Borsodszentgyörgy
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Borsodszentgyörgy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban. A falu korábbi neve Disznósd volt, 1935. április 1-jétől nevezik Borsodszentgyörgynek.
| Borsodszentgyörgy | |||
 | |||
| Jézus Szíve-szentségfülke a római katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Ózdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nikodém Kornél (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3623 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1139 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 55,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 20° 12′ 32″ | |||
 Borsodszentgyörgy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Borsodszentgyörgy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Miskolctól közúton körülbelül 70 kilométerre nyugatra, Ózdtól 9 kilométerre délnyugatra terül el; a legközelebbi település a 6 kilométerre fekvő Arló. Zsáktelepülés, az országos úthálózatba a 25-ös főútból, annak 62+300-as kilométerszelvényénél, Arlón északnyugat felé kiágazó 23 114-es út köti be. Területe: 124 hektár belterület, 2028 hektár külterület.
A település a tatárjárás után jött létre, először 1371-ben említik. Ekkor még Disznós a neve, később Alsó- és Felsődisznós néven is említik. Eger ostromakor a török sereg feldúlta a falut, majd az egri vár eleste után a település török megszállás alá került. A magas adók miatt sok lakó elhagyta a falut.
Egy 1629-ből származó feljegyzésen már Szentgyörgyfalu a település neve, védőszentje, Szent György után. A 18. századtól Disznósd a neve, majd 1935. április 1-jétől Borsodszentgyörgy.
A 20. század első felében a lakosság mezőgazdaságból, bányászatból és iparból élt.
Nevének eredete
Disznósd település neve valamivel ellátottat, valamiben bővelkedőt jelentett. Itt: jó vadászterületet, vaddisznókban bővelkedő helyet jelentett.
A Borsodszentgyörgy nevet egyháza védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta, a Borsod előtag pedig a vármegyének a neve, ahová tartozik.
Polgármesterei
- 1990–1994: Kovács Géza Cene (FKgP)[3]
- 1994–1998: Kovács Géza Cene (független)[4]
- 1998–2002: Kriston Sándor (független)[5]
- 2002–2005: Kriston Sándor (független)[6]
- 2006–2006: Németh Gyula (független)[7]
- 2006–2010: Németh Gyula (független)[8]
- 2010–2014: Németh Gyula (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Németh Gyula (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Nikodém Kornél (független)[11]
- 2024– : Nikodém Kornél (független)[1]
A településen 2006. február 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12] A választáson ennek ellenére ő is elindult, de 17,92 %-os eredményével, négy jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[7]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2018 és 2024 között
| Lakosok száma | 1219 | 1203 | 1193 | 1171 | 1157 | 1153 | 1139 |
| 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a településen a lakosságnak 95%-át magyar, az 5%-át cigány nemzetiségű[13] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 1,5%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,3% (18,1% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,3% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 8,9% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[15]
- Római katolikus templom. Szent György vértanú a védőszentje.
- Tájház (Barkó-ház)
- Hősi emlékmű
- Magas-hegy (Hármas Kereszt) Kilátópont
- Fehér Dezső 1896-ig Fecher Dávid (1869. december 21. – Nagyvárad, 1935. február 22.) magyar író, újságíró.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
