meg kis galambom (csárdás zongorára) 1862
- Huzzad cigány, busan szóljon a nótád (csárdás zongorára, 1862)
- Vilma dalai 1863. Szöveg: Csukássi József.
- Köny és Mosoly 1863. Szöveg: Kormos Béla
- Szívhullámok (op. 55.) 1863
- Csók-csárdás (op. 56.) 1863
- Pöngetyüs csárdás, 1863
- Szorítsd hozzád nem anyád!… (magyar nóta, op. 58.) 1863
- Pásztor-dalok (op. 59. 1863. Szöveg: Vecsey Sándor
- Boldog órák (Kadarkúti emlék, op. 63.)
- Édes titkok (magyar nóta zongorára) 1865
- Bú-dal (op. 65.) 1865
- Piros rózsa (dal, op. 66.) 1865. Szöveg: Tolnay Lajos
- Csehbogár (népies csárdás feldolgozása zongorára) 1865
- Merkur Csárdás (zongorára, op. 84.) 1866
- Szerelem dalok 1866. Szöveg: Petőfi Sándor és Ormodi Bertalan.
- Poharazás mellett (népies dallamok átdolgozása zongorára. op. 86.) 1866–67
- Ilonka csárdás (zongorára, op. 87.) 1867
- Ne bántsd a magyart (Eredeti magyar nóta régi stylben[4] átírása zongorára, op. 88.) 1867
- Öt Forintos (Eredeti magyar nóták zongorára, op. 90.) 1867
- Lajos bácsi notája (Kossuth induló, op. 92.) 1867. Szöveg: Kunsági
- Amit a Nők Legjobban Szeretnek (ábrándos magyar nóták zongorára, op. 95.) 1867. Korábbi műveiben már megjelent dalok
- Jaj be pompás!! (Eredeti magyar nóták zongorára, op. 96.) 1868
- Alexandra csárdás (zongorára. op. 91.)
- Szép menyecske nótái! (csárdások átírása zongorára)
- Tulsó soron vana mi házunk… és Kikirics bokor a kertbe') Eredeti 2 magyar nóta, 5 kedvelt frissel, zongorára átírta és szerzé Németh János. Op. 97.) 1869
- Sárga liliom (népies magyar nóta zongorára. op. 98.) 1870
- Angyalok nótája (andalgó palotás és 3 friss zongorára. op. 99.) 1870
- A 100adik Nóta (op. 100.) 1871
- Sárga ugorka, zöld a levele (népies dallamok zongorára) 1872–72
- Elemér Dala! (zongorára) 1874
- Elemér dalai (20 dal, több szövegíró) 1875, 20 dal, köztük:
- Ne menj el… Budapesti kis barna (dalok zongorára) 1876
- Két kedvelt dal A „Két menyegző” című népszínműből (zongorára. op. 128.) 1877
- Lehel dalai (zongora 's énekre. op. 129.) 1877, 3 dal, az első: Jaj! de habos Szellő lovam zablája
- Hadd szóljék hat az a csöndes'… (zongorára. op. 131.) 1877
- Dalok a török–magyar barátságról // Plevna nóta (zongorára. op. 130.) 1877
- Soldosné[2] által ujabban énekelt hat kedvelt dal (zongorára és énekhangra. op. 132.) 1877
- Mit tehet a kis lány róla? (zongorára és énekre. op. 133.) 1878
- Compositions hongroises originales pour piano (zongorára. Az 1878-as párizsi kiállításra kiadott kisalakú füzet)
- Riczacza (két eredeti dal énekhangra zongorakísérettel. op. 134.) 1878–79
- „Nótás Kata” (Győry Vilmos népszínművének összes eredeti dala énekhangra zongorakísérettel) 1879
