Pusztafalu

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Pusztafalumap

Pusztafalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.

Gyors adatok
Pusztafalu
Thumb
Thumb
Pusztafalu címere		 Thumb
Pusztafalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterTakács Viktor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3995
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség175 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájVitányi-rögök[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 48° 32′ 42″, k. h. 21° 29′ 09″
Thumb
Pusztafalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Pusztafalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztafalu témájú médiaállományokat.
Bezárás

Fekvése

A Zempléni-hegység középső részén fekszik, közvetlenül a szlovák határ mellett, a megyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 95 kilométerre északkeletre.

A határ magyar oldalán csak két települési szomszédja van, dél felől Füzérkajata, nyugat felől pedig Füzér; szlovák oldalról a két legközelebbi település északkelet felől Kozma (Kuzmice), kelet felől pedig Kolbása (Brezina).

A környező települések közül Füzér 2, Füzérkomlós 6, Filkeháza 8 kilométerre található; a legközelebbi városok: Pálháza (10 kilométerre) és Sátoraljaújhely (26 kilométerre).

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak a Füzérre vezető bekötőútból (37 121-es számú mellékút) kiágazó 37 122-es úton érhető el. Az ország távolabbi részei felől Pálháza vagy Hollóháza érintésével közelíthető meg, a 3719-es úton.

Története

A pusztafalusiak mongolok leszármazottai. A tatárjáráskor betört mongolok 1241. április 11-én Muhinál csatát nyertek, IV. Béla pedig menekülésre kényszerült. Ismeretlen okokból kifolyólag a mongolok kb 1 év után elhagyták az országot, kivéve azok, akik a Zemplénben lévő Tolvaj-hegy lábánál telepedtek le. Egy földcsúszamlás elpusztította a falut, innen ered a neve, Pusztafalu. Ezt követően a gödörben felépült az első hat ház, a hatodik házat ma is hatházinak hívják. Az itt maradt mongolok pedig a Harda család nevet vették fel, utalva arra, hogy ők a mongol hordából valók. Mivel több Harda család is létezett, meg kellett különböztetni őket, így lett pl A. Harda, F Harda, Zs. Harda, Ö. Harda, Harda, Kis-Harda, Harda-Pál stb.[forrás?]1389-ben Puztawyfalu néven említik, a füzéri uradalom része volt. 1565-ben török hordák dúlták fel, majd 1715-ben is; református magyarokkal népesült be. Pusztafalu mindig is Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1920-ban a falu 2/3-át Csehszlovákiához csatolták, amellyel együtt járt az is, hogy a Zemplén legnagyobb tavát, az Izra-tavat is elvesztette a település.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Czók Endre (KDNP)[4]
  • 1994–1998: Czók Endre (független)[5]
  • 1998–2002: Majoros Krisztián Csaba (független)[6]
  • 2002–2006: Majoros Krisztián Csaba (független)[7]
  • 2006–2010: Mester Dénes (független)[8]
  • 2010–2014: Mester Dénes (független)[9]
  • 2014–2015: Majoros Krisztián Csaba (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2016–2019: Takács Viktor (független)[11]
  • 2019–2024: Takács Viktor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Takács Viktor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.[13] A három jelölt között szerepelt az egyik korábbi polgármester, Mester Dénes is, de 21,64 %-os eredményével csak harmadik helyet ért el.[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
199
189
179
202
189
182
175
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak mondta magát (4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,5%, református 79%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 1,5% (4,5% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% ukránnak, 1,6% szlováknak, 0,5% németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,6% volt római katolikus, 60,8% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% felekezeten kívüli (24,9% nem válaszolt).[16]

Itt születtek

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.