Remove ads
Johannes Secundus (vagy Janus Secundus született Jan Everaerts) (Hága, 1511. november 15. – Utrecht, 1536. szeptember 25.) holland származású újlatin költő.
| Johannes Secundus | |
 | |
| Született | Jan Everaerts 1511. november 15. Hága |
| Elhunyt | 1536. szeptember 25. (24 évesen) Utrecht |
| Szülei | Nicolaas Everaerts |
| Foglalkozása | költő |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Johannes Secundus témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Secundus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jan Everaerts néven született Hágában. Apja Nicolaes Everaerts ismert jogász volt, Rotterdami Erasmus jó barátja. Családja 1528-ban Mechelenbe költözött, ahol Secundus első költeményeit az elégiákat írta. Bátyjával Mariusszal 1532-ben Bourgesba mentek jogot tanulni a neves író, jogász Andrea Alciatóhoz. Itt szerzett licentia-t (képzettséget) a tanításhoz. 1533-ban egy másik testvérét Grudiust követve tagja lett Habsburg Károly spanyol bíróságának. E minőségében Toledo érsekének titkáraként két évet dolgozott. Innen súlyos betegsége miatt visszatért Mechelenbe és ezt követően 1536. szeptember 25-én huszonnégy éves korában elhunyt az Utrechthez közeli Saint-Amand Apátságban.
Remove ads
Secundus termékeny író volt és rövid élete során jelentős műveket alkotott. Nevezetesek elégiái, epigrammái, ódái, versben megfogalmazott levelei, epithalamiumjai (nászének) és néhány prózai írása. A legnevezetesebb munkája a Liber Basiorum (Csókok könyve, első kiadása 1541-ben jelent meg), mely a csókról költött tizenkilenc versből álló rövid válogatás. A "Basia", de különösen az 5. és 7. versek Catullus imitációnak tűnnek és néhány vers az Anthologia Graeca költeményeihez hasonlít. Költészetének stílusa modernebb, de mégis a Catullust követő tradíción alapszik. A központi témakör a természetes termékenység és a csók mely, mint egyfajta szellemi táplálék képes sebeket is begyógyítani. Secundus munkáiban fellelhetők újplátonista és petrarchista elemek is.[1][2] Költészete Balassi Bálintra is hatással volt, aki tőle vette át a Júlia nevet.[3]
Remove ads
Verseinek holland fordítását feldolgozta Cornelis Tijmensz Padbrué (1631) madrigálnak.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads