amerikai író From Wikipedia, the free encyclopedia
Philip Roth (Newark, New Jersey, 1933. március 19. – Manhattan, New York, 2018. május 22.[24]) amerikai író. Legismertebb művei az 1959-es Isten veled, Columbus, az 1969-ben megjelent A Portnoy-kór és az 1990-es évek végén írott „amerikai trilógiája”, amelynek első kötetével, az Amerikai pasztorállal (1997) Pulitzer-díjat is nyert.
Philip Roth | |
Született | Philip Milton Roth 1933. március 19.[1][2][3][4][5] Newark[6][7][8] |
Elhunyt | 2018. május 22. (85 évesen)[8][4][9][10][11] Manhattan[8] |
Állampolgársága | amerikai[12][13][14][15] |
Házastársa | Claire Bloom (1990–1994)[8] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívelégtelenség |
Sírhelye | Bard College Cemetery[23] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Philip Roth témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Roth Weequahicben, Newark egyik kerületében nőtt föl. Nagyszülei Galíciából kivándorolt zsidók voltak, szülei már az Egyesült Államokban születtek, Roth a második gyerekük volt. 1950-ben érettségizett a Weequahic Középiskolában. Egyetemi tanulmányait a Bucknell Egyetemen kezdte meg, majd a Chicagói Egyetemen folytatta, ahol angol irodalomból szerzett MA fokozatú diplomát (1955). Ezek után kreatív írást tanított az Iowai Egyetemen és a Princetoni Egyetemen. Később a Pennsylvaniai Egyetemen oktatott összehasonlító irodalmat 1992-es nyugdíjba vonulásáig.
Chicagói évei során ismerte meg Saul Bellow amerikai írót és saját első feleségét, Margaret Martinsont, akivel 1963-tól már nem éltek együtt (házasságuk hivatalosan csak neje 1968-as, autóbalesetben bekövetkezett halálával ért véget), tönkrement házasságuk erősen rányomta a bélyegét Roth életművére. Margaret alakja elsősorban Roth számos regényének női alakjaiban ismerhető fel, például Maureen Tarnopol alakjában a My Life As a Man vagy Mary Jeen Reed („Maki”) alakjában A Portnoy-kór („Portnoy's Complaint”) című műben.
Egyetemi tanulmányai elvégzése után két évet az amerikai hadsereg kötelékeiben szolgált. Első könyvének 1959-es megjelenése előtt rövidprózát és bírálatokat közölt különböző folyóiratokban, a The New Republicba filmkritikákat is írt. Első könyve, az Isten veled, Kolumbusz („Goodbye, Columbus”) című elbeszéléskötete 1960-ban elnyerte a tekintélyes Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Ezt követően alkotta meg két terjedelmes regényét, Letting Go és Pedig milyen jó kislány volt („When She Was Good”) címmel. Széles körű szakmai- és közönségsikert azonban csak harmadik könyve, A Portnoy-kór 1969-es megjelenése után ért el.
Az 1970-es évek során Roth különböző műfajokkal kísérletezett, a politikai szatírától kezdve – mint amilyen A mi bandánk („Our Gang”) című pamfletje – a kafkai fikcióig (The Breast). Az évtized végére mindazonáltal megalkotta írói alteregója, Nathan Zuckerman alakját. 1979 és 1986 között keletkezett regényeinek – amelyet Zuckerman Bound-tetralógiának is neveznek –, majd később az „amerikai trilógiának” is, Zuckerman a főszereplője vagy a narrátora lett.
Műveinek egyes szakértői Roth írói aranykorát a Shylock-hadművelet („Operation Shylock”) című regényének megjelenésétől (1993) számítják. Roth a Sabbath színháza („Sabbath's Theater”) című regényében az öregedő és kegyvesztetté vált egykori színházi ember, Mickey Sabbath személyében eddigi legkéjsóvárabb szereplőjét alkotta meg. Az „amerikai trilógia” (vagy más néven „második Zuckerman-trilógia”) első részében, az Amerikai pasztorál („American Pastoral”) című regényének főhőse, Swede Levov ezzel tökéletes ellentétben egy erényes newarki sztársportoló, akinek élete akkor torkollik tragédiába, amikor kamaszlánya az 1960-as években terroristává válik. A trilógia második kötete, a Kommunistához mentem feleségül („I Married a Communist”) a mccarthyzmus idején játszódik, a harmadik kötet, A szégyenfolt („The Human Stain”) pedig az 1990-es évek Amerikájának kisebbségpolitikáját veszi górcső alá. A haldokló állat („The Dying Animal”) egy rövid regény a szerelemről és a halálról, amelyben visszatér Roth hetvenes évekbeli regényeinek főhőse, David Kepesh.
2004 elején az amerikai Philip Roth Társaság (Philip Roth Society) bejelentette a Philip Roth Studies című folyóirat megalakítását; az első számuk 2005 tavaszán jelent meg. Az évente megjelenő Studies in American Jewish Literature (Tanulmányok az amerikai zsidó irodalomról) című antológia 2004-es kiadását teljes egészében Roth legutóbbi műveinek szentelte.
