Vágó László

Vágó László, született Weinberger László^[1] (Nagyvárad, 1875. március 30. – Budapest, 1933. december 30.^[2]) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, öccsével, Vágó Józseffel számos jelentős épület tervezője.

Vágó László
Rippl-Rónai József portréja Vágó Lászlóról
Született	Weinberger László 1875. március 30. Nagyvárad
Elhunyt	1933. december 30. (58 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész
Sírhelye	Farkasréti izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágó László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja

Weinberger Mihály (1837–1917) nagyváradi fűszerkereskedő és Markovics Jozefa (1845–1905) harmadik fiaként született. A családnevüket 1898-ban változtatták Vágóra.^[3] Testvérei Vágó Jenő kereskedő, Vágó Béla színész, rendező, Vágó József építész, Vágó Géza színész, színműíró, Vágó Győző (1884. július 13. Nagyvárad - 1944. október 25. Auschwitz) iparművész, Vágó Rózsa és Vágó Szeréna. Unokaöccse Pierre Vago építész. Házastársa Katzburg Jolán volt, akivel 1907. október 5-én Budapesten kötött házasságot.^[4]

Életútja

Rippl-Rónai József pasztellképe Vágó Józsefnéről

Vágó József sírja a Farkasréti zsidó temetőben általa tervezett épületek képeivel

Igen mélyről indulva kőműves inasként kezdte a szakmát 13 évesen. 1888. július 1-től 1889. augusztus 15-ig Rendes Vilmos nagyváradi építésznél, 1889. szeptember 1-től 1890. május 1-ig Quittner Zsigmond műépítésznél és 1890. június 1-től augusztus 10-ig Schubert és Hickisch építőmestereknél volt gyakorlaton Budapesten.^[5] A fiatal kőműves tehetsége már ekkor megmutatkozott, 1889-ben az nagyváradi iparostanoncok munkakiállításán első osztályú díjat nyert.^[6] Tanulmányait az Állami Felső Ipariskola Építészeti Szakosztályában folytatta 1890 szeptemberétől.^[7] Az iskolai évkönyvek szerint a nyári szünidőkben Rendes Vilmosnál gyakornokoskodott, az ipariskolában 1893-ban végzett.^[8] 1897 körül társult a pilseni születésű Bartunek Ferenc építésszel, közös irodájuk néhány éves fennállása alatt több bérházat is sikerült megvalósítani. Weillisch Alfréd irodájában a pesti izraelita fiú árvák Városligeti fasor 27. alatti otthonának egyes korabeli források szerint a tervezője,^[9] mások szerint viszont a kivitelezés vezetője volt,^[10] melyet 1900-ban adtak át.. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1899. évi nagypályázatára benyújtott pályatervével, a "Gellérthegy oldalának az Erzsébet híd előtt architektonikus kiképzésére", elnyerte az egylet nagy aranyérmét. Ugyanebben az évben Scheer Izidorral és az ekkor még egyetemista öccsével elindultak a lipótvárosi zsinagóga tervpályázatán, tervük megvételben részesült.

Külföldi utazását követően öccsével, Vágó Józseffel nyitotta meg közös irodáját Budapesten 1902-ben. Együtt tervezték a budapesti Nemzeti Szalont (1906), a Gutenberg-házat (1906), a Feld-féle Városligeti Színkört (1908), az Árkád-bazárt (1908), valamint a debreceni Alföldi Takarékpénztár Székházát (1911).

1911-től már külön dolgoztak. Vágó László bérházak, villák, illetőleg színházak tervezésével foglalkozott (a budapesti Attila út bérházai, 1911–14; a miskolci Nemzeti Színház, a budapesti Vígszínház és a Parisiana mulató átépítése, 1911-től). Az 1920-as évek végén Faragó Ferenccel együtt tervezte meg a budapesti Dohány utcai zsinagóga kultúrházát, a temetőudvart valamint a hősök templomát. 1928-ban belépett a CIAM-csoportba.

A budapesti Farkasréti Izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, sírkövét, amely a testvérével közösen tervezett legjelentősebb épületek domborművei díszítenek, Vidor Emil tervezte.

