Kevélyek
hegycsoport a Pilisben From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kevélyek egy hegycsoport a Pilis hegység délkeleti részén, Budapesttől északnyugatra. A három tagból álló hegycsoport központi tagja az 534 méter magas Nagy-Kevély, ennek északnyugati nyúlványa a Kis-Kevély, melytől a Kevély-nyereg választja el. A harmadik tag, az Ezüst-Kevély tőlük délkeletre emelkedik. A hegycsoporthoz szerkezetileg kapcsolódik még az Üröm fölötti Kő-hegy, illetve Budakalász fölött a Monalovac.
| Kevélyek | |
 | |
| A Kevélyek a Zsíros-hegyről | |
| Magasság | 534 m |
| Hely |  Magyarország,Pest vármegye, Pilisborosjenő, Üröm, Csobánka, Budakalász |
| Hegység | Pilis |
| Legmagasabb pont | Nagy-Kevély |
| Elhelyezkedése | |
 Kevélyek
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 37′ 22″, k. h. 18° 59′ 05″ | |
Kevélyek
Pozíció a Pilis térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kevélyek témájú médiaállományokat. | |
A Csobánka és Üröm között húzódó csoportot a Pilisborosjenői-medence osztja ketté. A fővonulatot a Kis-Kevély, a Nagy-Kevély és az Ezüst-hegy alkotja, tőlük délnyugatra, a medencefelszínből emelkednek ki a Kerekes-hegy, a Fehér-hegy és a Köves-bérc jóval kisebb sasbércei. A Kis-Kevély mészkőszirtjei és Nagy-Kevély preparálódott dolomitsziklái messziről uralják a látványt. A szelídebb lejtésű északi oldalt édesvízi mészkő sávja kíséri. A meredek, sziklás déli oldalakhoz törmelékkel fedett hegylábi lejtők csatlakoznak, rajtuk feltűnő magányos sziklatornyokkal, kőfalakkal, ilyen pl. a Jenői-torony, a Solymári-fal és a Teve-szikla.[1]
A Kevélyek fő tömegét jól karsztosodó dachsteini mészkő és úgynevezett fődolomit alkotja, amelyre az alacsonyabb térszíneken kevésbé jól oldódó eocén márgák és mészkövek, valamint oligocén hárshegyi homokkő települt.[2][3][4]
Érdekesség, hogy a főváros közelsége miatt a mai napig intenzíven hasznosítják a hegycsoport kőzeteit. A masszív kvarchomokkövet az Ezüst-Kevélyen, a budai márgát a terület délkeleti csücskében lévő ürömi kőfejtőben, az édesvízi mészkövet a budakalászi kőfejtőben bányássza ugyanaz a cég.[5]
A csoport déli lábánál, a Köves-bérc alatt az itt fellelhető oligocén kiscelli agyagot kitermelve hosszú ideig agyagbányák és a hozzájuk tartozó téglagyárak működtek.[6][7]
A hegycsoport nagy része védett természetvédelmi terület, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.
Növényzete
A Pilis hegység tagjaként a Pilis−Budai-hegység (Pilisense) flórajárásba tartozik. A hegycsoport északkeleti oldala összefüggő, jellemzően kocsánytalan tölgyessel és elegyes, hársas törmeléklejtő-erdővel borított, de nagy területen található ültetett feketefenyő is. A meredek, kopár délnyugati hegyoldalakon gyakori a molyhos tölgy, de a domináns társulás a nyílt dolomitsziklagyep.[8]
A homokköves részeken, például a Köves-bércen a mészkerülő tölgyes a jellemző.[9] A Pilisborosjenői-medence kultúrtájjá át nem alakított, illetve természetes állapotát visszanyerő részein karsztbokorerdőt találunk.[10]
A Kevélyek délkeleti lejtőin már a római kor óta folyt a szőlőművelés (Pilisborosjenő is innen nyerte nevét), melynek a magyarországi filoxéravész vetett véget a 19. század végén.[11]
Állatvilága
A hegycsoport a főváros közelsége, látványos sziklaformái és a csúcsairól kibontakozó panoráma miatt régóta kedvelt turistacélpont. Thirring Gusztáv már 1889-ben ír a Kevélyeken tett túrájáról.[12] A természetjárás központja sokáig a Kevély-nyereg volt, ahol az 1920-as években épült fel a Kevély-nyergi turistaház, amely 1992-ben leégett. Itt halad át az Országos Kéktúra 15., Rozália téglagyár–Dobogókő szakasza.[13]
Az ország legnépszerűbb teljesítménytúrái közül a Nagy-Kevély gerincén halad a Piros 85[14], a Kinizsi Százas[15], a Continental (korábban: Intersport) Terepfutás és Túranap[16], illetve a Telex Teljesítménytúra.[17] A Kevélyek hegycsoportját harántolja a pálosok népszerű zarándokútja, a Pálos 70.[18]
Az „Egri vár”
Pilisborosjenő határában áll a Várkonyi Zoltán Egri csillagok című filmjéhez készült díszletvár, kedvelt kirándulócélpont.
„Ősbuda”
Léteznek olyan elképzelések, hogy Budakalásztól nyugatra, a Kevélyek csoportjában, az Ezüst-Kevély északkeleti oldalában állt egykor „Ősbuda”[19] királyi városa. Többen itt feltételezik Attila hun király sírját is.[20] Ezekre az elképzelésekre jelenleg nem ismerünk a tudományos közösség egésze által elfogadott régészeti, történeti bizonyítékot.[21]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