2004-ben jelent meg Összeesküvés Amerika ellen (Plot against America) című utópisztikus regénye, amelyben Charles Lindbergh nimbuszát igyekszik lerombolni. 2018-ban az HBO tévéfilmsorozatot készített belőle.
Roth magánéletének eseményei időnként a média kereszttüzébe kerültek. Álvallomásos regénye, A Shylock-hadművelet alapján sokan arra következtettek, hogy Roth az 1980-as évek végén idegösszeomlást szenvedett el. 1990-ben feleségül vette Claire Bloom angol színésznőt, akivel már hosszú ideje együtt élt. Miután 1994-ben elváltak, Bloom 1996-ban megjelentette emlékiratait Leaving a Doll's House („A babaház elhagyása”) címmel, amely részletesen beszámolt kettejük házasságáról, nem mindig kedvező fényben tüntetve fel saját magát.
Akárki („Everyman”) című regénye, amelyben a betegségről, a vágyakozásról és a halálról elmélkedik, 2006 májusában jelent meg.
Szellem el („Exit Ghost”) című regénye, amelynek elbeszélője újra Nathan Zuckerman, 2007 októberében jelent meg. A könyv kiadójának elmondása szerint ez az utolsó olyan regény, amelyben Zuckerman szerepel.[25]
Írói tevékenységét Philip Roth három kisregénnyel zárta le: a 2008-as Düh („Indignation”), a 2009-es Kiégés („The Humbling”) és a 2010-es Nemezis („Nemesis”) egy-egy modern kori sorstragédia.
A Nemezis befejezése után az író eldöntötte, hogy nem ír többet, s ezután haláláig, 2018 májusáig már csak olvasott.
Philip Roth vitathatatlanul korunk egyik legünnepeltebb amerikai írója volt. Két műve is elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award), és további kettő bekerült a díj döntőjébe. Ezen kívül – az amerikai irodalomban egyedüliként – háromszor részesült a PEN Club Faulkner-díjában (A Shylock-hadművelet, A szégyenfolt és az Everyman című regényeiért), 1997-es regénye, az Amerikai pasztorál pedig elnyerte a Pulitzer-díjat. A szégyenfolt 2001-ben az év legjobb könyvének járó angol W. H. Smith Irodalmi Díjat (WH Smith Literary Award) is megkapta. 2002-ben az Amerikai Könyv Alapítvány (National Book Foundation) kitüntetésével jutalmazták az amerikai irodalom területén nyújtott kiváló munkásságáért. Harold Bloom irodalomkritikus – Thomas Pynchon, Don DeLillo és Cormac McCarthy mellett – az egyik legnagyobb élő amerikai írónak nevezte. Összeesküvés Amerika ellen („The Plot Against America”) című regénye – amelyben azt képzeli el, mi történt volna, ha az Egyesült Államokban a második világháború kitörése előtt véletlenül egy nácibarát elnök került volna hatalomra – az alternatív történelemírásért járó Sidewise-díjban (Sidewise Award for Alternate History)[26] részesült, valamint elnyerte az Amerikai Történészek Társaságának (Society of American Historians') kitüntetését, csakúgy, mint – immár másodjára – az angol W. H. Smith-díjat. Szülővárosa elismeréseként 2005 októberében Sharpe James akkori newarki polgármester leleplezte Philip Roth utcanévtábláját a Summit és a Keer sugárút sarkán, ahol Roth gyerekkora nagy részét leélte – és amelyet az Összeesküvés Amerika ellen című könyvében is megörökített –, Roth gyerekkori házának falán pedig emléktáblát helyeztek el. 2006 májusában megkapta a PEN Club Nabokov-díját.[27] 2007 áprilisában a PEN Club idén alapított[28] Saul Bellow-díjával tüntették ki.[29]
2006. május 21-én a The New York Times Book Review megjelentette azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket "több száz elismert író, kritikus, szerkesztő és más irodalmár az elmúlt huszonöt év legeslegjobb amerikai irodalmi művének tartott". A 22 megnevezett könyvből hat Philip Roth munkája volt: az Amerikai pasztorál, Az ellenélet („The Counterlife”), A Shylock-hadművelet, a Sabbath színháza, A szégyenfolt és az Összeesküvés Amerika ellen. A. O. Scott tanulmánya, amelyet a lap a közzétett lista mellett jelentetett meg, leszögezi, hogy ha „nekünk kellett volna válaszolnunk arra a kérdésre, hogy ki az elmúlt huszonöt év legjobb amerikai prózaírója, Philip Roth nyert volna”.
Az életmű felsorolásának forrásai: Biográf Ki kicsoda 2004. (Hermann Péter szerk., Budapest, 2003), a Szombat című folyóirat Philip Roth-száma (1994/6), és a Library of America összkiadásának kronológiája.[30]
A Library of America összkiadásának kötetei:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.