Fontosabb építészeti művei

• 

  Vágó László sírja a Farkasréti zsidó temetőben

  1897. Késmárky és Illés bérháza, Budapest V., Kossuth Lajos utca 12. (Bartunek Ferenccel)
• 1897. Mendelssohn J. Gyula és neje bérháza, Budapest XIII., Hegedűs Gyula utca 6. (Bartunek Ferenccel, háborús sérülései miatt 1945-ben lebontották.)
• 1897. Mendelssohn J. Gyula és neje bérháza, Budapest VII., Bethlen Gábor utca 41. – Peterdy utca 1. (Bartunek Ferenccel, átalakítva)
• 1899. Szirch Antal bérháza, Budapest XI., Bartók Béla út 14. – Csiky utca 4. (Bartunek Ferenccel, háborús sérülései miatt részben átalakították)
• 1899. Szirch Antal bérháza, Budapest XI., Budafoki út 13. – Csiky utca 2. (Bartunek Ferenccel)
• 1900 Pesti izraelita fiúárvaház, Budapest VII., Városligeti fasor 27. (Wellisch Alfréd irodájában)
• 1902 Nyíregyháza, zsinagóga kibővítése
• 1903. Brandstadler Izsák bérháza, Budapest VII., Síp utca 16. – Wesselényi utca 14. (Vágó Józseffel)
• 1903. Lakóház átalakítása, Budapest V., Kossuth Lajos utca 12.
• 1903–1904. Neuschlosz-bérház, Budapest V., Báthory utca 5. (Vágó Józseffel, Alpár Ignác neve alatt)
• 1904–1905. Grünwald testvérek bérháza, Budapest XIII., Visegrádi utca 17. - Radnóti Miklós utca 12. (Vágó Józseffel)
• 1905. Schön Rezső bérháza, Budapest IX., Boráros tér 2. (Vágó Józseffel)
• 1905-1906. Hérmán-bérház, Budapest IX., Mester utca 3. – Angyal utca 11. (Vágó Józseffel)
• 1905. Vágó-ház, Nagyvárad, Kapucinus (gen. Traian Mosoiu) utca 14. (Vágó Józseffel)
• 1906. Dömötör Miksa bérháza, Szabadka, Trg 29. Novembra 3. (Vágó Józseffel)
• 1905–1908. Gresham-palota, Budapest V., Széchenyi István tér 5. (Vágó Józseffel, Quittner Zsigmond irodájában)
• 1906. Nemzeti Szalon (Hauszmann Alajos kioszkjának átépítésével), Budapest V., Erzsébet tér (Vágó Józseffel; elpusztult)
• 1906–1907. Gutenberg-otthon, Budapest VIII., Gutenberg tér 4. (Vágó Józseffel)
• 1908. Városligeti Színkör, Budapest XIV., Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarok (Vágó Józseffel; elpusztult)
• 1908–1909. Késmárky és Illés Árkád bazára, Budapest VII., Dohány utca 22-24. (Vágó Józseffel)
• 1908–1909. Havasi Gyula és Vágó László bérháza, Budapest VIII., Népszínház utca 25. – Fecske utca 1. (Vágó Józseffel)
• 1909 Világosság nyomda, Budapest VIII., Tolnai Lajos utca 4. (Vágó Józseffel)
• 1908-1909. Kislakásos bérházak, VIII. Budapest, Százados út - Szörény utca - Hungária körút (Vágó Józseffel; nem valósult meg)
• 1909. Petőfi Múzeum (a Jókai-ház átalakítása), Budapest VI., Bajza u. 39. (Vágó Józseffel; elpusztult)
• 1909-1910. Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad, Rimanóczy Kálmán (Áldás, Iosif Vulcan) utca 11. (Vágó Józseffel)
• 1909-1910. Alföldi Takarékpénztár, Debrecen (Vágó Józseffel; elpusztult)
• 1910–1911. Moskovits-palota, Nagyvárad, Zöldfa (Vasile Alexandri) utca 1. (Vágó Józseffel)
• 1911–1912. Vágó László ikerbérháza, Budapest I., Attila út 35–37. – Váralja utca 17–19. – Attila köz 2. (a 35. teljesen átalakítva)