- A legény bolondja (Kóródi Péter[5] népszínművének 16 kedvelt dala énekhangra és zongorára, ebből 4 Szentirmayé.) 1880
- Zengő bokor (6 dal énekhangra zongorakísérettel. Op. 136.) 1880–81
- Az öregbéres (Győry Vilmos népszínművének eredeti dalai énekhangra zongorakísérettel) 1881
- Fehér rózsa, piros rózsa (két eredeti dal énekhangra, zongorakísérettel. Op. 138.) 1882
- Szívhullámok (10 eredeti dal) 1883–84
- „A vadgalamb” (Gerő Károly népszínművének összes eredeti dala énekhangra és zongorára.) 1885
- Pásztortűz mellett (10 eredeti dal. Op. 141.) 1885–87
- Czinczog a kis egér (két eredeti dal énekhangra zongorakísérettel. Op. 142.) 1885–87
- Eredeti magyar dalfüzér. 1885–87
- „Égő szerelem” (hat eredeti magyar dal énekhangra vagy zongorára. Op. 143.) 1885–87
- A Segítség – Album dalai. 1887
- Bukovay Absentius (kedvelt nótái énekhangra vagy zongorára. Op. 144.) 1887–89
- Köny és Mosoly (10 eredeti dal énekhangra vagy zongorára. Op. 145.) 1887–89, 8. dal: Is-is-is
- (téves)
- Gyere haza Kossuth Lajos (op. 146.) 1887–89
- „Éjjel az erdőn” (Rákosi Jenő és Beniczky Bajza Lenke összes eredeti dala. Op. 147.) 1889
- „Magyar Hazánk Dalgyöngyei” (Két eredeti dal.) 1889
- Postás Klári (Berczik Árpád népszínművének kedvelt dalai) 1891
- Mókázó nóták (négy dal. Op. 149.) 1891–92
- Szervusz babám, galambom (tréfás nóta és még két magyar dal. Op. 150.) 1891–92
- Ha nincs eső, nincsen sár
- Édesanyám, ha megöl a bubánat
- Csiricsári, csiricsári
- Mulat a betyár. 1892
- Budapesti nóták (10 dal énekhangra és zongorára. Op. 151.) 1893
- Kossuth sírja (férfikar) 1896
- Betyár-dal (4 dal férfinégyesre) 1897
- Barna legény, csí, csí, csí 1899
- Száll a kis pillangó (énekre és zongorára) 1899
- Csali legény, volna kedve (énekre és zongorára) 1900
- Volt-e szived, volt-e lelked (énekre és zongorára) 1899
- Fúj a szél, fuj a szél (az „Arany Kakas” vígjátékból. 1900
- Ne kérj, rózsám, ne, ne, ne (énekre és zongorára) 1900
- Szerelem-dal (énekre és zongorára) 1901
- Három dal (énekhangra zongorakísérettel. Op. 161.) 1901–2
- Kakuk dal (énekre és zongorára) 1902
- Gyere haza, vár a fészked (ének és zongora. Szöveg: Vidor Marci.) 1902
- Az árva legény panasza (énekre és zongorára) 1903
- A kis Panni (férfikarra) 1903
- Rám suhintott haragjában (énekre és zongorára) 1903
- Nem értett meg soha engem ez a világ (énekre és zongorára) 1904
Népszínművek
A dalok egy részét Szentirmay népszínmű számára írta, máskor a zene összeállítója tette bele, sokszor Szentirmay tudtán kívül. A zenei betétek gyakran változtak az előadás idején népszerű dallamokra, és gyakran az eredeti dalszövegek is változtak a cselekményhez igazodva. Gyakran a kéziratos és nyomtatott szövegkönyv és vezérkönyv eltér egymástól.
