Barbados
szigetország a Karib-térségben From Wikipedia, the free encyclopedia
Barbados a Karib-térség egyik szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja.
| Barbados | |||
| Barbados | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Pride and Industry (Büszkeség és szorgalom) Nemzeti himnusz: In Plenty and In Time of Need | |||
 | |||
| Fővárosa | Bridgetown | ||
 é. sz. 13° 05′, ny. h. 59° 36′ | |||
| Legnagyobb város | Bridgetown | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| elnök | Sandra Mason | ||
| miniszterelnök | Mia Mottley | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | bajan | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| Dátum | 1966. november 30. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 303 431 fő (2023)[1] | ||
| Rangsorban | 185. | ||
| Becsült | 287 733 fő (2012) | ||
| Rangsorban | 185. | ||
| Népsűrűség | 668 fő/km² | ||
| GDP | 2009. évi becslés | ||
| Összes | 4 313 millió USD (152.) PPP: 5 278 millió USD | ||
| Egy főre jutó | 12 732 USD] PPP: 18 477 USD | ||
| HDI (2011) | 0,793 (47.) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 431 km² | ||
| Rangsorban | 198 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | AST (UTC−4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | barbadosi dollár (BBD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | BDS | ||
| Hívószám | 1-246 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .bb | ||
| Villamos hálózat | 115 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barbados témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
.svg)
Nagy-Britanniától 1966-ban lett független; jelenleg a Nemzetközösség tagja, 2021 őszén megválasztotta saját államfőjét, Sandra Mason személyében, II. Erzsébet királynő helyett, ez évben pedig az ország alkotmányos monarchiából köztársasággá vált.[2][3]
Lakossága túlnyomórészt afrikai származású. A Kis-Antillák az egyik fő turisztikai célpontja.[4]
Az ország nevét egyesek a portugál és a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezetik vissza, mások az itt honos fügefákra. Nem világos, hogy a „szakállas” a szakállas fügefa (Ficus citrifolia) hosszú, lógó léggyökereire vonatkozik-e, amely a szigeten őshonos, vagy az állítólag szakállas karibokra, akik egykor a szigetet lakták.
Domborzata
A Kis-Antillák szigete, északkeleti felén alacsony hegy- és dombvidék fekszik. Legmagasabb pontja, a Mount Hillaby is csak 340 méter. Többi része sík vidék.
Vízrajza
A sziget legnagyobb részét korallzátonyok övezik.
Éghajlata
Barbados éghajlata trópusi. Egész évben meleg van: 20-32 °C között mozog a hőmérséklet. Két évszak van: az esős és száraz évszak. Az esős évszak júniustól november végéig tart. Ilyenkor kicsit melegebb van és a levegő páratartalma magas.[5] Ez a trópusi viharok időszaka. Barbadost aránylag ritkán sújtják pusztító hurrikánok.
Növény- és állatvilága
Barbados több teknősfajnak ad otthont és a Karib-térség második legnagyobb cserepesteknős-populációjával rendelkezik.[6]
Több betelepített majmon kívül az ún. zöld (sabaeus) majom (Chlorocebus sabaeus) otthona, amely Nyugat-Afrikában Szenegáltól a Volta folyóig él. A 17. század végén hozták be Nyugat-Afrikából a Karib-térségbe.
A brit gyarmatosításig
Az első őslakosok Venezuela felől érkeztek 350 körül. A második hullámban aravakok jöttek Dél-Amerikából, 800 körül. Aravak települések maradványait tárták fel a szigeten Stroud Point, Chandler Bay, Saint Luke's Gully és Mapp's Cave nevű helyeken. Az aravakok és egyéb helybeliek leszármazottai szerint a sziget eredeti neve Ichirouganaim volt. A 14. században a betelepülők harmadik hullámával karibok érkeztek Dél-Amerika felől, kiszorították az aravakokat és a Saladoid-kultúra népeit. A következő néhány évszázadban a karibok – mint korábban az aravakok és a Saladoid-kultúra képviselői is – elszigetelve éltek a szigeten.