• 1911–1913. Magyar Általános Ingatlanbank Rt. ikerbérháza, Budapest XI., Fehérvári út 46–48. (1952-ben államosítva, díszes homlokzata 1977 után leegyszerűsítve)^[11]
• 1912. Vojnić Piroska lakóháza, Szabadka, Fasizmus áldozatainak tere 14.^[12] (korábban József tervezésének gondolták)
• 1913. Művészház átalakítása, Budapest, Rózsa utca 61. - Szekfű utca 4. (átalakítva)^[13]
• 1914. Magyar Színház átalakítása, Budapest, Hevesi Sándor tér 4. (átalakítva)
• 1914–1916. Urbs Építkezési rt. bérháza, Budapest, Bartók Béla út 52.
• 1914–1918. Schwartzer-szanatórium több épülete (elpusztult), Budapest, Ráth György utca 7–11. – Kékgolyó utca 3–13.
• 1916. Schwartzer-féle szanatórium rt. kocsiszín toldaléka, Budapest, Kékgolyó utca 6. (elpusztult)
• 1917 Népopera belső átalakítása Városi színházzá, Budapest, II. János Pál pápa tér (átalakítva)
• 1918 Margitszigeti színkör (elpusztult)
• 1918 Király színház belső átalakítása, Budapest, Király utca 71. (elpusztult)
• 1921. Parisiana mulató átalakítása Blaha Lujza színházzá, Budapest, Paulay Ede utca 35. (részben átalakítva)
• 1922 Fővárosi Orfeum átalakítása Fővárosi Színházzá, (ma Operettszínház), Budapest, Nagymező utca 17. Málnai Bélával és Szentgyörgyi Istvánnal
• 1922 Cercle des Étrangers mulató belső, Erzsébet krt. 53.
• 1923 Radius mozi belső átalakítása Renaissance színházzá (ma Thália színház), Budapest, Nagymező utca 22-24.
• 1923. Műterem Komlós Jenő bérházának udvarán, Budapest, Városmajor utca 10. – Gyógyfű utca 9. (elpusztult)
• 1924 Király színház belső átalakítása, Budapest, Király utca 71. (elpusztult)
• 1925. Miskolci színház átalakítása, Déryné utca 1.
• 1925 Opera kávéház, Budapest, Andrássy út 24. - Hajós utca 5. (átalakítva)
• 1926 Lipótvárosi kaszinó átépítése, Budapest, Nádor utca 10. - Zrinyi utca 5. (átalakítva)
• 1926 Miskolc, Korona szálló átépítése
• 1927 Ford autószalon és iroda, Budapest V., Kossuth Lajos utca 12. (átalakítva)
• 1927 Magyar Általános Ingatlanbank rt. bérháza az udvarban, Budapest, VIII. Rákóczi út 61.
• 1927 Magyar Általános Ingatlanbank rt. bérházára emeletráépítés, Budapest, Üllői út 11–13.
• 1927-28 Magyar Általános Ingatlanbank rt. bérháza, Budapest, Üllői út 38-44. - Corvin köz 1-3. - József körút 86. (József körúti oldalát az 1950-es években elbontották)^[14]
• 1927-28 Goór Lajosné iker bérháza, Budapest, Hermina út 35. 37.
• 1928 Jardin de Paris mulató újjáépítése, Budapest, Erzsébet királyné útja 1. (elpusztult)
• 1928–1929. Hungária Fürdő rt. lakóháza, Budapest, Dohány utca 46. – Klauzál utca 4.
• 1929–1930. Hoffmann Ödön és Beöthy Lászlóné lakóházának átalakítása, Budapest I., Logodi utca 33. – Bugát utca 4.
• 1930–1931. Hősök temploma, Budapest, Dohány utca 2–6. – Wesselényi utca 1–5. (Faragó Ferenccel)
• 1931. Fejér és Dános cég kislakásos mintatelepének két családi háza, Budapest, Napraforgó utca 1. Napraforgó utca 11.
• 1932–1933. dr. Rassay Károly villájának bővítése, Budapest, Bolyai utca 9., (eredeti: Székely Béla, 1926–1927)
• 1932 "Esti Kurir" weekend háza, Budapest, Római part

