Románia autópályái
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Románia gyorsforgalmi útjai nagy sebességre tervezett osztott pályás utak, különszintű csomópontokkal. Két típusuk van, az autópálya (románul: Autostradă) és az autóút (románul: Drum expres), melyek között a fő különbség, hogy az autópályákon van leállósáv, és a forgalmi sávok valamivel szélesebbek. Előbbieket A, utóbbiakat DEx, valamint egy szám jelöli. A megengedett legnagyobb sebesség az autópályákon 130 km/h, az autóutakon 100 km/h.[1]
Remove ads
Romániában az első autópályát, az A1-es Bukarest és Pitești közti szakaszát 1972-ben építették. Az 1989-es rendszerváltás után leállt az építkezés. Az A2 volt az első, teljes hosszában elkészült autópálya, 2012-ben készült el. Az Európai Uniós csatlakozás az autópálya-építés újabb hullámát hozta, bár 2016 elejére nagyon sok autópályaszakaszt felbontottak, így azok járhatatlanná váltak. A súlyos problémákat a korrupcióval hozták összefüggésbe.[2]
2024 februári adatok szerint Romániában 1075 km-nyi gyorsforgalmi út működik, ebből 1003 km autópálya és 72 km autóút.[3] A gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetője a Compania Națională de Administrare a Infrastructurii Rutiere (CNAIR).
Remove ads
Történelem
A szocializmus időszaka és a forradalom utáni évek
Az első romániai autópálya az 1960-as években, Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnöksége idején épült A1-es volt, mely Bukarestet kötötte össze a tőle közel 100 km-re lévő Pitești-tel.
A Fekete-tengerre vezető A2-es építése Nicolae Ceaușescu idejében kezdődött. 1990-ben, a kommunizmus bukása után az építkezés folytatódott egy darabig, aztán 1993–1998 között pénzhiány miatt szüneteltek a munkálatok. A 225 kilométer hosszú Bukarest–Konstanca nyomvonalnak a kétharmada, 152 kilométer készült el.
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A1 (Dél-erdélyi autópálya)
A 113 kilométer hosszú autópályát 2000-ben felújították, és a IV., Közép-Európát északnyugat–délkelet irányban átszelő páneurópai közlekedési folyosó részeként tervbe vették a továbbfejlesztését.
2007-ben adták át a meglévő szakaszhoz kapcsolódó, 17 km-es pitești-i elkerülőt.
2010. december 1-jén adták át a Nagyszebent elkerülő 17,2 km-es szakaszt.
A 33 km-es Temesvár–Arad szakaszt és a 12 km-es aradi elkerülőt 2011 decemberében adták át. Eleinte sebességkorlátozások voltak, és az utóbbinál csak kétszer egy sáv volt használható,[4] de a munkálatokat 2012. június 6-án befejezték.
2011-ben újabb szakaszokon indult meg az építkezés: Déva és Szászváros között,[5] valamint Nagylak (országhatár) és Arad között. Utóbbi 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor.[6] Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Temesvártól bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.[7] A teljes autópálya átadását 2025-re tervezik, a finanszírozás eleinte bizonytalan volt,[6] de 2012-re eldőlt, hogy a projektet 85%-ban az Európai Unió fizeti.
A2 (Napfény autópálya)
Befejezése 2007–2008-ra várható. Érdekessége, hogy 2008 júniustól az autópályát a gyorshajtók illetve a tolvajok elbátortalanítására bekamerázták.
A3 (Észak-erdélyi autópálya)
Az A3-as autópálya (románul: Autostrada Transilvania) Bukarest, Ploiești, Brassó, Fogaras, Segesvár, Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Zilah és Nagyvárad nyomvonalon halad, hossza 584 km. Az építés 2004-ben kezdődött az amerikai Bechtel vállalattal kötött 2,2 milliárd eurós szerződés alapján. A vállalat 415 kilométer pályaépítésre szerződött, de 7 év után csupán 52 kilométer készült el, az Aranyoslóna és Gyalu közötti, Kolozsvárt elkerülő szakasz.
A Bechtellel kötött szerződést 2011-ben újratárgyalták, így az amerikai cég a 415 kilométeres pályahosszból összesen 118 kilométert épít meg (nyolcból csak két pályaszakaszt: az Aranyoslóna és Gyalu közötti szakasz, 52 km már üzemel; a Berettyószéplak és Bors közötti 66 km-es szakaszból 17 km-t 2012 végéig adnak át, és 49 km-t 2013-ban). A román kormány döntése szerint 50%-kal csökken a munkálatok költsége, és licitre lehet bocsátani a még meg nem kezdett szakaszok építését.[8]
Azok a szakaszok, amelyekről a Bechtel lemondott részévé válnak a TEN-T-nek (transzerurópai közlekedési hálózat), így 2014-től európai uniós forrásokat kaphatnak.[9]
2020-ban a Bors-Bihar (5,35 km) szakasz került átadásra.
A4
A romániai A4-es autópálya Konstanca kikötőváros elkerülését teszi lehetővé Ovidiu és Agigea között. Hossza kb. 20 km, a forgalomnak 2012 júliusában adták át a teljes hosszt.
Székelyföldi autópályaépítési tervek
Az EU-csatlakozást követő első hat év fejlesztési elképzelései szerint a főképp magyarok lakta Hargita megye jelenleg elhanyagolt infrastruktúrája az elképzelések szerint látványos fejlődésen ment volna keresztül: modernizált és gyorsforgalmi utak mellett felmerült a Csíkszeredából Székelyudvarhely felé autópálya megépítése is.
.png)
elkészült épül közbeszerzés alatt környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik tervezett
A gyorsforgalmiút-hálózat hossza 2023-ban lépte át a szimbolikusnak tekintett 1000 km-t.[10]
Remove ads
Áttekintő táblázat
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads