szobrász, éremművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Szlávics László (Budapest, 1959. augusztus 11. –) szobrász – éremművész, ifj. Szlávics László néven publikálja alkotásait.
Szlávics László, ifj. | |
Ifjabb Szlávics László 2010 nyarán | |
Született | 1959. augusztus 11. (65 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Szlávics László, id. |
Foglalkozása | szobrász – éremművész |
Kitüntetései | Lásd a Fontosabb díjai szakaszban |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlávics László, ifj. témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elsősorban éremművészettel foglalkozik, annak szinte minden ágát műveli. Egyaránt készít iparművészeti szemléletű, az ötvösség tárgykörébe tartozó alkotásokat és a képzőművészet, szobrászat eszközrendszerét használó műveket. Az alkalmazott művészet és az autonóm alkotás iránti elkötelezettség kettőssége végigvonul munkásságán.
Ifj. Szlávics László munkái benne élnek korukban, az általuk felvetett tartalmi és formai kérdések az éremművészet meghatározó darabjaivá teszik őket.
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett, 1977-ben. Művészeti tanulmányait magánúton folytatta tovább édesapja, id. Szlávics László ötvös-szobrászművész, és Makrisz Agamemnon szobrászművész irányításával. 1973 óta a Százados úti művésztelepen él és alkot. 1995 óta rendszeresen készít a Magyar Nemzeti Bank felkérésére emlékérme terveket.
Az 1970-es évek közepétől készült korai szobrait, domborműveit, érmeit realisztikus ábrázolás és a precíz kézműves munka jellemzi. Az 1980-as években feltűnést keltettek kézi munkával acél negatívba vésett verőtővel, az ősi pénzverést felidéző technológiával, kézi veréssel készült érmei. (Madarak, Afrika,[2] Széchenyi István,[3] Aradi vértanúk[4] stb.) Az öntött bronz technológiával készült munkáin kubisztikus formavilág jelenik meg. Ezek közül a legjelentősebb az 1990-es évek első felében készült, Vincent van Gogh[5] életművét feldolgozó, 20 darabból álló éremsorozata. Az 1990-es évek második felében, természetes anyagok felhasználásával (csont, toll, kagyló stb.) készültek egyéni hangvételű, az éremművészet határeseteit képviselő alkotásai (Kultikus ős-pénz sorozat[6]). Utóbbiak ellenpontjaként egész sor érmet hozott létre ipari technológiák felhasználásával, ahol az idő – a tárgyban megjelenő mozgás által – mérhető, látható módon jelenik meg (interaktív érmek[7]). A mozgást a szemlélő aktív közreműködése váltja ki. Az ezredforduló óta készült munkáival is az éremművészet határait próbálja feltérképezni, megújítani a műfajt. E tevékenysége hazai és nemzetközi szakmai körökben egyaránt nagy elismerést váltott ki. 2006-ban az éremművészek hazai közössége neki ítélte az első alkalommal átadott Ligeti Erika-díjat. 2007-ben elnyerte a harmincéves jubileumát ünneplő XVI. Országos Érembiennále nagydíját, a Ferenczy Béni-díjat. Még ebben az évben a XXX. Éremművészeti Világkongresszus (Colorado Springs, USA) a két díjazott művész egyikévé választotta.[8]
Sajátos kisplasztikáiban több esetben használt „talált tárgyakat” melyeket meglepő új funkciókkal ruházott fel (Man Ray emlékére,[9] Egy óra Dalíval,[10] Forró drót[11]). Ezek az interaktív-mobil szobrok minden esetben a szemlélő közreműködésével jönnek működésbe. 2008 óta alkotásai között nagy számban találhatóak kisplasztikák, melyeket fából készít. Ezek sok esetben, a szó hagyományos értelmében vett kisméretű plasztikák, melyek egyéni módon házakra, épületmaradványokra emlékeztetnek. Formai, technikai megoldásaiban az utóbb említett alkotásokhoz szorosan kapcsolódnak nagyméretű óraszobrai. A kortárs képzőművészet szellemiségét tükröző művek hagyományos súlymotoros, ingás és rugós óraszerkezetek felhasználásával készültek, gondosan megőrizve az időmérő funkciót. Minden fél és egész órában hangrúdra ütéssel is jelzik az idő múlását.[12] Az óraszobrok első jelentősebb bemutatójára a budai várban, a Dísz téren található De la Motte – Beer palotában került sor 2014. év végén. A kiállítás különlegessége, hogy a barokk palota helyreállított, freskókkal díszített belső terében rendezték be a tárlat címében is szereplő 12 óraszobrot. A nyolc kifejezetten nagyméretű műalkotás a muzeális bútorok között, a kisebbek a korabeli berendezésen elhelyezve voltak láthatók.[13]
Az óraszobrokat követően készültek kisméretű az éremművészet határterületén mozgó újabb alkotásai, melyeket nemműködő óraszerkezetekből konstruált. Az aprólékos munkával készült művei azt a hatást keltik, mintha sérült különös szerkezetek maradványai lennének. Ennek hangsúlyozását szolgálják a meglepő, időnként játékos, fiktív gépekre utaló címek (Térgörbületmérő,[14] Féreglyukkalibráló[15]). Néhol megjelennek politikai jellegű utalások (Hordozható mozgástérkereső,[16] Mozgástérstabilizátor,[17] Hazafiasságdetektor[18]), de megidéz klasszikus irodalmi műveket, szerzőket is (Téridőmodulátor – Hommage à H. G. Wells,[19] Hommage à Jules Verne[20]). Ezek a „pszeudogépek” felidézik a steampunk - clockpunk hangulatát, megjelenésükkel a mainstream és az underground képzőművészet határán egyensúlyoznak. A zömmel 2014-ben készült alkotások 2015-ben kerültek első ízben bemutatásra, párhuzamosan, több rangos országos képzőművészeti kiállításon (Itt és most - Képzőművészet. Nemzeti Szalon 2015, Budapest, Műcsarnok, XX. Országos Érembiennále, Sopron, 9. Groteszk Triennále, Kaposvár).
Ifj. Szlávics László a magyar éremművészetben több új normát állított fel. Valószínűleg nem eltökélt szándékból, csak azzal, hogy járt az agya, újat, mást kívánt csinálni, mint amivel találkozott a szakmában. Most is ilyen célra tör, biztosan érezve, szó szerint tapintva azt, hogy a végeken, a műforma határain bőven van még mit keresni, meg- és kitalálni.
1975-től napjainkig több mint négyszáz csoportos kiállításon vett részt. Eddig tizenhét országban mutatták be alkotásait.
„ | Ifj. Szlávics László szinte a végletekig tágította az „érem” fogalom határait. Mindent tud, amit a hagyományos műforma megkíván, de kreativitása és fantáziája nem ismer sem formai, sem anyagbéli és technikai akadályokat. | ” |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.