(1843-1930) magyar politikus, miniszter From Wikipedia, the free encyclopedia
Tolnai gróf Festetics Andor Antal Ágoston (Pest, 1843. január 17. – Böhönye, 1930. augusztus 16.) politikus, földművelésügyi miniszter, nagybirtokos.
| Festetics Andor | |
 | |
| Magyarország földművelésügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1894. július 16. – 1895. november 2. | |
| Előd | Fejérváry Géza |
| Utód | Darányi Ignác |
| Született | 1843. január 17. Pest |
| Elhunyt | 1930. augusztus 16. (87 évesen) Böhönye |
| Párt | Szabadelvű Párt |
| Szülei | Festetics Ágoston |
| Gyermekei | Festetics Sándor |
| Foglalkozás | politikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics Andor témájú médiaállományokat. | |
A gróf tolnai Festetics család sarja.[1] Apja gróf tolnai Festetics Ágoston (1805–1882) császári és királyi kamarás, földbirtokos,[2] anyja, gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Adél (1807–1870), csillagkeresztes és palotahölgy.[3] Az igen jómódú köznemesi tolnai Festetics Ágoston, valamint fivérei Festetics Dénes és Sámuel 1874. április 23-án Ferenc József magyar királytól grófi cimet szerzett.[4] Az Apai nagyszülei nemes tolnai Festetics Antal (1764–1853), császári és királyi kamarás, földbirtokos,[5] és báró miháldi Splényi Amália (1783–1847) voltak. Az anyai nagyszülei gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Énok (1779–1814), császári és királyi kamarás, földbirtokos és gróf buzini Keglevich Terézia voltak.[6] Festetics Andor grófnak a leánytestvére, gróf Festetics Karolin (1838–1919), akinek a férje, gróf szapári, muraszombati és széchyszigeti Szapáry Gyula (1832–1905), a Magyar Királyság miniszterelnöke 1890 és 1892 között, valamint fivére, gróf Festetics Pál (1841–1924), hitbizományi birtokos, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főkamarásmester.
Festetics Andor gróf jogot tanult, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye aljegyzője volt. Később Vas vármegyei birtokán gazdálkodott. A Szabadelvű Párt programjával Felsőőr országgyűlési képviselője 1892 és 1896 között, 1896-ban csak képviselőjelölt volt. 1897-től 1902-ig a főrendiház tagjaként tevékenykedett. Az Wekerle- és a Bánffy-kormány földművelésügyi minisztere (1894. július 16. – 1895. november 2.) volt. A Szombathelyhez közeli szelestei kastély építtetését 1855-ben a szentgyörgyi Horváth Ádám kezdte el, angol-gót stílusban, de az építkezést végül gróf Festetich Andor fejeztette be. 1872-től birtokolta az épület és a hozzá tartozó földterületet. Festetich Arnold nevéhez fűződik a csodálatos arborétum kialakítása is, melyben több mint 500 féle növény különlegességet gyűjtött össze, és kialakította a kastélyt övező teraszokat. Amikor menekülnie kellett - a falu lakói annyira szerették, hogy - saját lovásza fogadta be, bujtatta. 1930. augusztus 16-án ott halt meg a Szeleste közelében lévő lovász-tanyán.
Feleségül vette Gyülevízen 1870. október 1-jén gróf verőczei Pejacsevich Magdolna "Lenke" (Bécs, 1851. április 24.–Böhönye, 1936. november 20.) kisasszonyt, akinek a szülei gróf Pejacsevich Márk (1818–1890), földbirtokos és gróf bethleni Bethlen Hermina (1828–1911) voltak.[7][8] A menyasszony apai nagyszülei gróf verőczei Pejacsevich János (1765–1821), földbirtokos, és daruvári Jankovics Katalin (1785–1820) voltak. A menyasszony anyai nagyszülei gróf bethleni Bethlen Ádám (1789–1863), királyi kamarás, földbirtokos és gróf bethleni Bethlen Borbála (1800–1880) voltak. Az esküvői tanúk gróf Almásy György, királyi kamarás, báró Mesznil Viktor (1813–1892),[9] gróf Andrássy Gyula (1823–1890), a Magyar Királyság miniszterelnöke és gróf Festetics Dénes királyi kamarás voltak.[10] Festetics Andor gróf és Pejacsevich Lenke grófnő frigyéből két gyermek született:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
