magyarországi község Nógrád vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarnándor község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
| Magyarnándor | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Járás | Balassagyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Schmiedt Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2694 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1052 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 57,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 47° 58′ 03″, k. h. 19° 20′ 56″ | |||
Magyarnándor
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Magyarnándor weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarnándor témájú médiaállományokat. | |||
Az ország északi részében, az Északi-középhegység részét képező Cserhát középén, alacsony hegyek, dombok között helyezkedik el, Balassagyarmattól 14 kilométerre délre.
Kelet-nyugat és észak-dél irányú utak kereszteződésében található a község. Így az Aszód-Balassagyarmat közötti úton Szlovákia, illetve a Rétság-Bánk-Romhány felőli út folytatásaként Cserháthalápon át Hollókő, vagy Pásztó és a Mátra, esetleg Hatvan és az Alföld felé lehet eljutni. Budapest közúton 90 kilométer, Gyöngyös 70 kilométer után érhető el. Magyarnándorból Budapestre vasúton közvetlenül lehet eljutni.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 2108-as útra, amely Balassagyarmat és Aszód között húzódva végighalad Magyarnándor központján is; nyugati szomszédaival (Debercsény, Szente, Kétbodony) a 2118-as út, Szandával és Terénnyel a 2124-es út, Cserháthaláppal a 2125-ös út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Magyarnándor vasútállomás közúti elérését a 2125-ös útból kiágazó, nyúlfarknyi 21 331-es út teszi lehetővé.
A település neve eredetileg Nándor volt, ami talán egy bolgár népnév lehetett. A név alapján feltételezhető, hogy a IX. századi bolgár dukátus idején – ami a mai Nógrádban érte el területének legészakibb kiterjedését – katonai szállást létesíthettek ezen a helyen. A magyar jelzőt a község 1906-ban kapta.
Nándor (Magyarnándor) első írásos említése egy, a váci káptalan által 1287-ben kiállított oklevélből való. 1332-ben a falu plébániája már fennállt. Említették a település nevét 1336-ban is az esztergomi érsekség tizedjegyzékében. Nándorban magyar ajkú, római katolikus vallású lakosok telepedtek le. Szlovák telepesek (mint a környékbeli falvakba) nem érkeztek. Egy 1542. évi adóösszeírás szerint a nándori plébános 2 forint adót fizetett. Településünket az 1559. évi török adóösszeírásban a budai szandzsákban Mehmed bin Musztafa tímárbirtokaként tartották számon. Ekkor a töröknek adót fizetők száma 25 fő volt a faluban. Ebben az időben a Kajács, Román, és Darános voltak a leggyakoribb családnevek, és Mihál, Gergel, Pál, Petre és Ambrus a leggyakrabban előforduló férfinevek a faluban. A török időkben már állt a „Tabán” feletti dombon a Szent Miklós tiszteletére szentelt, valószínűleg szalmatetős kis templom, és mellette külön épített kő haranglábbal melyben három harang „lakott”. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Nádasdy Ferenc birtoka volt, 1633-ban pedig, újra török területként, öt adóköteles háztartást írtak itt össze. Balassa Imrének 1660-ban jelentős részbirtokai voltak itt. 1715-ben és 1720-ban 15-15 magyar háztartást vettek számba a vármegyei összeírásokban. 1740-ben Jeszenszky- és Gerhard családok voltak az itteni birtokosok. 1770-ben részben az alsópetényi uradalomhoz tartozott, részben Eszterházy Miklósé, 1826-ban pedig a báró Prónay család birtoka. A török idők után lassan nőtt a lakosság száma, amivel együtt járt különféle mesteremberek megtelepedése is. Említés esik a faluban működő molnárról (ekkor már van malma Nándornak), kovácsról, sörfőzőről. Ez időben már fellelhetők a ma is olyan gyakori családnevek, mint a Varga, Nagy, Poroszka, Bagyal, Seres.
Az 1782-85-ben, II. József idejében felvett országleírás, és népszámlálás adataiból kitűnik, hogy Nándorban ekkor 91 ház volt 108 családdal és 602 lakossal. Ebből 290 nő volt. A faluban ebben az időben csak két szilárd épület található, a templom és a plébánia.
1767-ben Nándorban született az a Poroszkay János, aki előbb a váci papnevelő intézet rendes tanára, majd kanonok, később székesegyházi főesperes lett, és őrkanonokként halt meg, és aki már 1825-ben 6.000 váltóforintot hagyott a Magyarnándorban építendő új, nagy templom költségeire.
Az 1870-es népszámláláskor Nándor a kékkői járáshoz tartozott. A népesség ekkor 796 fő, ebből 373 férfi és 423 nő volt. Három tanítóval működött már iskola is. 1896-ban adták át a forgalomnak az Aszód-Balassagyarmat közötti vasútvonalat, amely a főváros elérését tette lehetővé. A vasút a község gazdasági fejlődése számára is jótékonyan hatott.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1282 | 1232 | 1158 | 1122 | 1097 | 1010 | 998 | 1055 | 1030 | 1052 |
| 1990 | 2001 | 2011 | 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,5%, református 0,7%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 2% (12,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, ruszinnak, szerbnek és görögnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 64,3% volt római katolikus, 1,9% evangélikus, 0,5% református, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 3,4% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[14]
1855. április 21-én helyezték el az új templom alapkövét. A több mint három évig tartó építkezést bizonyos Carolus Duliczky nevű építőmester kezdte el, ám nemsokára Kanizsai Alajos váci uradalmi építész folytatta és fejezte be. Végül a templomot 1858. december 12-én szentelte fel a szintén nándori születésű Poroszkay Péter romhányi esperes, aki a jeles alkalomból ajándékozta a templomnak a ma is az eredeti helyén látható, Szent Miklóst ábrázoló oltárképet.