Barbados nevének eredete vitatott. A portugálok adták ezt a nevet a sziget felfedezésekor. A legkorábbi említés portugál hivatalos dokumentumon 1511-ből származik, és Ilha dos Barbados (szakállasok szigete) néven hivatkozik a szigetre. Vitatott, hogy mire vonatkozik a szakállas jelző. Vannak, akik szerint a szakállas fügefáról (Ficus citrifolia) van szó, amelyet az indiánok hoztak magukkal, amikor letelepedtek. Mások szerint a külső zátonyokon habzó víz emlékeztetett szakállra. Az 1519-ben megjelent, Genovában Vesconte de Maggiola által készített térkép Barbados helyét és nevét jól mutatja Tobagótól északra.
A portugál hódítók a legyőzött karibokat rabszolgamunkásként alkalmazták az ültetvényeken. Más őslakók elmenekültek a szigetről.
Az ültetvényesek gyarmata
Amikor 1625-ben brit tengerészek partra szálltak a mai Holetown helyén a karibi parton, a szigetet lakatlannak találták. A brit telepesek 1627–28-as érkezése és a függetlenség 1966-os elnyerése között a sziget szakadatlanul brit uralom alatt állt. Nevezetes, hogy Barbados korán kapott jelentős helyi autonómiát. A képviselőház 1639 óta ülésezik. A kezdeti idők jelentős brit figurája Sir William Courten.
Az 1620-as évektől kezdve egyre több fekete rabszolgát hoztak a szigetre. Ötezer helybeli halt meg sárgalázban 1647-ben. Az 1640-es években az angol polgárháború idején királypárti ültetvényesek több száz rabszolgát végeztek ki, mert féltek, hogy körükben elterjednek a leveller eszmék, ha a Parlament átveszi az ellenőrzést Barbados felett.
Nagyszámú kelta eredetű ember – írek és skótok – érkezett Barbadosra szerződéses szolgaként. A következő évszázadokban a kelta lakosság volt az ütköző az angolszász telepesek és a nagy afrikai lakosság között. A kelták szolgáltak a gyarmati milíciában, de jelentős szerepük volt az afrikai rabszolgák lázadásaiban is. 1659-ben skótokat és íreket szállítottak rabszolgaként a szigetre, II. Jakab király és dinasztiája szintén küldött skótokat és angolokat ide: például a Monmouth-lázadás leverése után, 1685-ben. Ezeknek a fehér rabszolgáknak mai leszármazottait vöröslábúaknak (helyi megnevezéssel: ecky becky) hívják, és ma a modern Barbados legszegényebb lakói. Nagyarányú volt a házasodás a sziget afrikai és kelta lakossága között.
Ahogy szigorodtak a rabszolgatartásra vonatkozó szabályok, a sziget egyre érdektelenebbé vált a szegény fehérek számára. Fekete- vagy rabszolgatörvények születtek 1661-ben, 1676-ban, 1682-ben, 1688-ban. A törvényekre válaszul számos rabszolgafelkelést robbantottak ki, vagy terveztek, de mind sikertelen maradt. Ezek a törvények kiszélesítették a szakadékot a rendes fehér szerződéses munkás és a rabszolga között. A rabszolgák importja gazdaságilag egyre jobban megérte a gazdag telepesek számára, akik domináltak a sziget gazdasági és politikai életében. Arra gondoltak, hogy mivel a négerek jobban bírják a trópusi betegségeket és az éghajlatot, mint a fehér rabszolgák, csökkenteni kell a fehér lakosság létszámát. Ennek ellentmondott, hogy sok szegény fehér, akik a szomszédos szigetekre vándoroltak be, bírta a trópusi éghajlatot. Mindezen folyamatok eredményeként Barbados lakossága, amely a 17. században főleg kelta volt, a 19. századra túlnyomó fekete többségűvé vált.
Mivel a cukornádtermesztés volt a gazdaság fő ága, a kezdeti brit telepesek kisbirtokait nagy ültetvények váltották fel. A földjüket vesztett kisbirtokosok közül sokan az észak-amerikai brit gyarmatokra települtek át, különösen Dél-Karolinába. Az ültetvényeken való munkára nyugat-afrikai néger rabszolgákat importáltak Barbadosra és a többi karibi szigetre. A britek 1807-ben tiltották be a rabszolga-kereskedelmet. 1816-ban tört ki a sziget történetének legnagyobb rabszolgalázadása. Ezer ember halt meg, 144 rabszolgát kivégeztek és 123-at besoroztak a királyi hadseregbe. 18 év múlva, 1834-ben tiltották be a rabszolgatartást a Brit Birodalomban. Barbadoson és a többi nyugat-indiai szigeten a teljes szabadságot négy évig tartó átmeneti időszak után kapták meg.
