From Wikipedia, the free encyclopedia
A Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG kölni székhelyű német cukoripari vállalat, a Südzucker és Nordzucker után a harmadik legnagyobb az országban. Kölner Zucker és Diamant Zucker márkanevek alatt a háztartások és az ipar számára forgalmaz termékeket. Cukorgyárai Németországban (Kalkar, Elsdorf, Euskirchen, Jülich, Lage és Könnern), Lengyelországban (Środa Wielkopolska, Gostyń, Miejska Górka) és Romániában (Nagyvárad) találhatóak. 2016-ban 1277 fős létszámával 750 millió eurónyi árbevételt ért el. A cég megalakulása óta családi tulajdonban áll.
| Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG | |
 | |
| Típus | üzleti vállalkozás |
| Alapítva | 1870. április 19. |
| Székhely | Köln |
| Vezetők | Michael Schaupp Uwe Schöneberg Frank Walser |
| Alapító | Emil Pfeifer Valentin Pfeifer Eugen Langen |
| Iparág | élelmiszeripar |
| Forma | GmbH & Co. KG |
| Árbevétel | 1016 millió euró (2017) |
| Alkalmazottak száma | 2390 (2017) |
| A Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A fronhofi birtokon (jelenleg Köln Ossendorf nevű városrésze) első ízben 1851. október 31-én főztek először cukrot cukorrépából kísérleti jelleggel. Emil Pfeifer, aki 1840-ben lett a birtok tulajdonosa, és társa, August Joest ebben a kezdeti időszakban öt alkalmazottat foglalkoztattak, és 51 répatermelőtől vásárolták fel az alapanyagot a környéken. Miután 1853-ban August Joest kivált a társulásból, a cég neve „Emil Pfeifer & Cie“ lett. Emil fia, Valentin 1865-ben társtulajdonos lett. 1868-ban jelent meg a cég történetében Eugen Langen mérnök, feltaláló, aki Ossendorfban próbálta ki először a gyakorlatban az általa szabadalmaztatott kemencét.
A Pfeifer & Langen céget 1870. április 19-én alapította Kölnben Emil Pfeifer, Valentin Pfeifer és Eugen Langen. Egy évvel később megkezdte működését az elsdorfi cukorgyár. A gyárigazgató Eugen Langen volt, aki 1872-ben kidolgozta a kockacukor gyártási eljárását. AZ 1869-ben üzembe helyezett Düren–Neuss vasútvonal lehetővé tette távolabbi vidékekről is a répa beszállítását.
1879-ben a Pfeifer & Langen Euskirchenben létrehozta második cukorgyárát. 1880 körül az elsdorfi gyár nemzetközi szinten is példaként szolgált, és a cég az euskircheni gyár elindulásával a legnagyobb cukoripari vállalat lett Németország nyugati részén. 1884-ben üzemi betegbiztosítót alapítottak.
1894-ben az ossendorfi gyárat bezárták, mivel Köln fejlődése következtében a mezőgazdaságilag hasznosítható terület lényeges mértékben csökkent. 1905-ben a Pfeifer & Langen 70 000 márka értékben részvényeket vásárolt az elseni cukorgyárban, majd 1909-ben teljesen felvásárolta.
.jpg)
1926-ban a Pfeifer & Langen és a vom Rath & Breth cégek egyesültek,[1] egyidejűleg a Pfeifer & Langen részvénytársasággá alakult át. A részvénytársaság tulajdonában álltak az elsdorfi, euskircheni és elseni cukorgyárak, valamint egy finomító Uerdingenben. További három cukorgyárat (Ameln, Wevelinghoven és Dormagen), ahol a Pfeifer & Langen többségi tulajdonos volt, szállítási szerződéssel is magukhoz kötöttek. 1928-tól az amelni és wevelinghoveni gyárak is teljesen a Pfeifer & Langen tulajdonába kerültek, a dormageni cukorgyár cége pedig 1930-ban beolvadt Pfeifer & Langenbe.
1931-ben az elseni gyárat bezárták. 1935-ben, miután a Pfeifer & Langen részvénytársaság visszaszerezte banki tulajdonban levő részvényeit, ismét korlátolt felelősségű társasággá alakult.
1945-ben az elsdorfi cukorgyárat amerikai csapatok szállták meg.
