Szanda
magyarországi község Nógrád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szanda község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. Ismert történelme közel 800 évet ölel fel, fénykorát a 15. században élte, amikor egy ideig városi rangot is viselt.[3]
| Szanda | |||
_látképe_-_háttérben_a_Szanda_hegy_vonulataival_és_a_Berceli-heggyel.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Balassagyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2697 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 518 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 26′ 18″ | |||
 Szanda
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Szanda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.png)
A Cserhát belsejében, a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód között húzódó 2108-as útról Becske és Magyarnándor között keletnek letérve érhető el, a 2124-es úton. A legközelebbi település Terény, mintegy 2 kilométerre északra.
Közigazgatási területét délen érinti a Bercelről (a 2138-as útból kiágazva) induló, s csak az itteni kőbányákig vezető 21 157-es út is.
Szanda Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette először oklevél Zunda néven.
1232-ben Scunda, 1279-ben és 1331-ben Zonda néven írták.
1214-ben II. András király által Gömörbe és a Tomaj nemzetségbeli Losonci Dénes nádor által Mosonba kiküldött poroszlókat említett egy oklevél, akik szandai nemesek voltak.
Szanda vára a 14. század elején már fennállt a Szanda-hegy 529 méter magas keleti sziklaszirtjén. A középkorban igen sok uradalom, birtok és falu tartozott hozzá.
1326-1331 között szandai várnagy volt a Balog nemzetségbeli Szécsi Péter egy fennmaradt oklevél adatai szerint.
Birtokosai:
- 1387-től a Csetneki család
- 1390-től Pásztói János
- 1424-től Borbála királyné
- 1439-től Erzsébet királyné
- 1440-től a Rozgonyiak, illetve a Kompolthyak
- 1465-től a Lábatlani család
- 1474-1490 között a Báthoryak
- 1504-ben a Tárnok család és az esztergomi érsek pereskedett rajta
- 1548-ban a törökök elfoglalták
- 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalta a várat és felgyújtatta, többé nem épült fel.
A faluhoz tartozik közigazgatásilag Szandaváralja település is.
Polgármesterei
- 1990–1994: Balatoni János (független)[4]
- 1994–1998: Dr. Csordás Ildikó (független)[5]
- 1998–2002: Koplányi János (független)[6]
- 2002–2006: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[7]
- 2006–2010: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[8]
- 2010–2014: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[9]
- 2014–2019: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[10]
- 2019–2024: Tóth Tamás László (független)[11]
- 2024– : Kiss Tamás (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 662 | 645 | 634 | 591 | 525 | 531 | 518 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72%, református 2,6%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (19% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 1,3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 4,8% református, 1,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[14]
- Palóc lakóházak
- A szandai vár romjai
- Tájház
- Mária-kápolna ("Máriácska káponkája")[15]
- Szent Péter-hegyi Mária-kút és kereszt – a környék egykori népszerű búcsújáró helye volt. Az eredeti kutat a kőbányászat eltüntette, de a közelében emelt kereszt megmaradt, melynek felhasználásával a közelmúltban felújították az egykori búcsújáróhelyet.
- A település külterületén több olyan hely (öreg fa, forrás, dűlő) található, amelyeket a hozzájuk fűződő, egykori betyárokkal kapcsolatos helyi legendák tesznek érdekessé.
Szandai vár légi felvételen
Szandai vár légi fotón
Szandai vár légi fotón
- Hegyközszentmiklós
- Leszenye (Lesenice), Szlovákia[16]
- Dąbrowa, Lengyelország[17]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
