falu és község Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Medulin (olaszul: Medolino) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Banjole, Pješčana Uvala, Pomer, Premantura, Valbonaša, Vinkuran és Vintijan települések tartoznak hozzá.
| Medulin | |||
 | |||
| Medulin látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Isztria | ||
| Község | Medulin | ||
| Jogállás | falu | ||
| Polgármester | Goran Buić | ||
| Irányítószám | 52203 | ||
| Körzethívószám | (+385) 052 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6552 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 29 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 49′ 11″, k. h. 13° 56′ 06″ | |||
| Medulin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medulin témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Az Isztriai-félsziget déli csücskén, Pólától 8 km-re délkeletre, a tengerparton fekszik. A település központja kissé beljebb, mintegy 500 méterre fekszik a tengertől. Az utóbbi időben a település főként a tengerparton terjeszkedett, ahol új lakóövezetek épültek ki.
Medulin területén kedvező fekvésének köszönhetően már a történelem előtti időben is éltek emberek. Újkőkori leletek kerültek elő Vižula és Vrčevan területéről. Bronz és vaskori leleteket találtak a Kašteja-fok és ugyancsak Vrčevan területén. Néhány történész úgy tartja, hogy itt állt Mutila erődje, amelyet a rómaiak az Isztria elfoglalásakor Nesactiummal és Faveriummal együtt az i. e. 2. században leromboltak.[2] Feltételezik, hogy a rómaiak Nesactiumhoz hasonlóan később Mutilát is újjáépítették és Metelinumnak, majd Mutilianumnak nevezték. Nem tudni pontosan, hogy vajon ez volt-e a Titus Livius római történetíró által említett Mutila oppidium. A római kortól kezdődő időszakból medulin környékén számos régészeti lelet került elő. Ez arra utal, hogy egykor itt nagyon intenzív társadalmi élet folyt. Vižula területén az 1. és a 4. század között nagy villagazdaság működött. A helyi legenda szerint ez a villa I. Constantinus római császáré volt, aki egy ideig itt tartotta fogva Crispus nevű fiát.[3] Temetője Burle közelében nagy területen terült el. Itt mintegy háromszáz sírt tártak fel, melyek különbözőségei és leletei a temető hosszú ideig történő használatára utalnak.[2] Medulin területén még több ókori régészeti lelőhely is található, így például a barbolani Szent Péter templom körül, a Kažela üdülőfalu közelében és a kis Levan szigeten. Barbolant 1465-ben járvány pusztította és már nem települt be újra. Csak a templom maradt meg belőle. A különböző ókori maradványok részben feltárás során részben véletlenül kerültek elő a földből. A templom elkerülte a többi épület sorsát, 1928-ban teljesen újjáépítették. A II. világháború után elpusztították és kifosztották. 1999-ben ismét újjáépítették, hogy istentiszteletet lehessen benne tartani.
Medulin első írásos említése 1150-ben Póla Velence elleni lázadása során történt. Története során „Melitino” (1150), „Mutiliano” (1197), „Mitila” (1243), „Metilino”, „Mutilla” és „Villa Medilini” formában is szerepel a különböző forrásokban. Már a 12. század során védőtorony (mára lakóházzá építették át) és loggia épült a mai főtér északkeleti sarkára. Madulin a 6. századtól a ravennai érsekségé, majd 1211-től a poreči püspökségé volt. Később a pólai Castropola család birtoka lett. 1331-ben a Castropolák elhagyták az Isztriát és Medulin is a Velencei Köztársasághoz csatlakozott.[3] A 12. század közepén Idriszi arab geográfus művében „Mudulinah” néven említi. A 13. és a 16. század között többször pusztították hadak és járványok, emiatt lakosságának száma jelentősen csökkent, néhány környező falu pedig teljesen elpusztult. Az 1530-as feljegyzések szerint már csak négy település, Ližnjan, Medulin, Pomer és Šišan állt ezen a területen. A 16. században a sorozatos járványok miatt (1564-ben pestis és malária is sújtotta) Medulin is elnéptelenedett.[3] Az 1585-ben Zára vidékéről érkezett betelepülők üres lakóházakat és gazdasági épületeket találtak itt, de a fertőzésveszély miatt nem költöztek beléjük. Inkább a tenger közelébe húzódtak és itt alapították meg Premantura települést. Medulin ebben az időszakban teljesen lakatlan maradt. Az Isztria déli részének és Medulinnak a betelepülésével kapcsolatban több történeti forrás is létezett. Ezek Medulinnal kapcsolatos része nagyrészt elveszett, csak néhány töredék maradt fenn. Ennek ellenére határozottan megállapítható, hogy a 16. és a 18. század között az itt lakók etnikai összetétele teljesen megváltozott. Medulin a 18. századra teljesen horvát településsé vált. Az újratelepítés még 1620-ban kezdődött amikor Ivan Radošević néhány dalmáciai szláv családot költöztetett ide.[3] Először Vrčevan, Marlera és Kažela területe népesült be, majd a többi területre is sikerült új telepeseket hozni. A velenceiek arra törekedtek, hogy Medulint is bekapcsolják az Isztria déli részének védelmi rendszerébe. Fegyvereket küldtek, hogy Medulin Premantura és Pomer férfiait felfegyverezzék. A medulini parasztok ökrös szekereikkel a Póla környéki erődítési munkálatokban is részt vettek. Az 1631-32-es pusztító pestisjárvány következtében azonban sokan meghaltak és a megmaradtak is szétszéledtek olyan településekre amelyeket megkímélt a járvány. 1649-ben Radoševićnek újra sikerült a török elől menekülő hatvan dalmáciai horvát családdal benépesíteni.[3] Felélénkült a gazdasági élet, Medulin újra terjeszkedett. A régi házakat felújították és új lakóházak is épültek. A település újraéledésében nagy szerepe volt annak, hogy Medulin édesvizű kutakkal rendelkezett, ahova a száraz nyári időszakban még a környező falvakból is eljártak vízért. Lakói földműveléssel, állattartással, szőlő- és olajbogyótermesztéssel, halászattal, tengeri fuvarozással foglalkoztak. A 18. században beindult a híres muranói üveg gyártása is.[3] 1741-ben a településnek 232 lakosa volt.
1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság. Medulin előbb osztrák, majd 1805-től 1813-ig francia uralom alá került. 1809-ben az Illír tartományokba tagolták be, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. Az 1818-as osztrák összeírás szerint 318 lakosa volt. 1813-tól osztrák uralom maradt és 1825 és 1860 között az Isztriai Tartomány része volt, amely az 1861. február 26-án kibocsátott császári pátenssel önálló őrgrófsági státuszt kapott saját országgyűléssel. Medulinnak 1857-ben 599, 1910-ben 1381 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokat hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt az Olasz Királysághoz tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A világháborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, ennek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1958-ban megalakult turisztikai egyesülete, a turizmus fokozatosan a gazdaság fő ágazata lett. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a falunak 2633, a községnek összesen 6552 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek és a közeli Pólára járnak dolgozni, ahol szintén a turizmus és a vendéglátás területén tevékenykednek. A településen néhány szálloda, autóskemping, naturista kemping, számos kiadó apartman, sportpálya és egyéb turisztikai létesítmény található.