Modern Barbados
1884-ben a barbadosi Mezőgazdasági Társaság levelet küldött Sir Francis Hincks számára, amit a nyilvánossággal is megismertetett. Hincks akkoriban jelentős közéleti szerepet játszott Kanada domíniumban. Ebben a levélben a Társaság felvetette annak lehetőségét, hogy Barbados csatlakozna Kanadához. Kanadában vita alakult ki a kérdésről. 1952-ben a Barbados Advocate című újság megkérdezett számos jelentős barbadosi személyiséget, politikusokat, jogászokat, üzletembereket, valamint Sir Thedore Bankert, a barbadosi képviselőház akkori elnökét, aki később a Szenátus első elnöke lett, és másokat. A körkérdés nyomán az újság úgy találta, hogy a megkérdezettek körében népszerű az a gondolat, hogy az éppen megalakítás alatt álló Brit Nyugat-Indiai Közösség kapjon teljes domíniumi státust és együtt öt éven belül csatlakozzanak Kanadához.
A brit eredetű ültetvényesek és kereskedők domináltak a helyi politikában, mert magas jövedelmi küszöbhöz kötötték a választójogot. A lakosság több mint 70%-a, meg a jogfosztott nők ki voltak zárva a demokratikus folyamatokból. Ez így volt az 1930-as évekig, amikor az egykori rabszolgák leszármazottai elkezdtek politikai jogokat követelni. Ennek a mozgalomnak egyik vezetője volt Sir Grantley Adams, aki 1938-ban megalapította a Barbadosi Munkáspártot. Ennek mai neve Barbadosi Haladó Liga. A monarchia megbízható támaszaként Adams és pártja több jogot követelt a szegények számára. 1942-ben valamivel haladóbb kormányzat alakulhatott, mert a választójog jövedelmi határát leszállították és a nők is szavazati jogot kaptak. 1949-ben az ültetvényesek elvesztették ellenőrzésüket a kormány felett és 1958-ban Adams lett Barbados miniszterelnöke.
1958-tól 1962-ig Barbados tagja volt a Nyugat-Indiai Szövetségnek, amely szervezetet lerombolták tagjai érdekkülönbségei és széthúzó nemzeti öntudata. Ez a szövetség egyébként a térség brit gyarmatait tömörítette és korlátozott törvényhozó hatalommal rendelkezett. Adams volt ennek első és egyetlen miniszterelnöke, de törekvései sikertelenek maradtak a szövetség rendszere és amiatt, hogy a monarchia intézményének következetes védelmét politikai ellenfelei úgy értelmezték, hogy ki szeretné terjeszteni hatalmát az ő országukra. Ekkor Walton Barrow, egy elszánt reformer lett a népi törekvések új szószólója. Barrow elhagyta a Munkáspártot és megalakította a Demokratikus Munkáspártot, Adams konzervatív kormányzatának liberális alternatívájaként. Barrow számos haladó szociális programot kezdeményezett, ilyen volt az ingyenes oktatás minden barbadosinak, meg az iskolai étkeztetés bevezetése. 1961-ben Barrow felváltotta Adamsot a miniszterelnöki székben és pártja lett a kormány fő ereje.
