Valcsa
község Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Valcsa (szlovákul Valča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Valcsa (Valča) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1252 | ||
Polgármester | Mária Ondráčková | ||
Irányítószám | 038 35 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1760 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 448 m | ||
Terület | 32,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 00′, k. h. 18° 51′ | |||
Valcsa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Valcsa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra.
Története
1252-ben „Wolka” néven említik először. Neve a szláv Volka személynévből származik és a pribóci Radon comes Volka nevű unokájáról kapta. 1262-ben „Wolcha”, 1524-ben „Walcha” néven szerepel a korabeli forrásokban. A zniói premontrei prépostság birtoka volt. 1715-ben 56 háztartással rendelkezett. 1784-ben 124 háza és 955 lakosa volt. A 18. század végén a kincstáré.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VALCSA. Tót falu Túrótz Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, Olajkárok, fekszik Várallyához 1 órányira, egy vőlgyben; határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatza Znió Várallyán, és Mosóczon; vagyon Beregna nevű pusztája is, melly igen alkalmatos a’ marha tartásra.”[2]
A 19. században a tanulmányi alapé. 1828-ban 120 házában 1163 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyógyolaj és sáfrány készítéssel és árusítással foglalkoztak. 1850 és 1910 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Valcsa, Thurócz m. tót falu, Znio-Váraljához északra a Valoczka patakja mellett. Táplál 1158 kathol., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom; Kalló, több liszt malmok; jó föld, rét és legelő. F. u. a pesti-egyetem. Ut. post. Rudnó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 829, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1435 lakosából 1417 szlovák volt.
2011-ben 1532 lakosából 1414 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. században épült kora reneszánsz stílusban. Eredetileg a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére volt szentelve. A 17. században átépítették, a korábbi templomból csak kevés részlet őrződött meg.
- Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
- Néhány népi építésű lakóház a 19. század első feléből, klasszicista homlokzattal.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.