Kis-Antillák
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kis-Antillák egy szigetcsoport a Karib-tengerben. Többségük része egy hosszú, részben vulkanikus szigetív a Nagy-Antillák és Dél-Amerika kontinense között.
A füzér alakú szigetláncot az Ázsia és Európa közötti területet ábrázoló 15. századi térképeken – még Kolumbusz felfedezőútjai előtt – „Antilla Insula”-ként ábrázolták, amelyek addig feltételezett szigetek voltak. A földrajzi szaknyelv a Közép-Amerika előtt fekvő szigetcsoportot, amely az Atlanti-óceánt és a Karib-tengert választja el egymástól, Szél felőli szigetek és Szélcsendes-szigetekre bontja. A szigetek egyrészt színes, karibi édenkertet, másrészt egyfajta olvasztótégelyt képeznek: a karibi őslakosok és az európai gyarmati hatalmak sokszínű befolyásának, valamint a rossz emlékű rabszolgatartó korszak behurcolt afrikai kényszermunkásainak évszázadok alatt érlelődött kultúrájának elegyét. A trópusi vidéken a belső szigetívre hatalmas vulkánok, míg a külső szigetívre laposabb mészkőszigetek jellemzők.
Földrajzi felosztása
A Kis-Antillák három fő csoportba oszthatók:
- „Szél felőli”, vagy „Szeles” (Windward) -szigetek,
- „Szélcsendes” (Leeward) szigetek,
- „Szélcsendes” (Leeward) -Antillák.
Szélcsendes (Leeward) -szigetek
A Szélcsendes vagy angol nevük után a Leeward-szigetek a Kis-Antillák északi csoportja.
- Anguilla (Egyesült Királyság)
- Saint-Martin (Fr.) / Sint Maarten (Holl.)
- Saint-Barthélemy (Fr.)
- Saba (Holl.)
- Sint Eustatius (Holl.)
- Saint Kitts (St. Kitts és Nevis)
- Nevis (St. Kitts és Nevis)
- Barbuda (Antigua és Barbuda)
- Antigua (Antigua és Barbuda)
- Redonda (Antigua és Barbuda) lakatlan
- Montserrat (Egyesült Királyság)
- Guadeloupe (Fr.)
- La Désirade (Guadeloupe) (Fr.)
- Marie-Galante (Guadeloupe) (Fr.)
- Îles des Saintes-szigetcsoport (Guadeloupe) (Fr.)
Szél felőli (Windward) -szigetek
A Szél felőli, szeles-, vagy angol nevük után Windward-szigetek a Kis-Antillák kelet felé kidomborodó része, amelyek a passzátszelek útjában állnak.[1]
- Dominika (Nemzetközösség)
- Martinique (Fr.)
- Saint Lucia (St. Lucia)
- Barbados
- Saint Vincent (St. Vincent és a Grenadine-szigetek)
- Grenadine-szigetek (St. Vincent és a Grenadine-szk.)
- Carriacou és Petite Martinique (Grenada)
- Grenada (Grenada)
- Tobago
- Trinidad (Néha a Windward-szigetek részének tekintik. Ezek a Karib-térség legdélebbi szigetei. Lásd Trinidad és Tobago szigetei.[2][3][4]
Szélcsendes (Leeward) -Antillák
A dél-amerikai part mentén fekvő Szélcsendes-Antillák nagyrészt a dél-amerikai-lemez és a karibi-lemez kölcsönhatásának eredményeként jöttek létre. A holland ABC-szigetekből állnak, valamint egy venezuelai szigetcsoportból.
- ABC-szigetek (Holland-Antillák):
- Venezuelai függőségek (Ven.)
- Los Monjes-szigetek
- La Tortuga-sziget
- La Sola-sziget
- Los Testigos-szigetek
- Los Frailes-szigetek
- Patos-sziget
- Los Roques szigetcsoport
- La Blanquilla-sziget
- Los Hermanos szigetcsoport
- La Orchila-sziget
- Las Aves-szigetek
- Aves-sziget
- Nueva Esparta (Ven.)
- Margarita-sziget
- Coche
- Kubagua
Politikai felosztása
A Kis-Antillák nyolc független nemzetre és számos függő és nem szuverén államra oszlanak (amelyek politikai kapcsolatban állnak az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Hollandiával és az Egyesült Államokkal).
