növénynemzetség From Wikipedia, the free encyclopedia
A rezeda (Reseda) a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó nemzetség, melybe illatos lágy szárú növények tartoznak. Őshonosak a mediterrán vidéken Délnyugat-Ázsiától az Ibériai-félszigetig és a Kanári-szigetekig.
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rezeda határózótábla: R. indora, R. lutea, R. luteola, R. phyteuma | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rezeda témájú médiaállományokat és Rezeda témájú kategóriát. | ||||||||||||||||
Egy-, kétnyári vagy évelő növények, melyek 40–130 cm nagyságúra nőnek meg. Szárán a levelei 1–15 cm nagyságúak, a föld felől felfelé körkörös alakban épülnek fel. Formáját tekintve alakja szálas vagy ovális, osztottságát tekintve ép és hasadt is lehet. Virágzatát vékony, cövekszerűen álló, kalászszerűen elhelyezkedő, kicsi, 4-6 sziromból álló virágok alkotják fehér, sárga, narancs vagy zöld színben pompázva. A termése kicsi, száraz, kapszulaformájú, melyben a magok találhatók.
Körülbelül 50-70 fajt sorolnak ide, beleértve a legismertebbeket az alábbiak szerint:
Leggyakoribb a gyomtársulásokban országszerte megtalálható vadrezeda (Reseda lutea), jóval ritkább, általában útszéli gyomtársulások tagja a nagyra növő sárga vagy festő rezeda (Reseda luteola), Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1] Száraz gyepeken szintén nem túl gyakori faj a terpedt rezeda (Reseda phyteuma), nagyon ritka és védett növény a szikes talajokon előforduló szagtalan rezeda (Reseda inodora).[2]
Szaporítása magról történhet, hiszen az átültetést rosszul tűri. Leghatásosabb ha rászórják az előkészített termőföldre majd vékony réteggel betakarják, illetve gyepre is lehet szórni a magjait.
A rezedák nem csak mutatós növények, hanem nagyon illatosak is. Jellegzetes édes ambrózia illatú a viráguk. Illatanyagát felhasználják parfüm vagy pot-pourri készítéséhez. A Viktoriánus korban kedvelt légfrissítő volt ezért ablakokban és cserepekben is termesztették. A rómaiak altatóként és a sebek gyógyításában, mint gyógyszert alkalmazták.
Hasonlóan a festő buzérhoz a festő rezeda gyökeréből készítettek sárga festéket. A 20. század végéig keresett volt a növény a festék előállítása miatt, azonban felváltották a szintetikus úton előállított olcsóbb sárga színanyagok.[3]
Charles Darwin felhasználta a R. odorata növényt tanulmányai során és a „A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban” művében írt róla.
Kísérletek folynak a vadrezedában lévő luteolin rákellenes hatásairól.[4]
.JPG)
.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
