Lukácsy Sándor (rendező)

Lukácsy Sándor (Arad, 1835. február 15. – Budapest, 1907. november 10.) színműíró, a budapesti Népszínház rendezője.

Lukácsy Sándor
Lukácsy Sándor 1870 körül
Született	1835. február 15. Arad
Elhunyt	1907. november 10. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukácsy Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a színműíróról és rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Lukácsy Sándor (egyértelműsítő lap).

Élete

Előkelő nemes közbirtokos szülők fia. Az aradi gimnáziumban tanult; tanulmányait azonban megszakította a szabadságharc, melynek lezajlása után, szüleinek teljes elszegényedése miatt, kénytelen volt végképp szakítani az iskolával. Így lépett a színi pályára és 1851-ben Kolozsvárra ment és nagypénteken Kaczvinszky és Laczkóczy társulatához állt be. Itt és a vidéki színpadokon mint színész és rendező működött. 1873-ban a fővárosi István-téri Miklósi-színházhoz szerződött művezető rendezőnek. Miklósi azonban megbukott és Lukácsy vendégszerepelni ment. 1876. március 1-től a pesti Népszínház főrendezője volt 22 évig. Színműírói pályája az 1860-as évek elején kezdődött; darabjai rövid időn belül nevesek és kapósak lettek a vidéken és a fővárosban; három-négy színműve is jelent meg évenként.

Cikkei, tárcái, elbeszélései a Nyitramegyei Lapokban (1886. 10. sz. Blaha Lujza); a Színművészeti Lapokban (1894. Magyar színészet az 50-es években, Mikor én színész lettem); a Fővárosi Lapokban (1896. 190. sz. Erzsi); a Budapesti Hírlapban sat.

Munkái

• A vén czigány. Énekes víg magánjelenet. Pest, év n.
• A veres hajú. Eredeti népszinmű három felv. zenéje Erkel Elektől. Bpest, 1883. (Népszinház műsora 1.; először adatott a budapesti népszinházban 1877. jún. 2. száznál többször adák. Németül: ford. Vécsey Leu. Uo. 1884.)
• Ágnes asszony, ered. npsz. három felv. Uo. 1883., zenéje Erkel Gyulától. (Népszinház műsora 3., először a népszinházban 1879. febr. 21.)
• Kósza Jutka, ered. népszinű három felv. Uo. 1883. (Népszinház műsora 4._ először a népszinházban 1878. júl. 20.)
• Az Isten keze, ered. népszinmű három felv. Uo. 1883. (Népszinház műsora 13.)
• A tükör. Dramolette egy felv. Uo. ...

Kéziratban

Eredeti színművei, előadva a budapesti Népszínházban:

• A fegyverkovács, dráma öt felvonásban
• Egy magyar nábob, dráma öt felvonásban, Jókai regénye után
• A bakter, népszínmű három felvonsában
• Zárda titkai, szinmű
• A honvéd család, dráma öt felvonásban
• A zsidó honvéd, énekes életkép három felvonásban, zenéje Káldy Gyulától, először 1875. jan. 15. a Népszínházban
• Lengyel számüzöttek, dráma öt felvonásban
• Ubrik Borbála, színmű négy felvonásban
• A zsidó apácza, népszínmű négy felvonásban
• A kurta szoknyás leány, színmű öt felvonásban
• A mákvirág, bohózat
• Egy bolond százat csinál, bohózat egy felvonásban
• A karácsonyi angyal, színmű négy felvonásban
• Páris romjai, látványos színmű öt felvonásban
• Divatos menyecskék, vígjáték négy felvonásban (1875. ápr. 27. Kassán)
• Egy magyar plébános, népszínmű hét képben
• Egy okos asszony, vígjáték egy felvonásban, a kolozsvári pályázaton dicséretet aratott
• A pók, népszínmű három felvonásban dalokkal és zenével Káldy Gyulától, először 1877. júl. 27.
• A zsandár, népszímű négy felvonásban dalokkal, Balla Kálmánnal együtt írta, először 1877. aug. 24.
• A csirkefogó, népszínmű három felvonásban, zenéje Erkel Ferenctől, először 1878. febr. l.
• Egy hamis asszony, vígjáték három felvonásban
• Székely Katalin, eredeti nagy operett három felvonsában, zenéje Erkel E., először 1880. jan. 16.
• A szomszéduram kakasa, népszínmű három felvonásban, zenéje Herczenberger Istvántól, először 1880. febr. 14. a Népszinházban
• A szerelem sötét verem, népszínmű három felvonásban, 1880.
• Árva Zsuzska, népszínmű három felvonásban 1882.
• Rebeka, népszinmű 1887.
• 100 év, korrajz a magyar szinészet történetéből egy előjáték, négy szakasz, először 1890. okt. 25.
• Tél és tavasz, operett három felvonsában, zenéjét szerzették Rosenzweig Vilmos és Adolf, 1891. okt. 17.
• Zsuzsika, népszínmű három felvonsában, márc. 13.
• A feneleányok, fővárosi életkép négy felvonásban, először a Budai Szinkörben aug. 1.
• A lelkipásztor, operett három felvonásban, zenéje Forrai Miklóstól, először a Népszínházban 1893. szept. 29.
• Az asszony verve jó, népszínmű három felvonásban 1894. febr. 16.
• Hogy lehet férjhez menni, bohózat
• Ezeréves Magyarország, dráma
• Egy századvégi kis leány, vígjáték
• A mostoha, népszínmű
• A titkos csók, operett
• A huszadik század kezdetén, korrajz
• A Szerelem bolondja, népszinmű.

Ezenkívül 15-20-ra tehető fordított szinműveinek száma. Írt még egy Venus világa című három kötetes regényt, mely szintén kéziratban maradt, nemkülönben egy kötet költeménye.

Működési adatai

• 1853: Bethlen–Károlyi
• 1854: Gócs Ede
• 1855–58: Szabó József, Arad
• 1858: Csabai Pál
• 1859: Buday
• 1863: Philippovits István
• 1864: Gárdonyi Antal
• 1865–71: Follinus János, Kolozsvár, Arad
• 1872: Nagyvárad, Miklósy Gyula (István tér, rendező)
• 1873–75: Sztupa Andor

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.