Szuverén államok
| Név | Kerületek, régiók, főbb szigetek |
Terület (km2 ) |
Népesség (2005. júl.) |
Népsűrűség (fő/km2 ) |
Főváros |
|---|---|---|---|---|---|
| Antigua és Barbuda | Egyházközségek | 440 | 86 | 195 | St. John’s |
| Barbuda | 161 | 0 | 9,65 | Codrington | |
| Redonda | 2 | 0 | 0 | nincs | |
| Barbados | Egyházközségek | 431 | 285 | 660 | Bridgetown |
| Dominika | Egyházközségek | 754 | 70 | 96.3 | Roseau |
| Grenada | Egyházközségek | 344 | 0 | 319,8 | St. George’s |
| Saint Kitts és Nevis | Egyházközségek | 261 | 43 | 163,5 | Basseterre |
| Nevis | 93 | 12 | 130.1 | Charlestown | |
| Saint Lucia | Kerületek | 616 | 174 | 282 | Castries |
| Saint Vincent és a Grenadine -szigetek | Egyházközségek | 389 | 0 | 283 | Kingstown |
| Trinidad és Tobago | Régiók | 5 | 1,405,953 | 253.3 | Port of Spain |
| Tobago | 300 | 0 | 180 | Scarborough | |
| Össz. | 8 367 | 2 179 295 | 260,5 | ||
Nem szuverén államok és területek
| Név | Szuverén állam | Kerületek, régiók |
Terület (km 2) |
Népesség (2005. júl.) |
Népsűrűség (fő/km2) |
Főváros |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Aruba | Hollandia | Kerületek | 193 | 103 | 534,0 | Oranjestad |
| Anguilla | Egyesült Királyság | Kerületek | 91 | 0 | 149,4 | The Valley |
| Bonaire | Hollandia | 288 | 14 | 48,6 | Kralendijk | |
| Brit Virgin szigetek | Egyesült Királyság | Kerületek | 153 | 0 | 176,5 | Road Town |
| Curaçao | Hollandia | Kerületek | 444 | 181 | 406,7 | Willemstad |
| Guadeloupe | Franciaország | 0 | 0 | 247,2 | Basse-Terre | |
| Martinique | Franciaország | 1 | 0 | 354,6 | Fort-de-France | |
| Montserrat | Egyesült Királyság | Egyházközségek | 120 | 5 | 38,8 | Brades |
| Saba | Hollandia | 13 | 1 | 109,5 | The Bottom | |
| Saint Barthélemy | Franciaország | Paroisses (plébániák) | 21 | 7 | 354,6 | Gustavia |
| Saint-Martin | Franciaország | 53 | 0 | 660,4 | Marigot | |
| Sint Eustatius | Hollandia | 34 | 0 | 91,2 | Oranjestad | |
| Sint Maarten | Hollandia | 34 | 41 | 1,203.4 | Philipsburg | |
| Spanyol Virgin-szigetek | Puerto Rico | Barrios | 165,1 | 11 | 67,35 | Culebra Izabella II |
| Amerikai Virgin-szigetek | Egyesült Államok | Kerületek | 346 | 108 | 313,4 | Charlotte Amalie |
| Nueva Esparta | Venezuela | Önkormányzatok | 0 | 490 | 427,5 | La Asunción |
| Venezuela függőségei | Venezuela | Szövetségi függőségek | 342 | 2 | 6,3 | Gran Roque |
| Össz. | 5 997 | 1 769 955 | 320.1 | |||
Saint Kitts és Nevis
A vulkanikus szigetek kettős szigetállamot alkotnak, amely csak 1983-ban nyerte el függetlenségét. Az erősen szétszabdalt szigeteket a Karib-tenger 3,2 km széles ága, a The Narrows választja el egymástól. A szomszédos Antigua és Dominika szigetével ellentétben itt kevés strand található, ezért az idegenforgalom csak kis szerepet játszik az ország gazdasági életében.