Tervpályázatok

• 1899 Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázata az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellérthegynek építőművészeti kiképzésére, "Képzőművészeti címerpajzs" jeligéjű terve elnyerte az egylet nagy aranyéremét^[15]
• 1899 Lipótvárosi zsinagóga ("Nyolc lépcsőház" jeligéjű megvett terv) Scheer Izidorral és Vágó Józseffel^[16]
• 1900 Szent Gellért szobor elhelyezésére és környezetének művészi kiképzése ("Buda" jeligéjű megvett terv)^[17]
• 1902 Arad, kultúrpalota (2. díj) Vágó Józseffel^[18]
• 1902 Vörösmarty-szobor (II. kategóriába sorolt terv) Jankovich Gyula szobrászművésszel
• 1902 Millacher-kút, Jankovich Gyula szobrászművésszel
• 1903 Besztercebánya, kereskedelmi- és iparkamara székháza ("Városczímer" jeligéjű megvett terv) Vágó Józseffel^[19]
• 1904 Nagykanizsa, főgimnázium ("Mens sana" jeligéjű megvett terv) Vágó Józseffel^[20]
• 1904 Sáros fürdő újjáépítése ("Bellevue" jeligéjű pályaterv) Vágó Józseffel^[21]
• 1904 Rudas fürdő kibővítése ("Kis beépítés" jeligéjű díjazott terv) Vágó Józseffel^[22]
• 1905 Kultuszminisztérium székháza ("Salle des Pasperdus" jeligéjű megvett terv) Vágó Józseffel^[23]
• 1905 VI. kerületi főgimnázium (Modern nevelés" jeligéjű 2. díjas terv) Vágó Józseffel^[24]
• 1906 Palics, fürdő ("Bácska II," 1. díjas terv) Vágó Józseffel^[25]
• 1907 Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár Dob utcai székháza (1. díj) Vágó Józseffel^[26]
• 1907 Pesti izraelita szeretetház (díjazott terv) Vágó Józseffel
• 1908 Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) székháza, Dózsa György út 68. - Dembinszky utca sarok (1. díj) Vágó Józseffel^[27]
• 1908 A Kereskedelmi Utazók Egyesületi háza, Jókai utca 4. - Ó utca 51. (2. díj) Vágó Józseffel^[28]
• 1911 Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár székháza, Fiumei út (3. díj) Vágó Józseffel^[29]
• 1913 A budapesti városháza elhelyezésével kapcsolatos városrészek szabályozása (Erzsébet tér, Andrássy út torkolata) ("1913" jeligéjű díjazott terv)^[30]
• 1913 Trieszti Általános Biztosító Társulat budapesti székháza ("Centrális" jeligéjű 2. díjas terv)
• 1914 Rezső téri Ferenc József jubileumi templom
• 1916: „Isten kardja” első világháborús hősi emlékmű, Budapest^[31]
• 1916 Erzsébet királyné emlékmű, Radnai Béla szobrásszal
• 1926. Székesfőváros Elektromos Művének bérháza, Budapest, Fehérvári út 88/A–B. – Hengermalom út 2. (megvétel)
• 1926 Győr, városi színház átépítése ("Kisfaludy Károly" jeligéjű 2. díjas terv)
• 1928 Zsidó hitközség kultúrháza, Budapest, Dohány utca, (díjazott terv)
• 1929 Győr, városi színház (megvétel)
• 1931. Budapest, a Vigadó tér rendezési terve
• 1932 k. Budapest, a Clark Ádám tér rendezési terve
• 1932 k. Budapest, a Széchényi tér rendezési terve
• 1933 Tabán városrendezése

Képgaléria

• 
  Lakóház, Budapest, Síp utca 16. (Vágó Józseffel)
• 
  Gutenberg-otthon, Budapest, Gutenberg tér 4. (Vágó Józseffel)
• 
  Nemzeti Szalon, Budapest, Erzsébet tér (Vágó Józseffel)
• 
  A Nemzeti Szalon bejárata
• 
  Budapest, Fehérvári út 46–48.
• 
  Lakóház, Budapest, Népszínház utca 25. – Fecske utca 1. (Vágó Józseffel)
• 
  A Boráros téri lakóház kapuja (Budapest, Vágó Józseffel)
• 
  Az Árkád Bazár homlokzatának részlete, Budapest, Dohány utca 22-24. (Vágó Józseffel)
• 
  Lakóház, Napraforgó utca 11., Budapest

