Rezeda (növénynemzetség)
növénynemzetség From Wikipedia, the free encyclopedia
A rezeda (Reseda) a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó nemzetség, melybe illatos lágy szárú növények tartoznak. Őshonosak a mediterrán vidéken Délnyugat-Ázsiától az Ibériai-félszigetig és a Kanári-szigetekig.
| Rezeda | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rezeda határózótábla: R. indora, R. lutea, R. luteola, R. phyteuma | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezeda témájú médiaállományokat és Rezeda témájú kategóriát. | ||||||||||||||||
Jellemzők
Egy-, kétnyári vagy évelő növények, melyek 40–130 cm nagyságúra nőnek meg. Szárán a levelei 1–15 cm nagyságúak, a föld felől felfelé körkörös alakban épülnek fel. Formáját tekintve alakja szálas vagy ovális, osztottságát tekintve ép és hasadt is lehet. Virágzatát vékony, cövekszerűen álló, kalászszerűen elhelyezkedő, kicsi, 4-6 sziromból álló virágok alkotják fehér, sárga, narancs vagy zöld színben pompázva. A termése kicsi, száraz, kapszulaformájú, melyben a magok találhatók.
Fajok
Körülbelül 50-70 fajt sorolnak ide, beleértve a legismertebbeket az alábbiak szerint:
- Fehér rezeda (R. alba)
- Reseda aucheri
- Reseda complicata
- Reseda glauca
- Vadrezeda (R. lutea)
- Festő rezeda (R. luteola)
- Szagtalan rezeda (R.inodora)
- Reseda odorata
- Terpedt rezeda (R. phyteuma)
- Reseda pruinosa
- Reseda scoparia
- Reseda villosa
Magyarországon előforduló rezedák
Leggyakoribb a gyomtársulásokban országszerte megtalálható vadrezeda (Reseda lutea), jóval ritkább, általában útszéli gyomtársulások tagja a nagyra növő sárga vagy festő rezeda (Reseda luteola), Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1] Száraz gyepeken szintén nem túl gyakori faj a terpedt rezeda (Reseda phyteuma), nagyon ritka és védett növény a szikes talajokon előforduló szagtalan rezeda (Reseda inodora).[2]
Hasznosítása
Szaporítása magról történhet, hiszen az átültetést rosszul tűri. Leghatásosabb ha rászórják az előkészített termőföldre majd vékony réteggel betakarják, illetve gyepre is lehet szórni a magjait.
A rezedák nem csak mutatós növények, hanem nagyon illatosak is. Jellegzetes édes ambrózia illatú a viráguk. Illatanyagát felhasználják parfüm vagy pot-pourri készítéséhez. A Viktoriánus korban kedvelt légfrissítő volt ezért ablakokban és cserepekben is termesztették. A rómaiak altatóként és a sebek gyógyításában, mint gyógyszert alkalmazták.
Hasonlóan a festő buzérhoz a festő rezeda gyökeréből készítettek sárga festéket. A 20. század végéig keresett volt a növény a festék előállítása miatt, azonban felváltották a szintetikus úton előállított olcsóbb sárga színanyagok.[3]
Charles Darwin felhasználta a R. odorata növényt tanulmányai során és a „A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban” művében írt róla.
Kísérletek folynak a vadrezedában lévő luteolin rákellenes hatásairól.[4]
Galéria
Vadrezeda (R. lutea)
Vadrezeda virága
Festő rezeda (R. luteola)
Festő rezeda virága
Terpedt rezeda
(R. phyteuma)
Terpedt rezeda virága
R. odorata
Fehér rezeda (R. alba)
.JPG)
.jpg)
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.