Szabadkígyós

Szabadkígyós község Békés vármegyében, a Békéscsabai járásban.

Szabadkígyós
Wenckheim-kastély
Szabadkígyós címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Békéscsabai
Jogállás	község
Polgármester	Kosznáné dr. Pule Ilona (független)[1]
Irányítószám	5712
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	2345 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	52,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 37′, k. h. 21° 06′46.616666666667, 21.1
Szabadkígyós Pozíció Békés vármegye térképén
Szabadkígyós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadkígyós témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, a megyeszékhely déli szomszédságában található. További szomszédai: kelet felől Gyula, délkelet felől Kétegyháza, nyugat felől pedig Újkígyós. A település mellett található a Körös–Maros Nemzeti Park.

Megközelítése

Közúton Gyula, illetve Csorvás (és az ország nyugatabbi részei) felől a két említett települést összekötő 4431-es úton érhető el, ez tekinthető a község főutcájának is. Békéscsaba felől a 4433-as út vezet a településre, de csak a külterületeit érinti, a központtól mintegy 2 kilométerre keletre halad el.

Korábban vonattal is elérhető volt, a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-, illetve a Kétegyháza–Újszeged-vasútvonalán. Szabadkígyós vasútállomás a vonalak állomásainak viszonylatában Békéscsaba vasútállomás és Kétegyházi tanyák megállóhely, illetve Kétegyháza vasútállomás között volt, de a lakott területtől távol, a település központjától mintegy 3 kilométerre keleti irányban helyezkedett el. E kedvezőtlen adottsága miatt fokozatosan csökkent az állomás személyforgalma, aminek következtében 2009. december 13. óta nem állnak meg a személyvonatok.

Története

Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a honfoglalás után is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven.

Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.

Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett.

Új földesura báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra.

A 18. század végén a falu a környező településekkel együtt a Wenckheim család birtoka lett.

Közélete

Polgármesterei

Polgármester			Megjegyzés
1990–1994	Id. Filó János	független[3][4]
1994–1998	Hocz István	MSZP-Munkáspárt[5]
1998–2002	Balogh József	Fidesz[6]
2002–2006		Fidesz[7]
2006–2010		Fidesz[8]
2010–2014		Fidesz[9]
2014–2019		Fidesz[10]
2019–2024		Fidesz-KDNP[11]
2024–	Kosznáné dr. Pule Ilona	független[1]

Önkormányzati választások

Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)[12]
Év	Lakók[13]		Polgármesteri tisztség		Képviselő-testület[14]
	száma	+/–	jelöltek száma	a hivatalban lévő indult?	testület létszáma	jelöltek száma
1994	2 918	64	2	✗	9	22
1998	2 987	69	4	✗	9	28
2002	2 929	−58	2	✓	9	18
2006	2 863	−66	2	✓	9	19
2010	2 808	−55	2	✓	6	19
2014	2 738	−70	2	✓	6	16

Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[12][15]
Év	Választó- jogosult	Szavazó		Érvényes szavazat	Érvény- telen
		fő	%
1994	2 191	1 123	33,5%	1 103	1,8%
1998	2 325	1 154	49,6%	1 142	1,0%
2002	2 320	1 212	52,2%	1 203	0,7%
2006	2 333	1 210	51,9%	1 208	0,2%
2010	2 297	1 233	53,7%	1 222	0,9%
2014	2 244	1 305	58,2%	1 297	0,6%

Polgármester-választási eredmények (1994-2014)^[12]

Év	Megválasztott polgármester		Szavazat				Előny a 2. előtt (%p)
	név	szervezet	db	jogosultak arányában	szavazók arányában	érvényes szavazatok arányában
1994	Hocz István	MSZP–Munkáspárt	734	33,5%	65,4%	65,5%	33,1
1998	Balogh József	Fidesz–MPP	625	26,9%	54,2%	54,7%	14,9
2002	Balogh József	Fidesz–MPP	1 100	47,4%	90,8%	91,4%	82,9
2006	Balogh József	Fidesz	786	33,7%	65,0%	65,1%	30,1
2010	Balogh József	Fidesz	708	30,8%	57,4%	57,9%	15,9
2014	Balogh József	Fidesz	714	31,8%	54,7%	55,1%	10,1

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2519	2475	2426	2378	2341	2367	2345
	2013	2014	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 5%, evangélikus 5,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,2% (22,8% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 1% szlováknak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 3,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 29,7% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).^[18]

Híres emberek

• Gróf Széchenyi Károly (1906-1971) földbirtokos, üzletember, a magyar turizmus és a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja

Nevezetességei

A Wenckheim-kastély

A kastély makettje a szarvasi Mini Magyarország gyűjteményében

• Wenckheim-kastély

Építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban.

A kastély nem azonos a Széchenyi Antal (1867-1924) és Wenckheim Krisztina (1874-1970) által épített pósteleki Széchenyi–Wenckheim kastéllyal, amelynek kertje és rózsakertje híres volt, és amely ma már csak romként létezik a közelben.

• Isten hozott kapu
• Munkás Szent József-templom
• Piactér
• Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet (Nagyerdő, Nagygyöp, Kígyósi legelő, madármegfigyelő torony, magasles, puszta, tanösvény)
• Szent Anna-kápolna