wessexi király From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Eduárd vagy Idősebb Eduárd, más írásmóddal Eadweard (óangolul: ĒADWEARD SE LEDRA), (871[1] – 924. július 17.)
| I. Eduárd | |
 | |
| Wessex királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 899 – 924 | |
| Koronázása | Kingston-upon-Thames 900. június 8. |
| Elődje | Alfréd |
| Utódja | Ælfweard |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Cerdic-ház |
| Született | 871 Wantage |
| Elhunyt | 924. július 17. (53 évesen) Farndon, Cheshire |
| Nyughelye | New Minster, Winchester |
| Édesapja | Alfréd |
| Édesanyja | Ealhswith |
| Testvére(i) | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Eduárd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Anglia királya 899 és 924 között, Nagy Alfréd (Ælfrēd se Grēata) és felesége, Ealhswith fia. Apja haláláig, 899-ig Wessex királya.
Az öröklés nem volt számára biztosítva. Amikor apja, Alfréd meghalt, Eduárd unokatestvére, Aethelwold, Wessexi Ethelred fia is bejelentette trónigényét. Elfoglalta apja temetkezési helyét Dorsetben Wimborne-t és Christchurchöt.[2] Eduárd Badburyhez vonult, s ott csatát ajánlott az ellenségnek, de ő visszautasította, hogy elhagyja a várost.[2] Mikor már úgy tűnt, hogy Eduárd megtámadja Wimborne-t, akkor menekült el az éjszaka leple alatt,[2] s a dánok területére menekült, ahol királlyá kiáltották.[2] Eduárdot 900. június 8-án[2] Kingstone upon Thamesben királlyá koronázták. A következő évben felvette az angolok és szászok királya címet, s így különböztette meg magát elődeitől, akik Wessex uralkodói voltak.
901-ben Aethelwold hajóflottával Essexbe ment,[2] és felkelést robbantott ki Kelet-Angliában. A következő évben elfoglalta Cricklade-et és Braydont.[2] Eduárd hadsereggel érkezett a területre, s a két fél 902. december 13-án a holme-i csatában csapott össze.[2] Aethelwold és Kelet-Anglia királya Eohric a csatában életét vesztette.[2]
Kapcsolata az északiakkal még jó néhány évig problémás marad: az Angolszász krónika megemlíti, hogy Kelet-Angliával és Northumbriával békét kötött 906-ban.[2] Szintén említés történik Chester 907-es visszafoglalásáról.[2]
909-ben hadsereget küldött Northumbriába, hogy az ottaniakat zaklassák.[2] A következő évben, erre válaszul, Northumbria megtámadta Merciát, de őket az egyesített merciai és nyugat-szász csapatok várták, akikkel megvívták a tettenhalli csatát.[2] Ezt az ütközetet a northumbriai dánok elvesztették.[2] Ezután soha nem merészkedtek a Humbertől délre.[2]
Ekkor Eduárd elkezdett erődöt építteteni Hertfordnál, Withamnél és Bridgnorthnál.[2] Azt mondják, épített egy erődöt Scergeatnél is, de ezt máig nem sikerült megtalálni.[2] Ezek tartották távol a dánokat a sziget belsejétől. Egyéb helyek, ahol még erődöt építtetett: Tamworth,[2] Stafford,[2] Eddisbury és Warwick.
Edward bizonyíthatóan felülmúlta Nagy Alfréd hadseregének teljesítményét. A dánok szigeti területeit megszerezte a szászoknak, és 918-tól, húga, Ethelfleda, halálától Merciában is ő uralkodott.[3] 918-ra a teljes, a Humbertől délre fekvő dán terület az ő uralma alá került. Ethelfleda saját lányát, Aelfwinnt nevezte meg utódjául, de Eduárd lemondatta, s innentől ő uralkodott Mercián, amely így elvesztette önállóságát.[3] 911-ben elfoglalta Londont és Oxfordot, valamint a körülötte elterülő Oxfordshire-t és Middlesexet. 918-ra az összes, a Humbertől délre élő dán behódolt neki. Uralkodásának végére a normannok, a skótok és a walesiek apának és úrnak szólították.[3] Eduárdnak ez az elfogadottsága biztosított alapot utódai számára, hogy igényt formáljanak Skóciára.
