Goslar

Goslar, teljes nevén Goslar Alte Kaiserstadt (Goslar Régi Császárváros) egy német város, tartományi körzet központja Alsó-Szászország tartományban. Része az UNESCO világörökségének.

Goslar
Goslar címere Goslar zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Goslari járás
Polgármester	Urte Schwerdtner (SPD)
Irányítószám	38640, 38642, 38644
Körzethívószám	05321 05325
Rendszám	GS
Testvérvárosok	Lista Beroun Brzeg Arcachon Windsor and Maidenhead
Népesség
Teljes népesség	50 253 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	462 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	255 m
Terület	92,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 54′ 22″, k. h. 10° 25′ 45″51.906003, 10.429163
Goslar Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Goslari járás térképén
Goslar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Goslar témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Goslar Alsó-Szászország déli részén, a Harz hegység északi vonulatainál helyezkedik el, 175-763 méter tengerszint feletti magasság között. A városközpont 255 méter magasan található. A városon keresztülfolyik a Gose folyó, ami egy mellékfolyója az Oker(wd) folyónak. A legközelebbi nagyvárosok Hildesheim, Braunschweig, Magdeburg, Göttingen és Hannover.

Városrészei

• Altstadt: Óváros, részei a Felső-, Alsó- és Belváros
• Hahndorf: Északra a településtől, falusias jellegű
• Hahnenklee: Gyógyüdülő és pihenőhely a Felső-harzban
• Jerstedt: falusias jellegű falu az város északnyugati részén
• Jürgenohl: Az Óváros északi lakónegyede
• Ohlhof: A város északkeleti lakónegyede
• Oker: ipari jellegű városrész
• Sudmerberg: keleti lakónegyed
• Georgenberg mit Kattenberg: az Óvároshoz közeli lakónegyed
• Rammelsberg mit Siemensviertel und Rosenberg: az Óváros déli lakónegyede
• Steinberg: az Óváros nyugati lakónegyede
• Baßgeige: az óváros északnyugati részén lévő kézműipari rész

Látkép a Marktkirche északi tornyából

Története

Már a rómaiak idején is úgy ismerték a Harz hegységet, mint Európa egyik legjelentősebb érclelőhelyét, emiatt neve hamar felkerült a térképekre. A várost a rammelbergi gazdag ezüst és ólomércbányák közelsége hozta létre, 922-ben I. Madarász Henrik német király alapította. Már a 11. században II. Henrik a közeli Rammelsbergi ezüstbánya miatt itt építtette fel a császári székhelyét. A Rammelsbergen a 3. század óta folyt az érc kitermelése, egészen 1988-ig. 1253-ban Wilhelm von Holland Szabad Birodalmi és Hanza-várossá tette. Ez többek között önállóságot hozott a városnak. 1530 és 1637 között 28-an estek áldozatul a boszorkányüldözéseknek.

Goslar a harmincéves háború során a katolikus oldalon harcolt. II. Gusztáv Adolf svéd király 1632-ben megbüntette a várost az ellenséggel való együttműködés miatt. 1642-ben megbukott és átruházta goslari jogait a császár a Welfekre.

1803-ban a város elvesztette a jogait és átmenetileg porosz irányítás alá került. 1807-ben A Tilsiti béke után Napóleon császár az újonnan létrehozott Vesztfáliai Királysághoz csatolta. A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus a Hannoveri Királyságnak ítélte.

Goslari utcarészlet

1824-ben Heinrich Heine meglátogatta a várost. Itt írt a harzi útjáról. A 19. században a város gazdaságilag hanyatlott, az épületek omladoztak. A III. Birodalom alatt a város nagyon fontos kitermelési központ, úgynevezett Reichsbauernstadt lett, ezért komoly fejlesztésekre került sor. 1935-től 1945-ig a Wehrmacht egyik fontos helyőrség-városa volt, több vadász-századdal. Az SS is üzemeltetett itt tisztiiskolát.

A második világháború után a város a brit megszállási övezetbe került egész Alsó-Szászországgal együtt. Az angol hadiigazgatás létrehozott egy úgynevezett DP-tábort.^[2] A 60-as, 70-es években érkeztek az első dél-európai vendégmunkások Goslarba,, akiket döntően a nehézipar foglalkoztatott.

1988-ban végleg leállt a termelés a Rammelsbergi-tárnákban, majd ezután bányamúzeumot alakítottak ki. 1992-ben az Óváros és a bánya megkapta az UNESCO-Világörökség része címet.