| Bemutató | Cím | Szerző | A zene összeállítója | Dal | Dalcím[6] | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1874 | A háromszéki leányok | Kolozsváry Gyula | 39 | Csak egy szép lány | A bemutató szöveg- és vezérkönyvéből egyaránt hiányzik a dal, így lehet, hogy később került bele. | |
| 1875.01.15 Nemzeti színház 1875.11.19. Népszínház | A falu rossza | Tóth Ede | Erkel Gyula | 40/7 | Ez a kis lány azt hiszi | Erre gyertek, itt az út és Ez a kislány eladó szöveggel |
| 39 | Csak egy szép lány | szöveg nélkül, hallás után lejegyzett változatban | ||||
| 1876.12.02. | A két menyegző | Csepreghy Ferenc | Erkel Gyula | 42/1 | Csipkebokor fonnyad | Mikor nekem muzsikálnak. Más szöveget írt a szövegíró, mást énekeltek a színpadon, harmadik szöveggel jelent meg a kotta. |
| 42/2 | „Ratata”-nóta | a kéziratos vezérkönyvbeli szöveg: Kislány a nevem, a kinyomtatottban nem szerepel. Feltehetően utólagos betoldás, és maga Szentirmay módosította Szőke kislány az én rózsám, ratata-ra. | ||||
| 15/2 | csak a kéziratos vezérkönyvben szerepel. Mindkettő zongoradarab, címe csak a két teljes műnek van, az egyes daraboknak nincs. | |||||
| 22/1 | ||||||
| 1877.06.02. | A vereshajú | Lukácsy Sándor | Erkel Elek | 40/1 | Huzzad cigány | csak a második versszak (Azt mondják, hogy…). |
| 34/1 | Túlsó soron esik az eső. Az eredeti mű zongoradarab cím és szöveg nélkül. | |||||
| 1877.12.14. | A sárga csikó | Csepreghy Ferenc | Erkel Elek | 41/1 | Túl a Tiszán, Devecserbe' | |
| 41/2 | Budapesti kis barna | Csongorádi kis barna szöveggel | ||||
| 1878.11.22. | A piros bugyelláris | Csepreghy Ferenc | Erkel Elek | 47/6 | Három rózsa egy sorjában | Híres város az Alföldön Kecskemét kezdetű szöveggel. Népi változata: Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs. |
| 1879.02.02. | Ágnes asszony | Lukácsy Sándor | Erkel Elek | 49/2 | Ezerével terem | |
| 1879.11.28. | Nótás Kata | Győry Vilmos | Szentirmay Elemér | 50/1 | Fecskemadár… | |
| 50/2 | Égszínű kék a nevelejts levele… | |||||
| 50/3 | Nekem is lesz… | |||||
| 50/4 | A szegény Mári nótája… | |||||
| 50/5 | Alkonyatkor alattomba'… | |||||
| 50/6 | Szálldogál a fecske… | |||||
| 50/7 | Azt kérdezed… | |||||
| 50/8 | Akármennyi csillag ragyog az égen… | |||||
| 50/9 | Szalmakazal beázott… | |||||
| 50/10 | Az anyám arra kér… | |||||
| 50/11 | Bú, bú, bú, bú… | |||||
| 50/12 | Pitypalaty nóta | Hullámos zöld buzába… | ||||
| 1880.04.10. | A legény bolondja | Kóródy Pál[5] | Erkel Elek | 51/1 | Elment az én babám | |
| 51/2 | Ha nekem nem adta Isten | |||||
| 47/5 | Had szidjon az irigy világ | Ami engem viditana… | ||||
| 51/3 | Ez a legény kérdezi | |||||
| 51/4 | Jár a kis lány zöldleveles erdőben | a litografált vezérkönyvbe utólag beírva | ||||
| 1881.09.24 | A szép asszony kocsisa | Csepreghy Ferenc | Erkel Elek | 40/4 | Daru megjő meg a gólya | |
| 1882.11.19. | Az igmándi kispap | Berczik Árpád | Erkel Elek | 52/4 | Hét utca van | A falunkban utca van vagy hét… |
| 52/6 | A rózsának tövise van | |||||