1951-től kezdve a dormageni gyár áttért a plazmapótló dextran gyártására. 1965-től kezdve a Pfeifer & Langen befőzőcukrot is előállít, melynek licencét utóbb bel- és külföldön értékesítette. 1966-ban a dormageni gyár egy répaszeletből készült takarmányt szabadalmaztatott. 1967-ben a wevelinghoveni gyár először gyártott burgonyaszirmot. Ugyanebben az évben a cég felvásárolta a Langen fivérek szörpgyárát (Köln-Braunsfeld) és a Tintelnot fivérek cukorfinomítóját és cukorkagyárát (Vlotho). 1969-ben mindkét gyárat bezárták, és a gyártást Euskirchen vette át.
1970-ben, az alapítás 100. évfordulóján a gyárnak mintegy 1800 főt foglalkoztatott.
1972-ben az EGK versenyhivatala tizenöt európai cukoripari céget, köztük a Pfeifer & Langent, az akkor rekordösszegűnek számító 33 millió márkányi bírsággal sújtotta a kartelltörvény megszegése miatt.[2]
1972-ben alakult meg a Krüger GmbH & Co. KG, amelyben valamivel később a Pfeifer & Langen 50%-os részesedést szerzett. A cég instant italokat, diétás termékeket és csecsemőételeket gyárt. 1972-ben a Pfeifer & Langen közös céget alapított a müncheni Otto Eckart AG-vel, ahova bevitte a burgonyaszirom gyártását. 1973-ban Kölben új igazgatási központot építettek. 1977-ben új cukorgyárat létesítettek Appeldornban, két évvel később a dormageni gyárat leállították.
1982-ben felvásárolták az Opekta GmbH-t, amely pektintartalmú termékeket állít elő. 1986-ban megszerezték a Lippe-Weser-Zucker AG-t, amelynek lagei gyárát továbbfejlesztették, az emmerthali gyárát pedig bezárták. A cégnek Lage az egyedüli olyan gyára, amely kizárólag fehér cukrot állít elő. A következő években megvásárolták a düreni és brühli cukorgyárakat, amelyeket rövid időn belül, 1987-ben illetve 1989-ben bezártak. 1991-ben bezárták az amelni gyárat, 1995-ben a wevelinghovenit, a megmaradt gyárakban pedig majdnem kétszeresére növelték a termelést.
A német újraegyesítés után 1991-ben négy keletnémet cukorgyárban szerzett részesedést (Elsnigk, Langenbogen, Nauen és Thöringswerder). 1993-ban üzembe helyezték a könnerni cukorgyárat, amely az egyik legnagyobb cukorgyár Európában.
A glükóz-üzletág kiépítése 1994-ben kezdődött a francia Chamtor cég 66%-ának megvásárlásával, majd 1995-ben a maradék 34%-ot is megvásárolták. 2006-ban a Pfeifer & Langen többségi tulajdont szerzett a jülichi cukorgyárban. Ezzel összefüggésben a 2006-os kampány után az elsdorfi gyárban leállították a répafeldolgozást, és csak a cukortermékek továbbfeldolgozása maradt ott meg.
2004 februárjában a céget és versenytársait, a Südzuckert és Nordzuckert a német szövetségi versenyhivatal 280 millió euróra bírságolta a versenyt korlátozó megállapodásaik miatt.[3]
2017-ben további hat cukorgyárat vásároltak Ukrajnában a csődbe ment T-Zukor cégtől.[4] 2018. januárban bejelentették a veszteségesen működő nagyváradi cukorgyár bezárását.[5] A romániai Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetsége a tulajdonos szándékosan idézte elő a veszteséget.[6]
Cukorgyárak 2015-ben:
| Telephely | Ország | Répafeldolgozás tonna/nap |
|---|---|---|
| Kalkar(Appeldorn) | Németország | 9000 |
| Elsdorf | Németország | (finomító) |
| Euskirchen | Németország | 10 000 |
| Jülich | Németország | 15 000 |
| Könnern | Németország | 16 500 |
| Lage | Németország | 7500 |
| Gostyń | Lengyelország | 5200 |
| Miejska Górka | Lengyelország | 5800 |
| Środa Wielkopolska | Lengyelország | 5500 |
| Glinojeck | Lengyelország | (finomító) |
| Nagyvárad | Románia | 3500 |
További telephelyek és részesedések:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
