francia filozófus From Wikipedia, the free encyclopedia
Gilles Deleuze (ejtsd: zsil dölőz) (Párizs, 1925. január 18. – Párizs, 1995. november 4.) francia filozófus, esztéta, filmteoretikus.
Gilles Deleuze | |
Született | 1925. január 18.[1][2][3][4][5] Párizs 17. kerülete[6][7] |
Elhunyt | 1995. november 4. (70 évesen)[1][2][8][3][4] Párizs 17. kerülete[7] |
Állampolgársága | francia[9][10] |
Házastársa | Denise Paul Granjouan |
Gyermekei | két gyermek: Émilie Deleuze |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | öngyilkosság |
Sírhelye | cimetière de Saint-Léonard-de-Noblat |
Filozófusi pályafutása | |
Akik hatottak rá |
|
Fontosabb művei |
|
Gilles Deleuze aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilles Deleuze témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Középosztálybeli családba született Párizsban; 1944-től filozófiát tanul a Sorbonne-on, tanárai között vannak Georges Canguilhem, Jean Hyppolite, Ferdinand Alquié, és Maurice de Gandillac, nem akadémiai körökből pedig Jean-Paul Sartre gyakorol rá jelentős hatást.
1948-ban tanári diplomát szerez filozófiából, 1957-ig különböző felső fokú középiskolákban (lycées) tanít, majd 1957-től a Sorbonne-on. 1956-ban feleségül veszi Denise Paul Grandjouan-t. 1964-től 1969-ig a lyoni egyetem professzora.
Ebben az időszakban ismerkedik meg Michel Foucault-val, aki közeli barátja lesz.
1969-ben – az 1968-as francia diáktüntetések eredményére – alapítják meg Párizsban a Université de Vincennes à Saint-Denis-t, ahol Foucault ajánlására tanítani kezd; itt ismerkedik meg Félix Guattari pszichológussal, aki a későbbiekben szerzőtársa lesz. Szintén közeli barátja Jean-François Lyotard. 1987-es nyugdíjazásáig itt tanít.
Erős dohányos volta miatt élete utolsó huszonöt évében tüdőműtétet és gégemetszést is végrehajtottak rajta; ez utóbbi következtében oxigénpalackhoz volt kötve. Élete utolsó éveiben fizikai állapota annyira leromlott, hogy az írás is nehéz munkát jelentett számára.
1995-ben öngyilkosságot követett el. Sírja Saint-Léonard-de-Noblat faluban található.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.