Amikor a Nyugat-Indiai Szövetség feloszlott, Barbados visszatért korábbi státusához, önkormányzó gyarmat lett. A sziget képviselői tárgyalásokat folytattak függetlenségükről az Egyesült Királysággal az 1966-os alkotmányozó konferencián. Éveken át tartó békés demokratikus átmenet után Barbados független állam lett a Nemzetközösségen belül 1966. november 30-án. Ekkor Barrow lett az első miniszterelnök. Az államforma alkotmányos monarchia volt, az uralkodó pedig II. Erzsébet mint Barbados királynője. 2021. november 30-án Barbados köztársasággá alakult, az új államforma bevezetéséről a parlament döntött, népszavazásra a korábbi tervekkel ellentétben nem került sor, mert a szinte egyöntetűen republikánus politikai elit attól tartott, hogy II. Erzsébet személyes népszerűsége miatt a többség a monarchia fennmaradását támogatná. Egy 2015-ös barbadosi közvélemény kutatás alapján a megkérdezettek 64%-a a monarchia fennmaradását, 24%-a pedig a köztársaság bevezetését támogatta.[7] A Barbados nemzeti hősének tekintett Sir Garfield Sobers, a krikett egyik legkiemelkedőbb alakja kemény kritikával illette és sajnálatos eseménynek nevezte a köztársaság bevezetését.[8]
Népességének változása
A népesség alakulása 1960 és 2023 között
| Lakosok száma | 230 858 | 235 936 | 241 367 | 247 592 | 253 193 | 260 175 | 264 606 | 270 844 | 279 006 | 303 431 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2023 |
Adatok: Wikidata
Városok
| Barbados városai | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Parókia | ||
| 1990-es népszámlálás | 2005-ös becslés | ||||
| 1. | Bridgetown | 6070 fő | 7035 fő ? | Saint Michael | |
| 2. | Speightstown | 3500 fő | 3634 fő | Saint Peter | |
| 3. | Oistins | 2200 fő | 2285 fő | Christ Church | |
| 4. | Bathsheba | 1700 fő | 1765 fő | Saint Joseph | |
| 5. | Holetown | 1300 fő | 1350 fő | Saint James | |
| 6. | Bulkeley | 1100 fő | 1142 fő | Saint George | |
| 7. | The Crane | 900 fő | 935 fő | Saint Philip | |
| 8. | Crab Hill | 700 fő | 727 fő | Saint Lucy | |
| 9. | Blackmans | 600 fő | 623 fő | Saint John | |
| 10. | Greenland | 600 fő | 622 fő | Saint Andrew | |
| 11. | Hillaby | 500 fő | 519 fő | Saint Thomas | |
Nyelvi összetétel
Az országban a hivatalos nyelv az angol, amely a közigazgatás, a közszolgáltatás nyelve. Az angol nyelv általában a brit angollal azonos, de nem teljesen azonos szókinccsel és kiejtéssel.
A legtöbb ember számára a mindennapi nyelv a badzsan, amely egy angol alapú kreol nyelv, afrikai és brit hatásokkal. Nincs szabványosított írott formája, de a lakosság több mint 90%-a használja.
Etnikai összetétel
A barbadosiak közel 90%-a afro-karibi, azaz fekete; köznapi nyelven badzsan (beɪdʒən) néven ismertek. A maradék többsége európai, kisebb része észak-amerikai eredetű, míg az ázsiaiak és azon belül túlnyomórészt kínai és indiai eredetűek a lakosság kevesebb mint 1%-át teszik ki.
Vallás
A legtöbb afrikai és európai származású barbadosi keresztény (95%), a legnagyobb felekezet pedig az anglikán. További jelentős keresztény felekezetek: a pünkösdi-karizmatikus egyház, az adventisták, a római katolikus egyház, a Jehova Tanúi és a spirituális baptisták.[9]
Egyéb vallások közé tartozik a hinduizmus, az iszlám, a bahái hit, és a judaizmus.
