Nevers

	Nevers
	Hercegi palota
	; Nevers címere
	; Nevers címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Burgundia-Franche-Comté
Megye	Nièvre
Polgármester	Denis Thuriot (2014–2020)
INSEE-kód	58194
Irányítószám	58000
Testvérvárosok	Lista Mantova (1959–); Charleville-Mézières (1959–); Koblenz (1963–); Lund község (Svédország) (1967–); Neubrandenburg (1973–); St Albans (1974–); Hammámet (1984–); Curtea de Argeș (1990–); Siedlce (2002–); Sztavrúpoli (2004–); Tajcsou (2006–); Budapest VII. kerülete; Marbella; Aszmara; Szávaszentdemeter; Minszk;
	Népesség
Teljes népesség	32 830 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	2 089 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	167–238 m
Terület	17,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 59′ 33″, k. h. 3° 09′ 24″
	Nevers weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nevers témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nevers város Franciaország középső részén, Burgundia-Franche-Comté régióban, Nièvre megye székhelye. Burgundia nyugati felének legnagyobb városa, a Loire folyó mentén épült. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Gyors adatok

Bezárás

Fourchambault-tól délkeletre fekvő település.

Bővebben: Nevers grófjainak listája

Az ősi gall várost maguk a gallok gyújtották fel, hogy ne kerüljön a rómaiak kezére. Nevers hercegei a középkorban a burgundiai hercegek vazallusai voltak. Egyikük, a Mantovából ideszármazott Gonzaga Lajos herceg (Louis IV de Gonzague-Nevers) a 16. században itáliai művészekkel alapozta meg a hercegségi székhelyen a fajansz edények gyártását, s ez mindmáig a város egyik sajátos iparága. Az itt készült fajansz tárgyakat: régi tálak, vázák és különféle edények legszebb darabjait a Városi Múzeum őrzi.

Székesegyháza gótikus, azonban egyes részeiben megőrizte a korábbi román templom egyes elemeit is.

A 14. század végéről való vaskos toronyban (Porta de Croux) helytörténeti kiállítás található. A mellette lévő majolikagyár 1648 óta működik ezen a helyen.

Palais Ducal – a Loire partjától nem messze, az Esplanade du Chateau parkjában áll a jellegzetes reneszánsz várkastély, erős tornyokkal, magas tetőzettel, elegáns belső udvarral, díszlépcsővel. Építését a 15. században kezdték meg és vagy száz évvel később fejezték be.
Cathédrale St-Cyr-et-Ste-Juliette – a katedrálist 1331-ben szentelték fel, de azután is tovább építették. Érdekessége, hogy a főhajó mindkét végét apszis zárja le, ami Franciaországban elég ritka. A több mint 50 méteres torony alsó része a 14. században épült, gazdagon díszített felső része két évszázaddal fiatalabb. A főhajó 13. századi.
Városi Múzeum – a nevers-i fajansz edények gazdag gyűjteménye található itt.
Église St-Étienne – a templom a 11. században készült. Tornyait a forradalom éveiben lerombolták, belsejét azonban eredeti, egyszerű szépségében helyreállították.