Eduárd elismerte az egyházat Essexben. Ramsburyben, Soningban, Wellsben és Creditonban alapította meg az első püspökségeket.[3] Ennek ellenére nem sok jel mutatja, hogy ő is vallásos lett volna.[3] Mindenesetre az tény, hogy a pápa megdorgálta, s figyelmeztette, hogy több gondot fordítson egyházi életére.[3]
924. július 17-én a cambro-merciai felkelők ellen vívott csatában halt meg Farndon-Upon-Deenél.[3] Winchesterben, az új székesegyházban temették el.[3] Ezt a várost 901-ben ő alapította.[3] A normann hódítás után a székesegyház helyén egy másik épült, és Eduárd földi maradványait oda szállították át.[3]
Portréját, több angol-szász királyhoz hasonlóan egy ismeretlen, 18. századi művész készítette. Idősebb előnevét először a 10. században Wulfstan St Æthelwold élete című munkájában használta, hogy megkülönböztesse a később uralkodó hasonnevű királytól.[3]
Eduárdnak négy vagy öt testvére volt, köztük Ælfthryth és Ethelfleda. Három házasságból 14 gyermeke született, és törvénytelen utódai is lehettek.
893-ban[forrás?] elvette Ecgwynnt.[2] Az ő fiuk Æthelstan, lányuk pedig az, aki Sihtrichez, Dublin és York királyához ment nőül.[2] Ecgwynnről a nevén kívül semmi más adat nincs. A neve is csak egy megszállás utáni írásban maradt fenn. Egyes történészek úgy gondolják, egy pásztor gyermeke lehetett.[2]
Amikor 899-ben király lett, elvált Ecgrrynntől, és elvette Aelfaedet, Æthelhelm, Whitshire vezetőjének a lányát.[2] Fiuk, Ælfweard lett a következő király, lányuk, Eadgyth nőül ment I. Ottó német-római császárhoz.[2] A párnak született egy másik fia és öt másik lánya is, akik között ott volt Elgiva, aki Együgyű Károlyhoz, és Eadhild, aki Nagy Hugóhoz, a frankok hercegéhez ment hozzá.[2] II. Boleszláv bohémiai herceg feljegyzései szerint Adiva, a pár egy további lánya az ő felesége volt.
Edward harmadszor 919 környékén házasodott meg, s ekkor Edgivát, más néven Eadgifut, Sigehelm – Kent uralkodója – lányát vette el.[2] Ebből a házasságból született Edmund, Edred, Winchesteri Edburga és Eadgifu, aki túlélte férjét és fiát, és unokája, Edgar uralkodását is megérte.[2] William of Malmesbury krónikája, a De antiquitate Glastonie ecclesiae egyedüli forrásként azt állítja, hogy Eduárd második felesége, Aelffaed, férje halála után is élt még.[2]
Gyermekei:
házasság: 893 899-ben elválik tőle |
Athelstan | 893/894 | 939. október 27. | Wessex királya (ur.: 924–939) |
| Alfréd | ? | fiatalon | ||
| Szent Edith | 900 | 927 | Dublini Sitric (†927) felesége | |
házasság: 901 |
Eagifu | 902 | 953 | III. Károly nyugati frank király (879–929) felesége |
| Elfweard | 904 | 924. augusztus 2. | Wessex királya (ur.: 924) | |
| Eadgyth | 910 | 946. január 26. | I. Ottó német-római császár (912–973) felesége | |
| Eadhild | 907 | 937. január 26. | Nagy Hugó (898–956) felesége | |
| Ælfgifu/Adiva | ? | 1005 | II. Boleszláv cseh fejedelem (932–999) felesége | |
| Eadflæd | ? | 963 | ||
| Eadhild | ? | ? | ||
| Eadwine | ? | 933 | ||
házasság: 919 †968. augusztus 25. |
Edburga | 920 | 960. június 15. | |
| I. Edmund | 921/922 | 946. május 26. | Wessex királya (ur.: 939–946) | |
| Eadred | 923 | 955. november 23. | Wessex királya (ur.: 946–955) |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
