Bodony
magyarországi község Heves vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bodony község Heves vármegye Pétervásárai járásában. A Mátra északi lábánál, dombok között, Parádtól 3 kilométer távolságra helyezkedik el.
| Bodony | |||
 | |||
| A bodonyi plébániaház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Pétervásárai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vince János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3243 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 683 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 47° 56′ 28″, k. h. 20° 01′ 19″ | |||
Bodony
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Bodony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodony témájú médiaállományokat. | |||
Földrajza
Az Északi-középhegységben, a Mátrában helyezkedik el. Zsáktelepülés, Paráddal és a 24-es főúttal a 24 118-as út köti össze.
Története
Bodony Árpád-kori település, mely egykor az Aba nemzetség birtoka volt. Nevét először az egri káptalan 1275. évi határjáró levele említi meg.
Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben a patai esperesi kerület plébániái között szerepelt. Az 1549–1552. évi adóösszeírások alkalmával itt 10 jobbágytelket írtak össze, birtokosa ekkor a Perényi család és Perényi Gábor volt. Az 1564. évi adóösszeíráskor portáinak száma már 14-re emelkedett.
1589–1590-ben az egri várba szolgáltatta be a tizedet, az 1635. évi összeírás szerint 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portája volt.
1684-ben az Erdődy és a Rákóczi-családok birtoka volt, az 1693. évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 5 jobbágya volt itt, 1741-ben báró Grassalkovich személynök birtoka volt.
A 19. század elején, 1837-ben a debrői uradalom tartozéka, melyet Ulmann Móricz vett bérbe. Az itteni Grassalkovich-birtokot 1841-ben gróf Károlyi György vette bérbe, utóbb 1854-ben meg is vásárolta, majd 1876-ban hitbizománnyá alakította át, melynek gróf Károlyi Mihály lett a haszonélvezője.
1904. július 11-én egy nagy tűzvészben az egész község teljesen leégett.
1910-ben 1684 lakosából 1672 magyar volt. Ebből 1674 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kovács G. Imre (független)[3]
- 1994–1998: Borsos László (független)[4]
- 1998–2002: Borsos László (független)[5]
- 2002–2006: Borsos László (független)[6]
- 2006–2010: Borsos László (független)[7]
- 2010–2014: Kovács István (független)[8]
- 2014–2019: Kovács István (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Vince János (független)[10]
- 2024– : Vince János (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 793 | 765 | 745 | 746 | 673 | 680 | 683 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,1%-a magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 2,7%, görögkatolikus 0,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 7,3% (30,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,8% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, románnak és németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,1% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
- A római katolikus templom a 15. században épült, Szent Mihály tiszteletére szentelték fel.
- A plébániaház 1777-ben épült, klasszicista stílusú.
- A harangláb a 17. században készült.
- Első világháborús emlékmű
Források
- Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.