Az 1997-ben létesült tározót és a tavat délről körülölelő hegyeket gazdag madárvilág lakja. E hegyek egyik geológiai érdekessége a tó fölött kialakult képződmény, egy homokkő-ív, amely a kőzet sajátos eróziójából keletkezett. A tóban horgászható halak: ponty, amur, keszeg, süllő, csuka. Az egyre népszerűbb tavon évente több horgászversenyt is rendeznek. (Horgászjegy vásárolható a községben.)
Az emlékművön, melynek tetején a Magyar Szent Korona műkőből készült mása látható. 1953-óta emléktábla őrzi a község 27 második világháborús áldozatának a nevét is.
A káponka köszönti elsőként a faluba érkezőt, és az innen távozót. Az oldalain lévő fülkékben valamikor Nepomuki Szent János és Mária szobrok voltak elhelyezve. Ma a nyugati (út felőli) oldalon Mária, a Magyarok Nagyasszonya szobor látható a kis Jézussal, fején a Szent Koronával, Nagy-Magyarország címerével.
Az ötvenes években emelt épület eleinte csak Magyarnándor közigazgatási teendőinek ellátását szolgálta. Ma már a magyarnándori polgármester hivatala mellett három község közigazgatási feladatainak adminisztrációja zajlik itt. A körjegyzőséghez Magyarnándor, Cserháthaláp és Debercsény községek tartoznak.
Magyarnándor jeles személyiségei
Poroszkay János Magyarnándorban született 1767-ben. Teológiát végzett a budai egyetemen, ahol hittudorrá avatták. A váci papnevelő intézetben az egyházjog, a történelem és a biblicum rendes tanára, tanulmányi felügyelő. 1799-ben bagi plébános, majd 1808-tól kispréposti és kanonoki kinevezést kapott az uralkodótól. 1822-ben székesegyházi főesperes lett, majd megkapta a babóti címzetes apátságot. Őrkanonokként halt meg 1825-ben. Szülőfalujában Magyarnándorban építendő templomra 6.000 váltóforintot hagyott.
Poroszkay Péter 1802-ben született Magyarnándorban. Teológiát végzett a bécsi egyetemen, mint pazmanita. 1825-ben szentelték pappá. 1828-ban püspöki iktató, majd szertartó és szentszéki jegyző lett. Zsámbokon, Romhányban plébános, 1858-ban pedig kerületi esperes lett. 1863-ban székesegyházi kanonok, 1872-ben dornaui címzetes prépost, majd 1888-ban bekövetkezett haláláig olvasókanonok volt. Ő szentelte fel 1858. december 12-én az új nándori templomot, és ajándékozta a templomnak a Szent Miklóst ábrázoló oltárképet.
Kőszeghy Albert 1888-ban született Magyarnándorban. Kántortanító. Középiskolába Vácott, képzőbe Léván járt. Előbb Ipolyvarbón, Mohorán működött, majd 1929-től Magyarnándorban. A Nemzeti Egységpárt titkára, községi képviselő, közgyám, a Hitelszövetkezet könyvelője, és a Hangya igazgatója. Az orosz, román és az olasz fronton is harcolt az első világháborúban. Bronz Vitézségi Éremmel és Károly Csapatkereszttel tüntették ki. Funkcióiból látható, hogy általános közmegbecsülés övezte. 1952-ben halt meg, Magyarnándorban van eltemetve.
Bolla Gyula Magyarnándorban működött, mint leventeoktató, tanító. Életéről viszonylag keveset tudunk. A rábízott fiatal gyerekeket hazaküldte, nem vitte ki a frontra a németek utasítása ellenére. Ő maga is hazaindult feleségével szekéren Szécsényhalásziba (ma Ludányhalászi). 1944 decemberében az oroszok a szügyi vasúti őrháznál lőtték agyon várandós feleségével együtt. Édesanyja Ludányhalásziban temette el.
Konczek József 1942-ben született Magyarnándorban. Tanár, újságíró, író-költő. 1962 óta több folyóirat, így az Új Írás, a Napjaink, az Alföld, a Palócföld, a Polisz, a Céh, az új Horizont, a Napút és az ungvári Netpansíp közölte írásait. Kötetei: Galambok, galambok a történelemben (ELTE, 1984), Episztola (Salgótarján, 1987), Egy szó (Palócföld könyvek, 1987), Damó (Masszi Kiadó, 2001), A tájjal maradtam (Hét Krajcár Kiadó, 2006), Formáért sóvárgó (Hét Krajcár Kiadó, 2008) és fanyar meséit tartalmazó Az okos szamár (Hungarovox, 2008). Ideje egy részét „hazatérve”, Magyarnándorban tölti.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
