Lipótvárosi zsinagóga

tervezett budapesti zsinagóga, amely végül nem épült meg From Wikipedia, the free encyclopedia

Lipótvárosi zsinagóga

A Lipótvárosi zsinagóga egy tervbe vett monumentális budapesti zsinagóga, amely a 20. század elején épült volna, és 3800 fős befogadóképességgel hű tükre lett volna a gyarapodó és gazdagodó budapesti zsidóságnak. Az épület végül anyagi nehézségek miatt nem készült el, történetéről csak korabeli tervrajzok és újságcikkek mesélnek.

 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: A külső hivatkozások jegyzetbe valók, törlendők vagy belső hivatkozássá alakítandóak..
Gyors adatok
Lipótvárosi zsinagóga
(tervben maradt épület)
TelepülésBudapest, Lipótváros
CímSzalay utca–Szemere utca–Markó utca–Koháry utca tömb
Építési adatok
Építés éveaz 1890-es években tervek születtek rá, végül nem épült meg
Hasznosítása
Felhasználási területzsinagóga
Elhelyezkedése
Lipótvárosi zsinagóga (Budapest V. kerülete)
Lipótvárosi zsinagóga
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 03′ 06″
Bezárás

Története

Az emancipáció következtében Magyarország zsidósága nagyfokú szabadságot kapott a 19. század második felében, száma jelentős mértékben gyarapodni kezdett, és Budapest kulturális életében is egyre nagyobb szerepet töltött be. Habár a század folyamán több zsinagóga épült Budapest területén – beleértve a nagyméretű Dohány utcai zsinagógát is –, ezek már nem tudták ellátni a budapesti zsidóság hitéletéhez szükséges funkciókat, ráadásul egyáltalán nem voltak kiemelt helyen, és többségüket más épületek fogták szorosan közre. Lipótváros zsidósága ebben az időben 12 000, a szomszédos VI. és VII. kerületé pedig 72 000 fő volt. 1893-ban a pesti zsidó hitközség kéréssel fordult a főváros vezetőségéhez:

„A hitközség, midőn istentiszteleti intézményei terén egy általánosan érzett hézagot óhajt pótolni, arra kell, hogy tekintettel legyen, hogy az általa megalkotandó templom a mellett, hogy egyrészt terjedelménél fogva a zsidó hívek minél nagyobb számát legyen képes tartósan befogadni, másrészt a fő és székvárosnak méltó díszére szolgáló monumentális épület legyen.”

Az építendő templom helyszínéül a főváros a Szalay utca, Szemere utca, Markó utca és Koháry (ma Nagy Ignác utca) utcák által körülvett telket jelölte ki, és adta oda ingyenesen a hitközség részére. 1898. február 20-án meg is jelent a felhívás a pályázatok elkészítésére, azzal a kikötéssel, hogy:

  • az épületnek szabadon kell állnia
  • 3600 fő befogadására alkalmasnak kell lennie (ehhez képest a Dohány utcai zsinagógában 1492 férfi és 1472 női, összesen 2964 ülőhely van.)[1]
  • elkészítésének költsége maximálisan egymillió osztrák–magyar forint lehet.

A felhívásra végül 23 pályázat érkezett be, amelyeket kevesebb mint egy hónap alatt bírálta el a Kohner Zsigmond hitközségi elnök vezette testület, amelyben korabeli neves építészek is helyet foglaltak. Néhány e tervek közül:

Az első helyezést Foerk Ernő és Schömer Ferenc terve nyerte el. Az épület valószínűleg a világ legnagyobb zsinagógája lett volna, hiszen a New Yorkban lévő, és még a Dohány utcai zsinagógánál is nagyobb Emánu-Él zsinagóga is „mindössze” 2500 ember számára biztosít ülőhelyet, magassága pedig 103 láb (31 méter),[2] míg a Foerk-féle terv 3800 fős befogadóképességgel,[3] és 70 méteres magassággal számolt.[4] (Az igaz, hogy még így is alacsonyabb lett volna a közeli 96 méter[5] magas Szent István-bazilikanál és az ugyancsak 96 méter[6] magas Országháznál – ugyanakkor alig lett volna alacsonyabb, mint a Rózsák téri templom (76 méter) vagy a Mátyás-templom (78 méter),[7] és magasabb lett volna a 67 méter[8] magas Bakáts téri templomnál.)

Komoly problémát jelentett azonban, hogy a tervek jócskán felülmúlták az építési költségekkel kapcsolatban megszabottakat (pl. a győztes pályamű kupolája maga is hatmillió forintra volt tervezve.) Foerk és Schömer ezt követően újabb terveket Archiválva 2016. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben adott be, de ezek esetében sem sikerült a megfelelő szintre leszorítani a költségeket. Hosszas tervezgetések után, 1907-ben a hitközség dr. Weinmann Fülöp (1839–1911) udvari tanácsos, új hitközségi elnök javaslatára elvetette a további terveket, a telket pedig egy másik, a Dohány utcai zsinagóga mellett fekvő telekre cserélte. Ide épült később a Hősök temploma. A lipótvárosi zsinagóga nem tudott megépülni.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.