Zaragoza
spanyol város, az Aragóniai Királyság egykori koronázó fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Zaragoza (IPA [θaraˈɣoθa] , magyaros kiejtése kb. „Szaragósza”), katalán nyelven Saragossa, a város a spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó városa. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.
| Zaragoza | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Aragónia (autonóm közösség) | ||
| Tartomány | Zaragoza (tartomány) | ||
| Comarca | Zaragoza (megye) | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Zaragoza | ||
| Alapítás éve | 24. | ||
| Polgármester | Pedro Santisteve Roche (ZEC, PSOE, CHA) | ||
| Irányítószám | 50001–50022 | ||
| Körzethívószám | 976 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 686 986 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 601,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 211 m | ||
| Terület | 1 062,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 39′, ny. h. 0° 53′ | |||
| Zaragoza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaragoza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat található, a fellelhető anyagok a homok, a kavics és az agyag.
A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy, ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár együtt, akár 40 fokos értékekkel is. Télen nyílt ég alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet −10 fok közelébe zuhanhat. Havazni is szokott.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 13,1 | 17,3 | 19,6 | 24,1 | 29,3 | 32,4 | 31,7 | 27,1 | 21,4 | 14,8 | 10,8 | 21,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 3,3 | 5,8 | 7,9 | 11,8 | 15,8 | 18,3 | 18,3 | 15,2 | 11,0 | 6,3 | 3,2 | 10,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 21 | 22 | 19 | 39 | 44 | 26 | 17 | 17 | 30 | 36 | 30 | 21 | 322 |
| Havi napsütéses órák száma | 131 | 165 | 217 | 226 | 275 | 307 | 348 | 315 | 243 | 195 | 148 | 124 | 2694 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2] | |||||||||||||
Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.
409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.
1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.
Aragónia és Kasztília perszonáluniója után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.
Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.[3]
Polgármesterei
| Hivatali időszak | Név | Párt |
|---|---|---|
| 1979–1983 | Ramón Sainz de Varanda | PSOE |
| 1983–1987 | Ramón Sainz de Varanda | PSOE |
| 1987–1991 | Antonio González Triviño | PSOE |
| 1991–1995 | Antonio González Triviño | PSOE |
| 1995 – 1999 | Luisa Fernanda Rudi Ubeda | Partido Popular |
| 1999 – 2000 | Luisa Fernanda Rudi Ubeda | Partido Popular |
| 2000 – 2003 | José Atarés Martínez | Partido Popular |
| 2003 – 2007 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2007 – 2011 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2011 – 2015 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2015 – | Pedro Santisteve Roche | ZEC - PSOE - CHA |
Kerületei
Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:
- 1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustín
- 2. kerület: Centro
- 3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma
- 4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal
- 5. kerület: San José: San José
- 6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes
- 7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho
- 8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver
- 9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid
- 10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota
- 11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio
- 12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa
- Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
- La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült
- Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
- Városháza (Ayuntamiento)
- Torreón de la Zuda
- Római falmaradványok
- Szent János-templom
- Érseki palota (Palacio Arzobispal)
- Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
- Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
- Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
- Arab fürdők (Baños Árabes)
- Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
- Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
- az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
- Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
- Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
- Puerta del Carmen városkapu
- Don Juan de Lanuza szobra
- Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
- Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
- Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
- Néprajzi és Természettudományi Múzeum
- Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
- Sokáig a város jelképe volt a zaragozai ferde torony, amelyet azonban 1892-ben lebontottak.[4]
- Itt született Antonio Pérez spanyol államférfi (1539–1611)
Írók, költők
- Ramón J. Sender
- Baltasar Gracián
- Braulio Foz
- Mariano de Cavia
- Mariano Miguel de Val
- María Pilar Sinués
- José Martí
- Bartolomé Leonardo de Argensola
- Lupercio Leonardo de Argensola
- Miguel Labordeta
- Tomás Seral y Casas
- Felipe Alaiz
- Luis Buñuel
- Ildefonso Manuel Gil
- Julio Antonio Gómez
- Jesús Moncada
- Eduardo de Ory
- José María Matheu…
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
A népesség alakulása 1971 és 2024 között
| Lakosok száma | 448 500 | 610 976 | 647 373 | 654 390 | 675 121 | 732 765 | 661 108 | 666 880 | 675 301 | 686 986 |
| 1971 | 2001 | 2005 | 2007 | 2010 | 2013 | 2016 | 2018 | 2021 | 2024 |
Adatok: Wikidata
Pau, Franciaország- Biarritz, Franciaország
Móstoles, Spanyolország
Belén, Palesztina
León, Nicaragua
La Plata, Argentína
Zaragoza, Guyana
Tijuana, Mexikó
Ponce, Puerto Rico
Coimbra, Portugália
Yulin, Kína
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