| 1881.12.17. | Az öregbéres | Győry Vilmos | Szentirmay Elemér | 53/1 | Búza, búza… | Aratók kara |
| 53/2 | Égő vörös… | |||||
| 53/3 | Esti szellő | |||||
| 53/4 | Hogyha kedves… | |||||
| 53/5 | kinyílott a napraforgó… | |||||
| 53/6 | Utca, utca… | |||||
| 53/7 | Betyárdal | |||||
| 53/8 | Erdő, erdő… | |||||
| 53/9 | Szeretlek, szeretlek… | |||||
| 53/10 | De fáin… | Nem baj az a bankónak, ha kopott | ||||
| 1882.05.04. | Szép leányok[7] | Csiky Gergely | Aggházy Károly | 40/4 | Daru megjő meg a gólya | csak a kéziratos vezérkönyvben |
| 1882.05.27. | A vörös sapka | Vidor Pál | Erkel Elek | 50/10 | Az anyám arra kér… | |
| 52/2 | Szeretni, szeretni… | |||||
| 53/10 | De fáin… | Nem baj az a bankónak, ha kopott | ||||
| 1883.04.05. | A száraz malom | Vidor Pál | 54/2 | Várok, várok, addig várok | 2. versszak (Nem hiába' járok én) | |
| 54/1 | Eltávozol kedves rózsám messzire | 2. versszak (Sebes felhő megy az égen) | ||||
| 1885.01.10. | Vadgalamb | Gerő Károly | Szentirmay Elemér | |||
| 56/10 | Nádkerítés kidűlt-bedűlt | Szüretelők kardala: Barna kis lány piros borral… | ||||
| 55/8 | Tarka-barka szőrű kis czicza… | |||||
| 55/9 | Hívom ki, csalom ki | |||||
| 56/7 | Szólít a furulya | Messze szól a furulya hangja… | ||||
| 56/8 | Kék a kötőm kerületi | |||||
| 55/5 | Fehér galamb szállt alája | |||||
| 56/3 | Sötét felhők beborítják az eget | |||||
| 56/6 | Az én rózsám olyan leány, jujujuj | |||||
| 55/3 | Jázminbokor kihajlik az utcára | csak a kéziratos szövegkönyvben | ||||
| 55/2 | Egyszer volt egy legényke | |||||
| 56/5 | Jó az isten, azt segíti | |||||
| 56/9 | Nem kívánok én egy tavaszt | |||||
| 56/2 | Gyűjtik a csordákat | |||||
| 56/1 | A világ megváltozott | |||||
| 55/6 | Mikor én a dalos madárt hallgatom | |||||
| 55/4 | A kisasszony azt gondolta magába | |||||
| 56/4 | Olvad a hó | |||||
| 56/8 | Kék a kötőm kerületi | |||||
| 1886.04.10. | Felhő Klári | Rátkay László[8] | Erkel Elek | 55/5 | Fehér galamb szállt alája | |
| 1889.02.21. | Ingyenélők | Vidor Pál | Szentirmay Elemér és Serly Lajos | 63/8 | Is-is-is | |
| 63/9 | Száll a madár, levél hullik | |||||
| 63/2 | Bécsi kendő lobogós | |||||
| 1889.09.27. | Éjjel az erdőn | Rákosi Jenő[9] | [10] | 66/függelék | Csak úgy jöttünk erre | |
| 66/1 | Hej, a szívnek parancsolni nem lehet | |||||
| 66/2 | Nagy baj a legénynek | |||||
| 66/3 | Hej te Máli, Máli, Máli | |||||
| 62/7 | Fehér czipó, lágy a bele | |||||
| 66/4 | A hajamba tűzök piros tulipánt | |||||
| 66/5 | Ista Pista, ha pápista | |||||
| 66/6 | Egyszer volt egy öregasszony | |||||
| 66/7 | Mi az ujság Pestbudán? | |||||
| 66/10 | Páros madár lombos fán | |||||
| 66/8 | Szűz Mária-ének | |||||
| 66/9 | Legény kérdi: szeretném-e? | |||||
| 60/5 | Szere-szere-szerelem | |||||
| 66/12 | a, b, c, d, e… | |||||
| 66/11 | Ha szántok is, ha vetek is | |||||
| 67/1 | Utcasoron jár a legyén nagy nyalkán | |||||
| 67/2 | Csitt, csitt, csak lassan | |||||
| 57/1 | Senki fia az én nevem | |||||