Antigua és Barbuda
A szigetállam három tagja Antigua, Barbuda és a kevésbé ismert Redonda geológiai értelemben a mészkőből és a vulkáni anyagból felépülő szigetek átmeneti zónájába tartozik. Mint a karibi szigetvilág többi szigetén, a gazdaság súlypontja az egykori cukornádtermesztés helyett ma már itt is áthelyeződött az egyre növekvő idegenforgalomra. Az alig 160 km² területű Barbudát teljes egészében természetvédelmi területté nyilvánították, érintetlen szárazföldi és tengeri élővilága lenyűgöző.
Guadeloupe
Két főszigetének, az egymástól keskeny tengerszorossal elválasztott Grande-Terre és Basse-Terre-nek köszönhetően Guadeloupe alakja a levegőből pillangóra hasonlít. Grande-Terre, a keleti sziget szélén hosszú, homokos tengerpart húzódik, a belső területeit a karsztos felszínformák jellemzik. Az utóbbi évszázadokban az őshonos esőerdő itt is fokozatosan behódolt az embernek és a cukornádültetvényeknek, azonban a karibi őslakosok még megtalálhatók a szigeten. Basse-Terrét ezzel szemben a trópusi esőerdők és az egyedülálló, vulkanikus eredetű hegyvidéki táj jellemzi. Az 1500 m magas Soufrière vulkán ma is aktív.
Dominika
Kolombusz Kristóf a Kis-Antillák természeti szépségekben bővelkedő, gyönyörű szigetét arról a napról nevezte el, amelyiken felfedezte: vasárnapról. Az érintetlen, vulkanikus eredetű természeti paradicsomot az uralkodó trópusi éghajlatnak köszönhetően sűrű esőerdő borítja. Vadregényes belső területei még felfedezésre várnak, a kalandot kereső turistákat itt nem érheti csalódás. A Dominikai Közösség területén még él néhány száz őslakos karibi indián, akikről az egész térséget elnevezték.
Martinique
A Kis-Antillák második legnagyobb szigete (1102 km²) testvérszigetéhez, Guadeloupe-hoz hasonlóan 1946 óta Franciaország tengerentúli külbirtoka, ezért igazgatási rendszere és nyelve szorosan összefügg az anyaországéval. Északi része hegyvidék, számatalan vulkán emelkedik rajta. Az 1397 m magas Mont Pelée legutóbb 1902-ben tört ki. A katasztrófában közel 30 000 ember lelte halálát.[5][6][7] A sziget laposabb déli részén mezőgazdasági termelést folytatnak, a parton gyönyörű strandok sorakoznak. A sziget belsejében karib-indián őslakosok laknak, máig megőrizve őshonos kultúrájukat.
Saint Lucia
A vadregényes kis sziget hegyes tájképét a cukorsüveg formájú vulkáni kúpok közül főként a Petit Piton és a Gros Piton határozza meg. A sziget csak 1979-ben nyerte el függetlenségét. A Saint Lucia életét és kultúráját egykori hódítói, a francia és a brit gyarmatosítók jelentősen befolyásolták, hatásuk ma is érezhető. Az idegenforgalom itt is egyre nagyobb szerepet kap a fejlett gazdaságban.
Barbados
A sziget területének háromnegyedét alkotó lapos fennsík karsztosodott korallzátonyból alakult ki. A Kis-Antillák legkeletibb tagjának keleti oldalán lépten-nyomon cukornádültetvényekkel találkozunk. Az egykori leghíresebb kalózsziget mind politikai értelemben, mind gazdasági szerkezetét tekintve a brit anyaország mása. Barbados 1966-ban vált független állammá, ettől kezdve egyre kedveltebb, főként brit turistacélpont lett. A karibi viszonylatban kimagaslóan fejlett infrastruktúra és a lakosság szociális helyzete az egész közép-amerikai régióban követendő például szolgálhat. Lakosságának legnagyobb része néger és mulatt, azonban kis számban karib-indiánok is élnek Barbadoson.
Grenada
A fűszerszigetként ismert, vulkanikus eredetű szigetállam hatalmas kiterjedésű szerecsendió-, kakaó- és banánültevényei ellenére a szegény, fejlődő államok közé tartozik. A buja és sokszínű trópusi vegetáció, a festői környezetben fekvő főváros, Saint George's, valamint annak kikötője és több kilométeres álomstrandja – a Grand Anse Beach – mindenki számára érdekes és vonzó célponttá teszik Grenadát.
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.