Remove ads
From Wikipedia, the free encyclopedia
Christchurch 350 ezer lakosával az új-zélandi Déli-sziget legnagyobb, és az ország második legnagyobb városa, a Canterbury régió fővárosa. A Banks-félszigettől északra fekszik, az Avon folyó folyik keresztül rajta. A település a nevét 1848. március 27-én kapta. 1856. július 31-én vált várossá, így hivatalosan ez a legrégebben alapított új-zélandi város.
Christchurch | |
Becenév: The Garden City | |
Közigazgatás | |
Ország | Új-Zéland |
Alapítás éve | 1848 |
Polgármester | Lianne Dalziel |
Irányítószám |
|
Körzethívószám | 03 |
Testvérvárosok | Lista
|
Népesség | |
Teljes népesség | 383 200 fő (2020. jún. 30.)[1] |
– agglomeráció | 376 700 fő |
Népsűrűség | 264,2 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 20 m |
Terület | 1426 km² |
Időzóna | NZDT (UTC+13) |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 43° 31′ 52″, k. h. 172° 38′ 10″ | |
Christchurch weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Christchurch témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Christchurchhöz közeli barlangokban nyomát találták helyi őslakos törzsek 1250 körüli letelepedésének. Az ő helyükre más törzsek érkeztek a 16. század folyamán. 1840-ben érkeztek európai telepesek a mai város területére. 1848-ban döntötték el, hogy a város neve Christchurch lesz, bár kezdetben a nevet néha két szóban, Christ Church-nek írták. Új-Zéland első magánkézben lévő vasútvonala 1863-ban nyílt meg Christchurch és Ferrymead között. Christchurch 1856-ban kapott városi rangot, a város számos neogótikus stílusú épülete ebből az időszakból származik. A város Canterbury tartomány székhelye lett, de a tartományt 1876-ban megszüntették. 1947-ben tűzvész tört ki az egyik áruházban, ami 41 ember halálát okozta. 1964-ben közúti alagutat építettek Christchurch és kikötője, Lyttelton között, ami még ma is Új-Zéland leghosszabb közúti alagútja. 1974-ben Christchurch adott otthont a Brit Nemzetközösségi Játékoknak. 2010-2011-ben több súlyos földrengés rázta meg a várost. A 2011 februári földrengés több, mint 200 áldozatot követelt.[2]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.