| 1891.01.09. | Postás Klári | Berczik Árpád | [10] | 68/5 | A faluban a legszebb ház | |
| 68/1 | A kislánytól ha kérdezik | |||||
| 68/4 | A katona, ha magas is | |||||
| 68/2 | Kis legényke egyre sugdos fülembe | |||||
| 1893.08.21. | A fogadott leány | Zachariásné Kallós Ilona | Szentirmay Elemér | 72/1 | Suhog, suhog a szomorú fűz ága | |
| 69/II/2 | Hijja, hijja, hijja a kismadár | |||||
| 57/5 | Haj, amikor… | |||||
| 72/5 | Anyámasszony katonája, katonája | |||||
| 72/7 | Édesanyám, jaj be meg is sirattál | |||||
| 58/1 | Faluvégen kis házikó | |||||
| 69/I/1 | A menyecske ha kacér | |||||
| 69/I/2 | „Hová mégysz lelkem kis Tera?” | |||||
| 69/II/1 | Pity-poty az a legény | |||||
| 72/8 | Csak, csak, csak, kicsit csak | |||||
| 72/2 | Budapesten az a szokás, a módi | |||||
| 72/3 | Utcaszélen, ripittyom, jár a legény, ripittyom | |||||
| 72/9 | Ezrével van tarka virág a réten | |||||
| 72/10 | Felhők között kis pacsirta énekel, énekel | |||||
| 52/3 | Gyászba borult az életem temiattad | |||||
| 63/6 | Hervadt levél búsan rezeg a fákon | |||||
| 72/6 | Leszállt az éj a falura, a falura | |||||
| 72/4 | Kialudt már végreményem egyetlen szép csillaga | |||||
| 1895.12.07. | Asszonybecsület | Tatárszky Gyula | 69/I/1 | A menyecske ha kacér | ||
| 69/I/2 | „Hová mégysz lelkem kis Tera?” | |||||
| 69/II/2 | Hijja, hijja, hijja a kismadár | |||||
| 50/9 | Szalmakazal beázott | |||||
| 50/10 | Az anyám arra kért engemet |
Versek
Szentirmay a verseit nem gyűjtötte kötetbe. Csak azok maradtak meg, amelyeket valamelyik folyóirat közölt.
- Arcod liljom (1859, Nővilág, 146. oldal)
- Mint rövid nyáréji álom (Nővilág, 1860, 232. oldal)
Írásai
Beszélyei, humoros cikkei, lírai költeményei, népdalai, tárcái, a Szépirodalmi Közlönyben (1858. 68. sz. A vidék skizzei), a Nagyvilágban (1859–60. beszélyek és költemények), a Hölgyfutárban (1862-63. költ. Heine után sat. elbeszélések és tárcák), a Fővárosi Lapokban (1865. II. beszély), a Családi Körben (1866. beszély), a Képes Világban (1866. beszélyek); írt még a Divatcsarnokba, Nefelejtsbe és a Lisznyai-Albumba. Költeményei közül többet lefordítottak idegen nyelvre is, így a Namenlose Blätterbe (Berlin, 1880.), a New York-i The Reeportba (1892).
Egyéb műfajok
Elbeszélések
- Csalódások 1859
- A kétszer megérdemelt nő
- A végzetes ember
- Magister Jacubus 1863
Színmű
- Egy kis csel 1863. Vígjáték
Bohózat
- Blumenthal es Kaldelburg: Az arany kakas. Fordította Fáy Béla. Szentirmay három kupléja nagy sikert aratott benne.
Írt még kuplékat, indulókat és férfikari műveket is. Szerkesztette a Lisznyai-Albumot (Pest, 1863)
A XIX. században sok dal szerzője nem ismert, így ha egy darabban Szentirmay neve előfordult szerzőként, sokszor neki tulajdonítottak nem általa írt műveket, néha még a Magyar Rádióban is. Ilyen dal pl. a Hullámzó Balaton tetején, Piros, piros, piros, Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs.
Jegyzetek
Források
További információk
Felvételek
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
