I. Alfonz aragóniai király

aragóniai király From Wikipedia, the free encyclopedia

I. Alfonz aragóniai király

I. (Harcos) Alfonz (Aragóniai Királyság, 1073 Poleñino, 1134. szeptember 7.) aragóniai és navarrai király 1104-től haláláig.

Gyors adatok
I. Alfonz
Thumb

Aragónia királya
Uralkodási ideje
1104. szeptember 28. 1134. szeptember 7.
ElődjeI. Péter aragóniai király
UtódjaII. Ramiro aragóniai király
Életrajzi adatok
Uralkodóház
Született1073 körül
Aragóniai Királyság
Elhunyt1134. szeptember 7. (60–61 évesen)
Poleñino[1]
NyughelyeChapel of Saint Bartholomew (Huesca)
ÉdesapjaSancho aragóniai király
ÉdesanyjaRoucy Felícia aragóniai királyné
Testvére(i)
HázastársaUrraca kasztíliai és leóni királynő
Gyermekeinincs
Thumb
I. Alfonz aláírása
Thumb
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Alfonz témájú médiaállományokat.

Bezárás

Élete

Sancho király fiaként született, és bátyja, I. Péter halála után jutott trónra. VI. Alfonz kasztíliai király rávette, hogy vegye feleségül leányát, és örökösét Burgundiai Rajmund özvegyét, Urracát. Így, miután 1109-ben VI. Alfonz elhunyt, Aragónia, Navarra, Kasztília és León névleg egyesült, I. Alfonz pedig felvette apósa címeit. Az egyesítés mindazonáltal kudarcba fúlt. León és Kasztília ellenséges fogadta Alfonzot — egyrészt, mert Urraca nem kedvelte második férjét, másrészt, mert Toledo francia érseke, Bernard védencét, Alfonzo Ramírezt (Urraca első házasságából való fiát) kívánta trónra juttatni. Bernard sürgetésére a pápa érvénytelennek nyilvánította Alfonz és Urraca házasságát. Alfonz továbbra is szerepet játszott León–Kasztília belső villongásaiban, és csak Urraca 1126-ban bekövetkezett halála után mondott le trónigényéről mostohafia javára.

E bonyodalmak között több jelentős győzelmet aratott a mórok felett: 1118-ban elfoglalta Zaragozát, 1125-ben pedig vakmerő katonai expedíciót vezetett mélyen Andalúzia déli részébe. Hadjárataihoz értékes támogatást kapott a Pireneusoktól északra fekvő grófságok uralkodóitól, így Aragónia dél-franciaországi ügyeibe is belekeveredett.

Alfonz 1134-ben, a fragai csatában halálos sebet kapott. Mélyen vallásos emberként királyságát a templomos- és az ispotályos lovagokra hagyta, de alattvalói végül fivérét, II. Ramirót ültették Aragónia trónjára. Navarra elszakadt Aragóniától, és királya a néhai V. García dédunokája, VI. García lett.

Jegyzetek

Források

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.