francia politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Pierre Bérégovoy (Déville-lès-Rouen, 1925. december 23. – Nevers, 1993. május 1.) francia politikus, az Ötödik Francia Köztársaság 13. miniszterelnöke.
| Pierre Bérégovoy | |
 | |
| Franciaország miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1992. április 2. – 1993. március 29. | |
| Elnök | François Mitterrand |
| Előd | Édith Cresson |
| Utód | Édouard Balladur |
| nemzetgazdaságért, pénzügyekért és költségvetésért felelős miniszter | |
| Hivatali idő 1988. május 13. – 1992. április 2. | |
| szociális ügyekért és nemzeti szolidaritásért felelős miniszter | |
| Hivatali idő 1982. június 29. – 1984. július 17. | |
| Született | 1925. december 23. Déville-lès-Rouen (Seine-Maritime) |
| Elhunyt | 1993. május 1. (67 évesen) Nevers |
| Párt | Szocialista Párt |
| Házastársa | Gilberte Bérégovoy |
| Foglalkozás | esztergályos szakmunkás |
| Iskolái | Robert Schuman University |
| Halál oka | lőtt seb |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Bérégovoy témájú médiaállományokat. | |
Apja Ukrajnából vándorolt be Franciaországba. Bérégovoy szakmunkás bizonyítványt szerzett esztergálásból és műszaki rajzból. Később önerőből képezte magát, munka mellett jogász diplomát szerzett. Először esztergályosként dolgozott, majd a SNCF alkalmazottja lett. Csatlakozott a francia ellenálláshoz. Franciaország felszabadulását követően tagja lett a Második Internacionálé francia szekciójának (SFIO) és a Munkások Szakszervezetének. Az SFIO-ban ellenezte a gyarmati háborúkat.
1949-ben Henri Queuille miniszterelnöksége idején a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd felelőse a közmunkaügyi és közlekedési miniszter kabinetjében. 1960-ban alapító tagja a PSU-nek (Parti socialiste unifié). A pártban ismerte meg Pierre Mendès France-t, akinek közeli munkatársa lett. 1969-ben csatlakozott a Szocialista Párthoz. 1981-ben, amikor François Mitterrand lett a köztársasági elnök, Bérégovoy-t az elnöki hivatal első titkárává nevezték ki. Támogatta a heti munkaidő 40-ről 39 órára csökkentését változatlan fizetés mellett. 1982 és 1984 között a szociális ügyek és a nemzeti szolidaritás minisztere Pierre Mauroy kormányában. 1983-ban ő is azok közé tartozott, akik azt tanácsolták Mitterrand elnöknek, hogy lépjen ki Franciaország az Európai monetáris rendszerből. 1983-ban Nevers polgármesterévé választották. A Fabius-kormányban a nemzetgazdaságért, pénzügyekért és költségvetésért felelős miniszter (1984–86), 1986-ban Nièvre megye nemzetgyűlési képviselője. 1988-ban Mitterrand elnökválasztási kampányának vezetője. Michel Rocard kormányában államminiszter, a nemzetgazdaságért, pénzügyekért és költségvetésért felelős miniszter (1988–1991), posztját a Cresson-kormányban is megtartotta.
Édith Cresson miniszterelnök távozása után Mitterrand választása Bérégovoy-ra esett, mert szerény körülményekből küzdötte fel magát, és mert támogatta költségvetési szigort. Kormányfői kinevezése már többször is felmerült a múltban (1983, 1984, 1988 és 1991). Bérégovoy a munkanélküliség csökkentését és a korrupció elleni harcot tűzte ki célul. A nehéz gazdasági helyzetben azonban 1993-ban 3 millióra nőtt a munkanélküliek száma. Intézkedések születtek, hogy átláthatóbbak legyenek a cégek által a politikai pártoknak juttatott pénzadományok.
1993 februárjában nyilvánosságra került, hogy 1986-ban 1 millió frank kamatmentes kölcsönt kapott párizsi lakásvásárlásra Roger-Patrice Pelat üzletembertől, Mitterrand közeli barátjától. Az üzletembert bennfentes kereskedelem gazdasági bűncselekménnyel vádolták 1989 februárjában. Bár közjegyző bevonásával került Beregovoy birtokába a pénz, nem sikerült meggyőző módon védekeznie. Azt állította, hogy a kölcsön felét értéktárgyakban, a fennmaradó részt 500 000 frankra kiállított csekkel fizette vissza. A vizsgálat során nem találták ennek nyomát Pelet számlakivonatain.[1] Rendkívül mélyen megsebezte Bérégovoy-t, hogy kételkedtek becsületességében. 1993. május 1-jén öngyilkos lett. Eric Raynau újságíró, aki személyesen is ismerte a volt miniszterelnököt, az állította 2008-ban megjelent könyvében, hogy Bérégovoy-t meggyilkolták.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
