aragóniai király From Wikipedia, the free encyclopedia
III. (Nagy) Péter (Valencia, 1243 júliusa vagy augusztusa – Vilafranca del Penedès, Katalónia, 1285. november 11.), szicíliai olaszul: Petru III d'Aragona, katalánul: Pere III d'Aragó, spanyolul: Pedro III de Aragón, olaszul: Pietro III d'Aragona, Aragónia, Szicília és Valencia királya, valamint Barcelona grófja. A Barcelonai-ház tagja. Anyja révén II. András magyar király unokája és I. (Hohenstaufen) Manfrédnak, Szicília királyának a veje.
III. Péter | |
Aragóniai Péter | |
III. Péter aragón király portréja, 1586 | |
Ragadványneve | Nagy Péter |
Aragóniai Királyság királya | |
Pere III/Pedro III | |
Uralkodási ideje | |
1276. július 27. – 1285. november 11. | |
Koronázása | Zaragoza 1276. november 15./22. |
Elődje | I. (Hódító) Jakab |
Utódja | III. (Liberális) Alfonz |
Szicíliai Királyság királya | |
Pietro I/Petru I | |
Uralkodási ideje | |
1282. szeptember 4. – 1285. november 11. | |
Koronázása | Palermo 1283. június |
Elődje | I. (Anjou) Károly |
Utódja | I. (Igazságos) Jakab |
Valenciai Királyság királya | |
Pere I/Pedro I | |
Uralkodási ideje | |
1276. július 27. – 1285. november 11. | |
Koronázása | nem volt külön koronázás |
Elődje | I. (Hódító) Jakab |
Utódja | I. (Liberális) Alfonz |
Barcelonai Grófság grófja | |
Pere II | |
Uralkodási ideje | |
1276. július 27. – 1285. november 11. | |
Elődje | I. (Hódító) Jakab |
Utódja | II. (Liberális) Alfonz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Barcelonai-ház |
Született | 1243 július/augusztus Valencia |
Elhunyt | 1285. november 11. (42 évesen) Vilafranca del Penedès, Katalónia |
Nyughelye | Santes Creus |
Édesapja | I. Jakab aragón király (1208–1276) |
Édesanyja | Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő (1219–1251) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő (1249–1302) |
Gyermekei | Feleségétől: 1. Alfonz (1265–1291) 2. Jakab (1267–1327) 3. Frigyes (1271/72–1337) 4. Erzsébet (Izabella) (1271–1336) 5. Jolán (1273–1302) 6. Péter (1275 körül–1296) Házasságon kívüli kapcsolatból: 7. Jakab (1258 körül–1308) 8. János 9. Beatrix 10. Ferdinánd 11. Péter 12. Sancho (–1341) 13. Teréz (–1295 után) 14. Mária 15. Magiardo |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Péter témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Apja I. Jakab aragón király, édesanyja Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő, II. András magyar király és Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császári hercegnő egyetlen gyermeke.
Felesége 1262-től Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő, I. (Hohenstaufen) Manfréd (1232–1266) szicíliai királynak és első feleségének, Savoyai Beatrix királynénak[1] volt a leánya.
Capet Károly, Anjou grófja, VIII. Lajos francia király fia a bátyja, IX. (Szent) Lajos és IV. Kelemen pápa támogatásával a beneventói csatában 1266. február 26-án legyőzte Manfrédot, aki a csatában életét vesztette. Manfréd családját, feleségét, kiskorú gyermekeit a győztes fogságba vetette, fiait megvakíttatta, akik halálukig nápolyi fogságban maradtak, míg lányai később visszanyerhették a szabadságukat. Legidősebb lánya, Konstancia ekkor már aragóniai királynéként távol élt apjától, de családja veszte mély nyomot hagyott a lelkében, és csak az alkalomra várt, hogy visszavágjon az Anjouknak.
Anjou Károly elfoglalta az egész Szicíliai Királyságot, és székhelyét Nápolyba tette. Manfréd unokaöccse, Konradin megpróbálta visszaszerezni a Hohenstaufenek királyságát 1268-ban, de Anjou Károly őt is legyőzte, fogságba ejtette, és lefejeztette.
Felesége révén 1282-ben Manfréd veje, III. Péter a Szicíliai vecsernye néven elhíresült felkelés révén visszafoglalta Szicília szigetét az Anjouktól és I. Péter néven 1282. szeptember 4-én szicíliai királlyá választották. Ugyan az egész Szicíliai Királyságot nem sikerült elfoglalnia, de a két Szicília megosztottsága 1816-ig fennmaradt, mikor újra hivatalosan is egyesítették a két független országrészt. A két Szicíliai Királyság hivatalosan csak 1302-ben ismerte el egymást.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.