Barth Péter és Wlk Klára házasságából született (vezetéknevét nevelőapja után kapta).[1][2] 1963-ban érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban, matematika szakos osztályban. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán olasz nyelv és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon középiskolai tanári diplomát szerzett.
Érettségi után három évig (1963–1965) hajózott a DETERT tengerjáró hajóin, a Földközi-, az Északi- és a Balti-tengeren. Hajókormányosi képesítéssel szerelt le. 1970–1994 között a MAFILM-nél dolgozott mint rendezőasszisztens, később mint dramaturg és forgatókönyvíró (Hunnia Filmstúdió, Hétfői Műhely stb.). 1973–1974 között Kubában volt ösztöndíjas.
Korai lírája intellektuális jellegű, teóriával közeledik a világhoz és a nyelvhez. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Stílusa modern, újító jellegű. Későbbi költeményei ezt a filozofikus karaktert megőrizve természetes lendületű, nagyon személyes, "gondolkodó" vagy elbeszélő "emlék" versekké, egyúttal "érzelem-gondolatokká" mélyülnek. Erőteljes szerelemi lírája mellett, illetve azokban különleges átéltségben jelennek meg, s emelkednek egyetemes jelentésűvé, lelki tartalommá a magyar- és világtörténelem, irodalom, kultúra és civilizáció alkotásai, helyszínei és alakjai.
Miközben novellái és kisregényei inkább a "hétköznapi" életről szólnak, mintegy a költői témák prózai műfajában, addig parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet hívja hivatkozási alapnak. Fiktív történetkoncepcióit eredeti dokumentációval közvetíti.[3] Fontos szellemi jelentősége van még tanulmányainak, esszéinek (Pasoliniről, festőkről, fotóművészek alkotásairól, filmekről, magyar avantgárdról stb.).
2016-ban Morsányi Bernadett írt róla monográfiát Egyedül szembejövet – Dobai Péter (és) művészete címmel, amely az L'Harmattan Kiadó gondozásában látott napvilágot.
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
Pilótatemető / Foro Italico / Egy város kapujában / Jelentés / Andante / Egy Rouault kép előtt / Ablakból / Virradó / Önarckép sugárban / Akt sugárban / Délután / Vitorláson / Ébredő / Félelem (versek), 1968 (in: Első ének – fiatal költők versei)
Alapműveletek (novella), 1971 (in: Ahol a sziget kezdődik – fiatal prózaírók antológiája)
Hétfő és konyhák (novella), 1971 (in: Holnap – fiatal írók antológiája)
Kilovaglás egy őszi erődből; Szépirodalmi, Bp., 1973
Csontmolnárok. Egy múlt századi magyar regény; Magvető, Bp., 1974
Tartozó élet (regény), 1975, 1978
Egy arc módosulásai (versek), 1976
Játék a szobákkal (novellák), 1976
1964 / Sziget (napló-regény), 1977
Imago (novella), 1977 (in: Körkép 1977)
Tékozló fiú / Vincent van Gogh intenzív világa / A rábeszélések sátra / Che Guevera / Sisakarc / Dél a Dunán / Elválás Kuba szigetétől / Uta szobra a naumburgi dómban / Édent / Sziget vagy (versek), 1977 (in: Tengerlátó)
Sakktábla, két figurával (novellák), 1978
Hanyatt (versek), 1978
Szippantó (novella), 1978 (in: Körkép 1978)
Lavina (regény, irodalmi forgatókönyv), 1980, Fehér Györggyel (Rakéta Regénytár)
Budapest – 71 színes képpel (album), 1980, 1983, 1984, 1986
Se szó, se törvény [Rosszemberek] (irodalmi forgatókönyv), 1981, Szomjas Györggyel
Kulcscsomó és háló (novella), 1981 (in: Körkép 1981)
Vadon (regény), 1982
Egy szabad nő [Háromszögtan] (regény, irodalmi forgatókönyv), 1983 (Rakéta Regénytár)
Együtthatók, BBS, 1973 (dokumentumokkal kiegészített játékfilm a magyar avantgárd és a hivatalos kultúrpolitika harcáról, benne portré Erdély Miklósról, Halász Péterről, etc. elkészültekor: betiltva, TTT)
Anyám, MTV, 1975 (elkészültekor: betiltva)
Nagyvásárcsarnok, MTV, 1993
Hazám a városban, 2002 (lírai dokumentumfilm a régi és az új Ferencvárosról, Soós Péterrel)
.JPG)
