Pázmánd
magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Pázmánd község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.
| Pázmánd | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Gárdonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Böjte Richárd (független)[1] | ||
| Jegyző | Szűcs Ágnes[2] | ||
| Irányítószám | 2476 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2280 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 79,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 135[4] m | ||
| Terület | 27,14 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Lovasberényi-hát[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 17′ 15″, k. h. 18° 39′ 15″ | |||
 Pázmánd
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Pázmánd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmánd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fejér vármegye közepén, a Velencei-hegység keleti nyúlványai alatt, az M7-es autópálya közelében fekvő település. Kápolnásnyék 7 km, Nadap 6 km, Pákozd 14 km, Baracska 10 km, Csákvár 23 km, Martonvásár 13 km távolságra található.
Településrésze, Szőlőhegy Pázmánd centrumától 3 kilométerre fekszik, déli irányban. 2011-es adatok szerint Szőlőhegy lakónépessége 10, a lakások száma 4, a nem lakott üdülők száma 288.[7] 2005 óta minden év pünkösd hétfőjén megrendezik a Hegyünnepet Szőlőhegyen.[8]
Megközelítése
Közigazgatási területén áthalad az M7-es autópálya, sőt csomóponttal is rendelkezik, ezáltal a település könnyen elérhető az ország tulajdonképpen bármelyik része felől. Lakott területén a 8117-es út húzódik végig, ez kapcsolja össze közvetlen szomszédaival: dél felől Kápolnásnyékkel, észak-északnyugati irányban pedig Verebbel és Lovasberénnyel.
Délkeleti határszélét a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal nyomvonala jelöli ki, de a vasútnak nincs megállója Pázmándon, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Velence megállóhely.
Pázmánd és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt kora vaskorból származó temető leletei, s az itt átmenő római hadi út, és római kori település nyomai is bizonyítanak.
A falut és környékét még I. István király adta Hontnak és Pázmánynak, az államalapítás idején, akiknek e környék lett nyári szálláshelye, s a későbbiekben itt alakult ki a mai falu is. Hont és Pázmány, a későbbi Hontpázmány nemzetség megalapítója, s róluk vette nevét a település. A tatárjárás idejéből a településről írásos emlék nem maradt fenn, az 1500-as évekről azonban már fennmaradt néhány adat: a Székesfehérvárról kivonuló török csapatok útjába eső települést a törökök templomával együtt felégették, s az csak a 18. század elején népesedett újra, nagyrészt szlovák telepesekkel.
1517-ben Pázmánd a Buzlay családé és Buzlay Mózes Katalin nevű leányáé volt. 1593-ban a baracskai Pálffyak kapták adományba. 1637-ben a Pálffy családtól Jakussics György vásárolta meg, és még ez évben a komáromi jezsuitáknak adományozta, akik itt templomot és kastélyt építettek. Első templomukat a törökök elpusztították, de az a falu lakosainak segítségével újra felépült. A 18. század közepén Mária Terézia a falut Kempelen János generálisnak adományozta, akinek a falu – II. Józsefnek 1782-ben a szerzetesrendek feloszlatásáról hozott rendelete után – végleg tulajdonába került. Kempelen János halála után fiáé, Kempelen Nándoré, majd Imréé lett. 1800-as években a Lyka család vásárolta meg. 1863-ban a falu a templommal és a kastéllyal együtt leégett.
A településen a 2010-es évek eleje óta működik utcabizalmi rendszer, azóta a harminchárom utcarész mindegyikének „bizalmi” embere van, akit a helyben lakók választanak meg; az érintettek feladata, hogy közvetítsék az ott élők panaszait, igényeit az önkormányzat felé, elsimítsák az utcaszintű konfliktusokat.
2013-ban a falu csatlakozott (az országban elsőként) az Amerikai Egyesült Államokban már negyven éve működő Earthship (földhajó) programhoz, melynek célja a környezettudatos gondolkodás terjesztése, többek között az autógumik újrahasznosításán keresztül. Hasonló módon, az újrahasznosítás szempontjait szem előtt tartva szervezik meg a települési lomtalanításokat is, s az azokból befolyó pénzzel az önkormányzat az iskolát, illetve a civil szervezeteket támogatja.
Pázmánd önkormányzata 2015-ben, szintén az országban elsők között vállalta, hogy csatlakozik az Üvegfalu-programhoz is, és az interneten minden, a falu a gazdálkodásával kapcsolatos információt nyilvánosságra hoz, hogy még a korrupció árnyéka se vetülhessen a vezetésre. Az eDemokrácia Műhely Egyesület közreműködésével, valamint a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével olyan internetes portál készült, amelyen a helyhatóságok számára előírt, 250 különféle adatot érintő kötelező adatszolgáltatás mellett az adott település működését meghatározó egyéb információkat is közzé lehet tenni, ezt az internetes portált használja adatai közzétételére Pázmánd.[9]
Polgármesterei
- 1990–1994: Ifj. Kutai Tibor (független)[10]
- 1994–1998: Ifj. Kutai Tibor (független)[11]
- 1998–2002: Ifj. Kutai Tibor (független)[12]
- 2002–2006: Kutai Tibor (független)[13]
- 2006–2010: Kutai Tibor (független)[14]
- 2010–2012: Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika (független)[15]
- 2013–2014: Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika (független)[16]
- 2014–2019: Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika (független)[17]
- 2019–2022: Dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika (független)[18]
- 2022–2024: Böjte Richárd (független)[19]
- 2024– : Böjte Richárd (független)[1]
A településen 2013. február 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[20] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[16]
Hasonló okból kellett időközi választást tartani Pázmándon 2022. december 4-én is.[21] A hivatalban lévő faluvezető ezúttal is elindult a választáson, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 2065 | 2136 | 2157 | 2234 | 2313 | 2242 | 2280 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,3%, református 5,2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,4% (20,3% nem nyilatkozott).[22]
2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, bolgárnak és szlováknak, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 6,6% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[23]
- Katolikus templom – 1688-ban a törökök felgyújtották, de a jezsuiták újjáépítették.
- Jezsuita rendház épülete – Ma iskola működik benne.
- Nepomuki Szent János-szobor
- Jankovich kúria, a templom és a kastély után a falu harmadik legidősebb épülete.
- Tájház
- Vízimalom
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
