1439

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

1439 más naptárakban
Gergely-naptár	1439
Ab urbe condita	2192
Bahái naptár	-405 – -404
Berber naptár	2389
Bizánci naptár	6947 – 6948
Buddhista naptár	1983
Burmai naptár	801
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1431 – 1432
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1494 – 1495
Shaka Samvat	1361 – 1362
Holocén naptár	11439
Iráni naptár	817 – 818
Japán naptár	2099 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4135–4136
Kopt naptár	1155 – 1156
Koreai naptár	3772
Muszlim naptár	842 – 843
Szeleukida naptár	1750–1751
Örmény naptár	888 ԹՎ ՊՁԸ
Thai szoláris naptár	1982
Zsidó naptár	5199 – 5200

Évtizedek: 1380-as évek – 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek

Évek: 1434 – 1435 – 1436 – 1437 – 1438 – 1439 – 1440 – 1441 – 1442 – 1443 – 1444

Események

• május 23. – Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkel a főurak ellen.
• május 29. – A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet magyar királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.
• július 6. – Giuliano Cesarini bíboros és Besszárion nikaiai érsek latin és görög nyelven kihirdette az uniót a keleti és a nyugati egyház között.
• A török elfoglalja Szendrő várát.
• október 27. – Albert király halála után az özvegye, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, akit a budai országgyűlés még májusban a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánított, és aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő, a saját nevében akadálytalanul átveszi az uralmat Magyarországon. (Erzsébet uralkodik a haláláig, 1442-ig, de a fia, V. (Utószülött) László születése (1440. február 22.) után már csak a fia nevében régensként. Ugyanakkor I. (III.) Ulászlónak Budára való bevonulása (1440. május 21.) után csak az ország nyugati és északi része tartozott az uralma alá.)
• A grotniki csata véget vet a huszita mozgalomnak Lengyelországban.
• VII. Erik lemond a dán, svéd és norvég trónról.

Születések

• május 9. – III. Piusz pápa († 1503)

Halálozások

• május – Ötvös János, a budai céhpolgárság vezetője
• október 20. – Kamalduli Ambrus, firenzei teológus.
• október 27. – I. (Habsburg) Albert magyar és cseh király, II. Albert néven német király, valamint V. Albert néven osztrák herceg (* 1397)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1439 témájú médiaállományokat.