Szociális rendszer
Alkotmány, államforma
2021. november 30. óta parlamentáris köztársaság.[10]
Azt megelőzően az ország államformája alkotmányos monarchia volt, perszonálunióban Nagy-Britanniával és a többi nemzetközösségi monarchiával. Az államfő ekkor II. Erzsébet volt mint Barbados királynője.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Közigazgatási beosztás
Az ország tizenegy kerületre oszlik, az egykori egyházkerületek (parish – parókia) alapján, melyek angol nevük alapján a következők:
- Christ Church
- Saint Andrew
- Saint George
- Saint James
- Saint John
- Saint Joseph
- Saint Lucy
- Saint Michael
- Saint Peter
- Saint Philip
- Saint Thomas
Politikai pártok
Miniszterelnökök
| Név | Hivatali idő | Párt |
|---|---|---|
| Errol Walton Barrow | 1985. május 29. – 1987. június 1. | Democratic Labour Party |
| Lloyd Erskine Sandiford | 1987. június 2. – 1994. szeptember 7. | Democratic Labour Party |
| Owen Seymour Arthur | 1994. szeptember 7. – 2008. január 16. | Barbados Labour Party |
| David Thompson | 2008. január 16. – 2010. október 23. | Democratic Labour Party |
| Freundel Stuart | 2010–2018 | Democratic Labour Party |
| Mia Mottley | 2018– | Barbados Labour Party |
Védelmi rendszer
Általános adatok
Barbados a Kelet-Karib-térség egyik legfejlettebb országa, és a régió egyik legmagasabb egy főre jutó jövedelmével rendelkezik. Történelmileg a barbadosi gazdaság a cukornád-termesztéstől és a hozzá kapcsolódó tevékenységektől függött. Az elmúlt évtizedekben azonban a gazdaság diverzifikálódott a könnyűiparra és a turizmusra.[11] A turizmus a 2010-es években a gazdaság közel felét teszi ki.
Az offshore pénzügyek és információs szolgáltatások szintén fontosak.
Szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Növénytermesztés: cukornád (a terület egyharmada), valamint zöldségfélék, batáta. Jelentős a háziállattartás és a halászat is
- Ipar
Főbb ágazatok: vendéglátóipar, cukorgyártás, könnyűipar, alkatrész-összeszerelés exportra. [11]
Külkereskedelem
Export: [11]
- Főbb partnerek 2019-ben:
USA 21%, Lengyelország 14%, Jamaica 8%, Guyana 6%, Trinidad és Tobago 6% - Főbb áruk: rumok és egyéb erős italok, hajók, ortopédiai eszközök, cement, gyógyszerek, cukor, melasz.
Import: [11]
Barbadoson baloldali közlekedés van.
A sziget repülőtere a Grantley Adams nemzetközi repülőtér. Napi járatokat fogad a világ számos pontjáról. A repülőtér a Kelet-Karib-térség egyik fő légi közlekedési csomópontja. A 21. század elején 100 millió dolláros korszerűsítésen és bővítésen esett át.
- Közutak hossza: 1650 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 2
| Hívójel prefix | 8P |
| ITU zóna | 11 |
| CQ zóna | 8 |
.png)
Világörökség
Iskolarendszer
Kulturális intézmények
Művészetek
Zene
Barbados történetének legsikeresebb és legismertebb zenei előadója, egyben leghíresebb szülöttje, Rihanna, a 9-szeres Grammy-díjas világhírű énekesnő, aki napjaink egyik legnagyobb globális szupersztárja. Barbados népszerűsítésében is tevékenyen részt vesz, ő az ország kulturális nagykövete és hivatalos turisztikai arca is. Szereplésével több országimázs filmet is leforgattak már.
Gasztronómia
A barbadosi konyha afrikai, portugál, indiai, ír, őslakos indián, kreol és angol keveredésből jött létre. A főételek rendszerint húsból és halból készülnek, amelyeket fűszerekkel és gyógynövényekkel ízesitenek, s forró köretet adnak hozzá salátával. Ehhez gyakran többféle mártás is dukál.[12]
Nemzeti étel a cou-cou nevű sült repülőhal.[13]
- November 30. – nemzeti ünnep – a függetlenség napja (1966)
Az ország fő bevételi forrása a turizmus. A homokos tengerpart, a korallzátonyok és a luxusszállodák nagy vonzerőt jelentenek.
Potenciálisan fertőzött országból érkező beutazók számára kötelező a sárgaláz elleni védőoltás, valamint ajánlott a hepatitis A elleni oltás.
Mint a brit gyarmati örökség más karibi országaiban, a krikett ezen a szigeten is nagyon népszerű. Barbados tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű 20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Barbados Royals. Ezentúl népszerű a rögbi és a kosárlabda is, amely utóbbit főleg az iskolákban vagy főiskolán játszanak.
Labdarúgás
A barbadosi labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményeket.
Olimpia
Az olimpiai játékok során az ország eddig csak egyetlen bronzérmet tudott szerezni. A 2000-es sydney-i olimpián az atléta Obadele Thompson a férfi 100 méteres síkfutásban 3. lett.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