Népességszám-változás

Lakosságszám-változás

Év Lakónépesség 1821 7.547 1848 9.748 1871 11.900 1885 15.997 1905 23.640 1925 27.881

Év Lakónépesség 1933 29.538 1939 34.371 1946 47.855 1950 53.804 1956 53.236

Év Lakónépesség 1961 54.151 1968 53.819 1970 52.649 1975 53.963 1980 52.556

Év Lakónépesség 1985 49.636 1990 46.251 1995 46.142 2000 44.278 2005 43.119

(1968. december 31-ei állapot)

Politika

Városi tanács

A városi tanács 2006. szeptember 10. óta:

• SPD: 16 hely (38,38%)
• CDU: 13 hely (32,98%)
• FDP: 5 hely (11,69%)
• Bürgerliste Goslar: 2 hely (5,81%)
• Goslarer Linke: 2 hely (5,75%)
• Grüne: 2 hely (5,35%)

Polgármesterek

1917–1933: Friedrich Klinge 1933–1945: Heinrich Droste 1945: Heinrich Wulfert 1945: Paul Eyferth 1945–1946: Dr. Rudolf Wandschneider 1946: Rudolf Bosse 1946–1948: Conrad Bruns 1948–1949: Friedrich Klinge (DP) 1949–1952: Dr. Hermann Pfaffendorf 1952–1958: Alexander Grundner-Culemann 1958–1968: Dr. Hermann Pfaffendorf

1968–1972: Wilhelm Degenhardt (CDU) 1972–1981: Helmut Sander 1981–1983: Dr. Herbert Werner 1983–1986: Marta Lattemann 1986–1988: Helmut Sander 1988–1991: Dr. Jürgen Paul 1991–1996: Marta Lattemann-Meyer 1996–2001: Dr. Otmar Hesse, tiszteletbeli 2001–2006: Dr. Otmar Hesse (SPD) 2006 óta: Henning Binnewies (SPD)

Címerek

A goslari sas

Az aranyozott alapon van egy feketés-pirosas sas. A címer már a 14. század óta jelen van. Már azelőtt egy évszázaddal is létezett a városnak egy pecsétje, amelyben szerepelt a sas, amely a császárok címerállata is volt egyben. A sas másolata megtalálható a Marktplatz kútján.

Látnivalók

Goslar elsősorban arról híres, hogy itt található Németországban egy helyen a legtöbb favázas-ház, németül Fachwerkhaus. Mintegy 1800 ilyen technológiával épült ház található a városban.

Múzeumok

Szt. Martin templom

• Goslarer Múzeum
• Rammelsbergi bányamúzeum (UNESCO-Világörökség)
• A késő középkor múzeuma (a Zwingerben)
• Mönchehaus-Múzeum a modern művészeteknek
• Zinnfiguren-Múzeum
• Hangszer- és babamúzeum
• Vadász-emlékezőhely
• Zwinger
• Heimatstube Hahnenklee

Építészet

A Kaiserworth

A császári palota

• Rómán stílusú császári rezidencia
• Marktplatz a gótikus Városházával és az evangélikus Szt. Cosmas és Damian Marktkirchével
• Nagy-Szent-Kereszt (középkori elfekvő)
• Kis-Szent Kereszt
• Dómelőcsarnok (az 1047-es Szt. Simon és Judás Stiftskirche)
• Kaiserworth (Céhek háza 1497-ből, ma hotel)
• Szt. Aegidienkápolna
• Brusttuch (patríciushház 1521-ből)
• Szt. Anne-ház (a legöregebb teljesen épen megmaradt Fachwerkhaus 1488-ból)
• Siemenshaus (A Siemens-család származóháza 1693-ból)
• Lohmühle (korai 16ik század)
• evangélikus Szt. Péter és Pál Kolostortemplom
• evangélikus Stephanikirche (Barokktemplom)
• evangélikus Szt. Mariae in horto Neuwerkkirche (Újépítésú Templom)
• katolikus Szt.-Jakobi-Templom, rómán Templom (1073), 1803 óta katolikus
• Klauskápolna
• Szent György Apátság romjai
• számos történelmi Fachwerkhaus, favázas, oromzatos ház kőből és fából
• Herman Moritz szülőháza
• Városi Erőd ketreccel és Széles Kapuval (Breitem Tor)
• neóromantikus állomásépület

Közlekedés

Goslarnak autóbusz és 2 vasútállomása van. Az egyik közel az Óvároshoz, a másik az Oker-városrészt szolgálja ki. A vasúti összeköttetés jónak mondható Bad Harzburg és Hannover irányába. A városon keresztülhalad a B6, B82 és a B241-es számú Bundesstraße. A goslari tömegközlekedési vállalat 6 buszvonalat üzemeltet a városban.

Testvérvárosok

A Wikimédia Commons tartalmaz Goslar témájú médiaállományokat.

• Arcachon, Franciaország, 1965 óta
• Windsor and Maidenhead, Egyesült Királyság, 1969 óta
• Beroun, Csehország, 1989 óta
• Brzeg, Lengyelország, 2000 óta
• Ra'anana, Izrael, 2007 óta

Források

• Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma 1980) ISBN 963 243 025 5

Jegyzetek

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
2. A DP az angol Displaced Persons kifejezés rövidítése. A kifejezés azokat a személyeket jelölte, akik a háború után nem reménykedhettek abban, hogy eredeti lakóhelyükre visszatérhetnek. Közéjük zömmel tartoztak a náci lágerek túlélői, az elüldözött német nyelvű lakosság, a megállapíthatatlan származású árvák, stb.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Goslar című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Németország-portál
• Világörökség-portál