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 6078/1898. MNL-OL 30808. mikrofilm 937. kép 3. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 101. oldal 26. sor
2. Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2434/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
3. „Budapesti Közlöny, (32. évfolyam) 1898. február 4. 27. szám p. 1.”.
4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 450/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
5. „Értesítő a Budapesti Állami Közép Ipariskola 1890-91 tizenkettedik tanévéről. szerk. Hegegűs Károly, Budapest 1891 p. 69.”.
6. „Alföldi Iparlap, (8. évfolyam) 1889. július 7, 27. szám p. 5.”.
7. Értesítő a Budapesti Állami Közép Ipariskola 1890-91 tizenkettedik tanévéről. szerk. Hegedűs Károly, Budapest 1891 p. 68.
8. Értesítő a Budapesti Állami Közép Ipariskola 1893-1894 tizenötödik tanévéről. szerk Hegedűs Károly, Budapest 1984. p. 140.
9. „Pesti Hírlap, 1900. december 13 (22. évfolyam 343. szám) p, 11.”.
10. „Egyenlőség, (19. évfolyam) 1900. december 23. 51. szám p. 9.”.
11. Fehérvári út, a túloldalon a 44. és 46-os számú házak, 1977 - Fortepan archívum
12. Viktorija Aladžić: A szecesszió születése Szabadkán.
13. Kalauz a művészház palotafelavató kiállítására. Szerkesztette Rózsa Miklós. Budapest, 1913.
14. https://budapest100.hu/house/corvin-koz-1-a-b-3-a-b-jozsef-korut-86-ulloi-ut-38-44/
15. „A Gellért-hegyi czitadella lebontása. Vasárnapi Ujság 1899 (46. évfolyam 19. szám) pp 308-309.; Épitő Ipar, (24. évfolyam) 1900. január 25. / 4. (1203.) szám pp. 23-25.”.
16. „Épitő Ipar, (23. évfolyam) 1899. március 23. / 12. (1159.) szám p. 87.”.
17. „Fővárosi Közlöny, (11. évfolyam) 1900. május 1. 36. szám p. 605.”.
18. „Az aradi kulturpalota. Vasárnapi Ujság 1902 (69. évfolyam) 21. szám p. 338.”.
19. „Magyar pályázatok 1903. 10. szám (1. évfolyam) pp. 15-16.”.
20. „Magyar pályázatok 1904. 2. szám (2. évfolyam) pp. 14-15.”.
21. „Épitő Ipar, (29. évfolyam) 1905. január 29. 5. szám pp. 35-36.”.
22. „Épitő Ipar, (29. évfolyam) 1905. február 5. 6. szám p. 44.”.
23. „Magyar pályázatok 1905. augusztus (3. évfolyam) pp. 8-9.”.
24. „Magyar pályázatok, 1906. január (4. évfolyam) pp. 9-11.”.
25. „Magyar pályázatok, 1906. május (4. évfolyam) pp. 5-10.”.
26. „Magyar Építőművészet 5. évfolyam 1907/8. szám pp. 27-29.”.
27. „Magyar Építőművészet 6. évfolyam 1908/11. szám pp. 17-19.”.
28. „Magyar Építőművészet 6. évfolyam 1908/12. szám pp.15-17.”.
29. „Magyar Építőművészet 9. évfolyam 1911/4. szám pp. 12-14.”.
30. „Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam) 1913. július 6. 27. szám pp. 298-300.”.
31. https://adt.arcanum.com/en/view/VallalkozokLapja_1916_1/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=32&layout=s

Források

• Artportal Archiválva 2013. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bp100^{[halott link]}
• Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990
• Mircea Paşca: Operele arhitecţilor Vágó József şi Vágó László la Oradea; TIPO MC, Oradea, 2005
• Mircea Paşca: Arhitecţii József şi László Vágó la Oradea; Arca, Oradea, 2010 (Arhitectura şi locuire în Oradea la începutul secolului al XX-lea)